Az Egerből, a roma szakkollégiumok országos tanévnyitójáról hazabuszozott társaságnak szusszanásnyi ideje volt csupán, s további – régi és csak most jelentkező társaikkal kiegészülve – siethettek is a K14-be, ahol Hajdu Zsolt, az ibrányi Iránytű Tanoda vezetője, a TanodaOlimpia ötletgazdája és fő szervezője technikai megbeszélést tartott vasárnap este. Az augusztus 29-én megtartandó IV. TanodaOlimpiát kellett előkészítenünk…

 

Az önkéntesek kollégiumi elhelyezését már korábban biztosítottuk, most a fiatalok közlekedésének megszervezése volt az első feladat: kik utaznak kora reggel az Iránytű Tanoda nemrég üzembe helyezett kisbuszával, ki jön gépkocsival és kit szállít… Ki melyik sportág versenybírója lesz, miből lesz „olimpiai sportág”, melyik szolgál csak a gyerekek szórakoztatására, de akkor is felügyelet, irányítás szükséges. Kispályás foci, teqball, streetball, asztalitenisz, sprint-futás, óriás darts-foci, gumihajító verseny, ugróiskola, hullahopp-karika verseny, íjászat, célba dobó verseny, és az újdonságok, a sosem hallott élő-csocsó, air-hockey, az egzotikus szumó-bajnokság… Ki lesz Mignon, ki Szilveszter, ki bújik Csőrike jelmezébe egész napra… Hogyan zajlik a regisztáció, mire figyeljünk az ebédeltetésnél… Huszonnégy szakkollégista készült a másnapra.

Hajdu Zsolt és a főrendezői, mindent is koordináló tisztségbe már korábban belenőtt munkatársunk, Beri Károly türelmesen és okosan készítette fel a reggeltől estig tartó, felelősségteljes munkára a fiatalokat. Egyetlen kérdés maradt nyitva, amire senki sem tudta a választ: a teendők sokasága közben hogyan oldják meg a fiatalok a csak azon a napon lehetséges tárgyfelvételt az éppen gyengélkedő Neptunban, ami – lássuk be – egy egyetemistának létkérdés, s az egész szemeszter sikerességét megalapozza.

Hétfőn a helyi közmunkások által előkészített terep várt minket az ibrányi Városligetben, a felrajzolt pályák megúszták az előző esti esőt, de a sörpadok, asztalok lábra állítása, sátorszerelés, néhány további versenypálya berendezése, a tanodákat azonosító táblák elkészítése, az olimpiai lángot átadó fáklyák előkészítése a szakkolisokra várt. A hétfő reggel mutatta meg azt is, melyik szakkolis melyik két tanoda csapatát fogadja és regisztrálja – a munkának ettől a részétől tartunk a legjobban, van ugyanis tapasztalatunk, milyen az, mikor egyszerre fut be három-négy csapat busza… Hajdu Zsolti előkészített dossziéval várt minden szakkolist – szabályos protokollba rendezte az elvégzendő feladatokat: munka menete, regisztrációs adatlapok, versenyleírások, -szabályok, teljesítménylapok, összesítők, fontosabb telefonszámok…

Aztán a remélt csoda is megtörtént, vidám kurjantás hangzott fel a reggelben: megnyílt a tárgyfelvételi felület a Neptunban! Elő a telókat!

