EVANGÉLIKUS ROMA SZAKKOLÉGIUMOK TALÁLKOZÓJA NYÍREGYHÁZÁN

Meersz vagy Nyersz? Játék a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium nevével, mert bekacsint a „Magyarországi Evangélikus Egyház Roma Szakkollégiuma” elnevezés is a legkezdetibb időkből, még 2011, az alapítás lázas időszakából, de csak azóta van értelme variálni a kezdőbetűkkel, amióta van PERSZe, Pécsi Evangélikus Roma Szakkollégium! Nagy-nagy öröm és hála a Teremtőnek, hogy a többi történelmi egyház példája után, 2018 óta már az evangélikus kötelékben is két ilyen intézmény létezik, és a legelső adandó alkalommal megkezdődött az együttműködés. A körülményekkel dacolva, a Pécs-Nyíregyháza közti – hazai viszonyok között óriásinak számító – földrajzi távolság ellenére, lelki és szakmai azonosságok alapján épül és erősödik a kapcsolat. Ennek jegyében szervezett a két evangélikus roma szakkollégium közös tanévzáró együttlétet Nyíregyházán, nem tévesztve szem elől e különleges intézmények küldetésének lényegét a program megszervezésekor. A jellemzően roma és hátrányos helyzetű egyetemisták sajátos élethelyzete megkívánja, hogy minél gazdagabb kulturális tartalommal töltsük meg a közös időt – azt gondolva, hogy a felsőoktatási évek alatt sem késő pótolni mindazt, ami a szerencsésebb helyzetbe született középosztálybeli gyerekek életében sokkal korábban megtörténik Magyarországon. Azon igyekeznek a szakkollégiumok, hogy jövőt építő roma értelmiségiek formálódjanak köreikben, hogy szűk világukból kilépve ráismerjenek a világ tágasságára, az értékek és kultúrák sokszínűségére, a másokért viselt felelősség nehézségekkel terhelt boldogságára…


A Nyíregyházán megszervezett közös programról Józsa Ferenc szakkollégista, a Pécsi Tudományegyetem frissen diplomázott, szociális munka szakon végzett hallgatója számol be:


Június 23. és 26. között szakkollégisták vidám kacajától volt hangos a Nyírség városa, ugyanis második alkalommal került megrendezésre a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium (NYERSZ/ERSZK) és a Pécsi Evangélikus Roma Szakkollégium (PERSZ-E) közös hétvégéje, ami ezúttal a tanévzárás és az ezzel járó, vizsgák utáni lelki felocsúdás, számadás jegyében telt.

Az első közös programra még 2019 szeptemberében került sor a festői szépségű Balatonszárszón. Akkor még nem tudtuk, hogy jó ideig ez lesz az első és egyben utolsó közös randevúja a két testvér-szakkollégiumnak. Aztán jött a COVID és minden számítást, reményt áthúzott arra vonatkozóan, hogy még a tavasszal meglehessen tartani a következőt. Két év telt el azóta, a koronavírus ugyan még velünk van, de már jobb a helyzet, mint korábban. Viszont sok minden változott mindkét oldalon: egykori tagok távoztak, végeztek az egyetemi tanulmányaikkal, a helyükre új hallgatók érkeztek. Mondhatni, újrakezdés ez a szakkollégisták szempontjából.

