Ez most erős volt! Képzési programunk mindhárom modulja megjelent a hétvégi szakmai műhelymunkában egy-egy előadás formájában.
Pénteken a roma identitás erősítésére hivatott kulturális modul részeként a cigány mesékről tartott előadást Kosztyu Brigitta múzeológus „Ahol még a fecske is térden állva issza a vizet” címmel. Megismertük a legjelentősebb szabolcsi, szatmári mesemondókat: a szamosszegi Ámi Lajosról, a ramocsaházi Jóni Ferencről, a nagyecsedi Rostás Mihályról, a tyukodi Erdős Lajosról, a rozsályi Lakatos Péterről hallhattunk, s mint kiderült, Baranya mellett ez a legjelentősebb „mesetermő vidék.” A Kárpátmedencében felgyűjtött 1488 cigány meséből 601 innen származik, a leghíresebb cigány mesemondóhoz, Ámi Lajoshoz ebből 262 köthető. Miután megismertük a mesék típusait, jellemzőit, a meseelemek sajátosságait, élvezettel hallgattuk Kácsor-Ignácz Gabriellát, aki Körtefa János meséjét avatottan, ízesen, rendkívül hitelesen tárta elénk. Este cigány táncházat szerveztünk a K14-ben.
Szombaton a délelőtt a közismereti modulé volt, dr. Riczu Zoltán történész a holokauszt legavatottabb helyi kutatója tárta elénk az 1944-től kezdődő történelmi eseményeket. Előbb a téma kutatásának nehézségeibe, személyes motivációjába avatta be hallgatóságát, majd a zsidótörvényekkel megalapozott népirtás égbekiáltó szörnyűségeit mutatta be levéltári dokumentumok, fotók alapján, rávilágítva a gettó, a deportálás tényeire, majd a tragikus kimenetelű „tisztogatás” következményeire. 21 603 zsidó honfitársunk deportálásáról van tudomásunk az akkor kisebb kiterjedésű megyéből, de arról nincs megbízható adat, hogy hányan élhették túl a holokausztot, mert bizonyosan sokan voltak közöttük olyanok, akik többé tájára sem néztek szülőföldjüknek. Manapság a falvakban már nem élnek zsidók, a városokban is alig. Dr. Riczu Zoltán az akkori közvetlen következményeket is bemutatta: „a zsidók elveszik a keresztények munkáját” érveléshez képest a gettóba zárást követően rögtön mentesítő kérelmek sokasága született – mutatta a levéltári dokumentumokat – , mert üzemek működése került veszélybe a szakemberek elhurcolása miatt, az orvoshiányról nem is beszélve… Az elvakult gyűlölet ilyen módon is ártott a társadalom egészének, vonhattuk le a következtetést.
Lelkileg a délután se volt könnyebb: Laborczi Géza evangélikus lelkész, címzetes főiskolai docens a Vallások szerepéről tartott előadást. „Mint a szike, gyógyítani és ölni is lehet vele!” – döbbentette meg hallgatóságát. Az egyéb vonatkozásokat is érintve ezúttal a különböző vallások militáns szélsőségeinek viselt dolgairól hallhattunk bővebben. Mint kiderült, nincs mit egymás szemére vetni: a történelem kezdeteitől minden vallásnak voltak elvakult irányzatai, a zénótáktól, az iszlamizmus vadhajtásain, a keresztes háborúkon át, az orosz ortodoxia „ruszkij mir” sajátos ötvözetéig. Rávilágított a világi és egyházi hatalom összefonódásának messzemenő következményeire, Luther Márton ezzel kapcsolatos tanítására: nem véletlen, hogy a két kőtábla egyikén három, a másikon hét parancsolat olvasható – az első az egyház területe, míg a második az állam által alkotott törvényekkel is garantált közösségi érdek. Az állam Istentől rendelt feladata az, hogy polgárai jólétét védje. Jézus nem politikai pártot alapított. Hogy van-e a vallásnak, egyháznak szerepe a közéletben, annak kibontását egy másik alkalomra ígérte előadónk.
Míg a szakkollégiumban előadásokat hallgattunk szombaton, néhányan az evangélikus cigány misszió imanapján vettek részt. A Magyarországi Evangélikus Egyház cigánymissziói referensének, Bakay Péternek a meghívására az ország különböző tájairól érkeztek vendégek a pestszentlőrinci evangélikus gyülekezet központjába. Az ERSZK-ból Bardi Réka, Lakatos Ádám és Lakatos Filip csatlakozott Molnár Erzsébet intézményvezetőhöz, aki egyébként a nap első áhítatát is tartotta. A téma a Tartás volt, sokféle elágazással: megtartás, nyitva tartás, távolságtartás, testtartás, összetartás, magatartás, kitartás… A bizonyságtevők egyike is a szakkoliból került ki: Lakatos Ádám engedett bepillantást az imanap résztvevőinek gondolataiba, érzéseibe…