Idén egyébként 25 településről 28 tanoda képviseltette magát a rendezvényen. Borsod megyéből fogadhattuk a visszatérő sátoraljaújhelyieket, az évek óta velünk tartó múcsonyiakat, és négy új résztevőt, Girincs, Miskolc-Pereces, Kazincbarcika és Hernádkak település tanodásait is. Érkeztek a Békés megyei Gyomaendrődről, a legtávolabbi Battonyáról, akik nélkül már nem is rendeznénk Olimpiát, mert a kezdetektől velünk vannak. Hajdú Bihar megyét Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Nyíradony és Hajdúdorog képviselte. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Tiszaburát azért vártuk rettentően, mert jól tudjuk, hogy a Felzárkózó Települések program ottani oszlopa, a tanodások vezetője Túró Vanda, aki védőnő-szakos egyetemistaként, az ERSZK önkénteseként tolta végig az első TanodaOlimpiát! Aztán ne felejtsük el a szabolcsi-szatmár-beregieket sem: Kisszekeres csapatát, a Nyíregyháza-Huszártelep, az evangélikus kötelékben repülő Nyíregyháza-Benkőbokori tanodát. De képviseltette magát Tiszavasvári, a rendszeres résztvevő Kántorjánosi, befutott a hodászi, az újfehértói, az ugyancsak régi ismerős rozsályi, a nagyhódosi csapat, Tuzsér mind két tanodája (az állandó résztvevő Mustármag és az újonnan induló Tasak Tanoda is), Kállósemjén dámajátékos tanodája, Nyíradony, Porcsalma tanodája és nem utolsó sorban a rendező település, Ibrány tanodásai töltötték a napot a Városligetben. Néhány tanoda egyébként már vasárnap este megérkezett, a nyíregyházi Luther Kollégiumból lett “olimpiai falu” erre az éjszakára. A Vidor fesztivál vasárnapi koncertjein is részt vettek, izgultunk is a mellettük önkénteskedő szakkolisokért, mikorra terelik védenceiket a helyszínre, hogy itt is felvegyék a feladataikat az élen Lakatos Pistivel, már végzett szakkolisunkkal, aki ugyancsak főrendezői megbízást kapott erre a napra. Már javában érkeztek a gyerekek, amikor még tartott a pályaépítés, a figyelem elterelésére azonban gyorsan akcióba lépett a két Mignon, valamint Szilveszter és Csőrike! Mágnesként vonzották a gyerekeket, s hősiesen állták a szeretet-rohamot, noha előre tudták, a kicsiknek kedves figurák ruhája igen nehéz viselet: meleg és fojtó. Öleltek, vicceltek, fotózkodtak mégis kitartóan.

A megnyitó ceremónia 10 órakor elindult, fantasztikus élmény volt látni a felsorakozott tanodákat, az izgatott gyermekarcokat! Az idei eseményt Vinnai Győző, a térség országgyűlési képviselője és Trencsényi Imre, Ibrány polgármestere nyitotta meg – ők gyújtották meg az olimpiai lángot is. Aztán Hajdu Zsolt köszöntötte a sportoló gyerekeket és a nevezésig sok-sok nehézséget legyűrt tanodai munkatársakat, pedagógusokat. 560 regisztációról adott számot, ennyien nyüzsögtek egész nap az ibrányi Városligetben! Miután megvolt az Y2K Nyír1Danc fellépése (Mignon vicces igyekezetétől kísérve) és a tó körbefutása, indulhatott a verseny.

A hatalmas területen jól eloszlott a sokaság, ez mondjuk csak Beri Karcsinak és Lakatos Pistinek jelentett kihívást: kilométereket gyalogoltak egyik versenyszámtól a másikig és vissza, meg össze-vissza, hogy meggyőződjenek róla, mindenütt minden rendben. A versenyszámokban annyi szünetet tartottunk, amíg két tanoda játékbemutatója tartott. Olyan játékok ezek, amelyek a tapasztalat szerint jól hasznosíthatók a speciális, hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére, erősítik a szabálytudatot, a gondolkodást. A Miskolc-perecesieknek a Kama, míg a kállósemjénieknek a Dáma vált be, ezért ajánlották, mutatták be a többi tanodának kedvcsinálóként. Aztán gond nélkül lement az ebédeltetés, a versenyek pedig folytak tovább, nem fogytak el a nevezők, jelentkezők. A szumó szőnyeg ugyan nem volt verseny-helyszín, de hihetetlen sor állt egész nap előtte: az ott önkénteskedő szakkollégista egész nap fáradhatatlanul adta fel – vette le a speciális ruhát a lelkes gyerekekről, megállás nélkül. De minden helyszínben volt valami kihívás az önkénteskedő szakkolisok számára, erről azonban szó sem esett: ki-ki képességei szerint, a tőle telhető módon és derűsen helyt állt az egész napi önkéntes munkában – úgy, hogy még azt sem tudta, szakkollégista lesz-e idén. A felvételink ugyanis csak másnap kezdődött!