A pécsi csoport 6 órás út után, kissé fáradtan, kimerülten érkezett meg Nyíregyházára Békési Andrea intézményvezetővel és foglalta el helyét a Luther Márton Evangélikus Kollégiumban, a találkozásnak alkalmas helyszínt adó városközponti intézményben. Másnap az ízletes, ébresztő reggeli falatok után, a nyíregyházi szakkollégistákkal kiegészítve városismereti túrával indult a hétvége, így megismerhettük Nyíregyháza igencsak színes történelmét, az egyes utcák elnevezésének hátterét. Kalauzunk Bácskainé dr. Pristyák Erika egyetemi oktató volt, aki egyébként szakkollégiumi mentorként és az ERSZK igazgatótanácsának tagjaként is közel áll köreinkhez. A délelőtti etap zárásaként kívül-belül megcsodálhattuk az evangélikus nagytemplomot, itt Kovács László Attila igazgatólelkésztől kaptuk az információkat. Az étvágycsillapító ebéd után múzeumlátogatással folytatódott a délutáni program. A szakkollégisták két múzeum kiállítását nézték meg csoportokra bontva. A Kállay Gyűjteményben, abban az épületben, amely Kállay Miklós egykori magyar miniszterelnök lakhelye is volt, megcsodálhattuk mindazon kiállított relikviákat, kitüntetéseket, ruhadarabokat, melyek hajdan a nyírségi nemesi család tulajdonát képezték. Emellett pedig egy helytörténeti kiállítást is megtekintettünk, természetesen mindezt interaktív formában. A Szindbád Színháztörténeti Rendezvénytérben pedig egy szintén interaktív színháztörténeti tárlatot vettünk szemügyre, melynek végén egy különleges, 3D-s utazásra invitált minket Krúdy Gyula sokat látott hőse, Szindbád, hogy kedvenc szerelmes történetén, a Rómeó és Júlián megmutassa: mennyi minden változott a színjátszás történelmében. Az esti étkezést követően az elegánsabbnál elegánsabb ruhadarabok kapták a főszerepet, ugyanis a nap fénypontja a két szakkollégium bálja volt. Megtanultuk és elsajátítottuk a bécsi keringőt két ERSZK-s alumni, Vargáné Orgován Vivien és Varga Ákos avatott irányításával, végig kóstoltuk Villány, illetve Tokaj legnemesebb isteni nedűit, végül pedig szabadon buliztuk át az éjszakát. A bál folyamán mind a pécsi, mind a nyíregyházi szakkollégisták felocsúdtak a kezdeti bátortalanságukból és elkezdtek ismerkedni egymással.

A szombati nap a sóstói Falumúzeumban kezdődött, ahol körbejárhattunk egy „rekreált” XIX-XX. század eleje-közepi alföldi falut és megismerhettük az akkori községek életét, hagyományait, kultúráját. A túra végén pedig kemencében sült, kézműves kakaós csigával vártak minket. A délután a szabad foglalkozásról, elsősorban a fociról szólt. A két szakkollégiumból verbuvált vegyescsapatok mérkőztek meg egymással, természetesen barátságos keretek között, és ahogy lenni szokott, játékosok és nézők egyaránt élvezték a játékot, a pályán látottakat. Azt senki sem jegyezte, hogy ki győzött, mert nyilvánvalóan mindenki nyert… Alig, hogy végeztünk a vacsorával, újabb különleges élmény várt ránk, ezúttal zenei-kulturális étvágyunkat csillapítandó. A mintegy 2 órás koncert folyamán a középkori-reneszánszbeli klasszikusok mellett napjaink örökzöld slágerei is felcsendültek, előbb az Akkordikon duó előadásában, majd helyi barátaikkal, a kertvárosi gyülekezethez kapcsolódó Pásztortűz trióval kiegészülve, így megalapozva hangulatunkat az éjszakához. Ezt követően a szakkollégisták önfeledt beszélgetésbe, mulatozásba elegyedtek. Itt már jelét se lehetett venni mindannak a félelemnek és bátortalanságnak, amit még a bál elején érezni lehetett. A hallgatók jobban megismerték egymást, a kialakulóban lévő barátságok szorosabbá váltak.