Az eredmények összesítése alatt Lakatos Pisti szerepet váltott: a szervezői után énekesi tehetségét vette elő, remek mini-koncertet rögtönzött a színpadon, fantasztikus hangulatot varázsolt és a dolognak az a része is hibátlanul működött, hogy produkciója odacsalogatta a versenyzőket a liget legtávolabbi pontjairól is a színpad elé… Sok gyereknek okozott örömöt a tombola-sorsolás! Noha Hajdu Zsolt panaszkodott a szűkös költségvetés korlátaira, remek iskolakezdéshez időzített tombolanyereményekkel örvendeztette meg a gyerekeket. Végül irdatlan mennyiségű érmet szórtunk ki az eredményhirdetésen, a versenyszámok első-harmadik helyezettjei (a csapatok minden tagja!) nyakába kapta a megfelelő színű olimpiai érmet! Aztán itt rövid időre ledermedtünk: a korrekten előkészített, a tűzoltókkal egyeztetett habpartyra várnunk kellett, ugyanis tűzhöz riasztották őket! A helyzetben lévő bizonytalanság volt a legnehezebb, senki sem tudhatta, meddig tart az oltás. Színtiszta szerencse, hogy gyorsan végeztek, akik tehát nagyon vágytak erre a kuriózumra, türelmesen kivárták, amíg a tűzoltóautó habot készített a városliget zöld gyepére.

A terület ezt követően gyorsan kiürült. Csak a szervezők maradtak, hogy lebontsák a pályákat, a sátrakat, összehajtogassák és gúlába rendezzék az asztalokat, sörpadokat, összegyűjtsék a szemetet… Gyors önszerveződéssel mindenkinek fuvar került, de még odakiabáltuk egymásnak: Holnap 1-re mindenki legyen Verba-tanyán, kezdődik a Bevonótábor!

 

Az Iránytű Tanoda programjának állandó önkéntesei a szakkollégisták, az első ötlettől kezdve tettestársak vagyunk ebben a történetben, mert csodás dolog kisgyerekek életét gazdagabbá, élménytelibbé, szebbé tenni…

Az idei azért tűnt minden eddiginél nagyobb kihívásnak, mert óriási érdeklődés mutatkozott a tanodák részéről a rendezvény iránt, s az augusztus 28-ra időzített sportnap idején még azt sem tudtuk, ki a szakkollégista! A legtapasztaltabb tíznek búcsút intettünk a tanévzárón, és még előtte voltunk a felvételinek…

Az új jelentkezőkkel a közösségi oldalon kezdtünk hát ismerkedni, bevonva őket is: igaz, még azt se tudod, felvesznek-e az ERSZK-ba, de önkéntes munkára hívunk, végig talpalhatsz egy napot az ibrányi városligetben! És aki csak tehette, jött! Itt is köszönetet mondunk a Nyíregyházi Egyetemnek és a Campus Kollégiumnak, hogy lehetővé tették az elszállásolást, szolgálatunk csak így valósulhatott meg.

A rendezvény előtti, péntek esti taktikai megbeszélést követően, szombat reggel 24 ERSZK-s egyetemista fiatal látott munkához Hajdu Zsolt hívó szavára, hogy mire a tanodások megérkeznek 20 településről, minden készen várja őket. Volt olyan szakkollégista, aki nagy rutinnal mozgott a területen, akadt, aki alumniként tért vissza, a munkahelyéről szabadságolva magát, így az új jelentkezők mindig kaptak inspirációt, tanácsot a következő szükséges lépéshez. Berendeztük a ligetet, kialakítottuk a versenyhelyeket, előkészültünk az adminisztrációval, mire az autóbuszok begördültek, már az ilyenkor szükségszerű rögtönzések stresszén is túl voltunk. Mert ki gondol előre arra is, hogy mekkora magasságúnak kell lennie annak az önkéntesnek, aki Mignon lenne egész nap – aztán nem lát ki a jelmezből!
Az ibrányi Iránytű Tanoda munkatársainak gondos előkészítése tette lehetővé, hogy több száz tanodás versenghetett, mérkőzhetett egész nap, életre szóló élményeket szerezve, számunkra pedig nagy öröm, hogy a munkánkkal mi is hozzájárulhattunk ehhez.
Galériánk az előkészületeket mutatja:

Galéria a SZON-on

Kisfilmünk