Vasárnap, a hétvége záróakkordjaként, rendhagyó áhítat vezette be a közös tanévzárót. Előbb Ócsai Zoltán, pécsi evangélikus lelkész hangolt össze bennünket a közös énekléshez, majd Molnár Erzsébet, az ERSZK lelkész-intézményvezetője végezte a liturgiai szolgálatot (Luk 14:16-28). Laborczi Géza, az ERSZK igazgatótanácsának elnöke, a roma szakkollégiumok intézményrendszerének létrejöttében kulcsszerepet játszott lelkész pedig az igehirdetés szolgálatát vállalta: az el nem fogadott meghívás bibliai példázata alapján arra hívta fel figyelmünket, hogy mi mindannyian Isten országának a vendégei vagyunk. Meglehet, ezen a világon a beleszületettség állapota sokak szemében számít, de Isten országa nem így, és nem is választás alapján működik, hanem a meghívás révén mind szabadon távol maradhatunk, vagy elfogadjuk azt. Kirekesztve azonban senki sincs ebből a vendégségből. A lényeget Szabó T. Anna Az ég zsoltára című versének Kaláka-feldolgozásával nyomatékosította igehirdetésében Laborczi Géza.
Mindez egymás megismeréséről, új barátságok kialakításáról, a pécsi és a nyíregyházi szakkollégium testvéri kapcsolatának szorosabbá tételéről tett tanúbizonyságot. Az igehirdetést követően a szakkollégiumok előző tanévének értékelése következett, majd mindkét intézmény vezetősége könyvjutalommal, emlékplakettekkel búcsúztatta az ebben a tanévben végzett és az önkéntességben, közösségi munkában kiemelkedő hallgatókat.
Pécs:
Aczél Renátó (PTE jogi asszisztens); Herczeg Nikoletta (PTE turizmus-vendéglátás ügyintéző); Józsa Ferenc (PTE szociális munka Bsc); Molnár Marcell (PTE vezetés-szervezés Msc); Mándoki Stella (PTE fogorvos); valamint Schäffer János, az intézmény munkatársa.
Nyíregyháza:
Agócs József (NYE sportszervezés-rekreáció Bsc); Balogh Csaba (NYE sportszervezés-rekreáció Bsc); Bardi Réka Boglárka (NYE gazdaság-menedzsment asszisztens) ; Lakatos Ádám (NYE gazdaság-menedzsment asszisztens); és nővére Lakatos Magdolna Tünde (DE ápoló Msc).
A szakkollégiumban végzett közösségi munkáért, kiváló önkéntességéért, az ERSZK méltó képviseletéért elismerő oklevelet kapott Balogh Gábor (NYE, gazdaság-menedzsment asszisztens); Hurai Gergő (NYE agrármérnök-asszisztens), Mihalik Martina (NYE földrajz-történelem tanár-szakos); és Stekler Dávid (NYE szociálpedagógia).

Végül a pécsi szakkollégisták összepakolták holmijaikat, majd elérhetőséget cseréltek és elbúcsúztak a helyiektől a mielőbbi viszontlátás reményében.
Szívből jövő hálával és szeretettel köszönjük a pécsi és a nyíregyházi szakkollégiumok vezetőségének, lelkészeinek ezt a kellemes, szeretetteljes három napot, a programok megszervezését és gördülékeny lebonyolítását, hogy a lehető legjobban érezzük magunkat. Továbbá köszönet illeti a Luther Márton Evangélikus Kollégium dolgozóit az értünk végzett fáradhatatlan munkájukért.

 

A tanév végeztével érzékeny veszteségeket szenved az Evangélikus Roma Szakkollégium: tagságunk harmada, tíz fiatal ér tanulmányai végére. A siker felett érzett örömbe, büszkeségbe, a Gondviselő iránt érzett hálába szomorúság is keveredik, mert útjukra kell bocsátanunk őket, s az elválás sosem jó érzés! Hogy ne fájjon annyira, háromnapos közösségfejlesztő együttlétbe ékeltük a tanévzárót, helyszínül pedig egyik kedvencünket, a bodrogkeresztúri Betlehem Evangélikus Pihenőházat választottuk.


A program elejére kis kitérőt illesztettünk: Tokajnál Tarcal felé vettük az irányt, hogy felkapaszkodjunk az Áldó Krisztus szobrához. A vizsgaidőszak és az online oktatás idején mozgásszegény életmódhoz szokott egyetemistáknak jelentős kihívás volt a rövid, de kétségkívül meredek kapaszkodó! Annál nagyobb megelégedettséget éreztünk a monumentális szobor lábánál, a közeli bányató környezetében és a csodás panorámában is gyönyörködve. Mindezt áthatotta az egymással való személyes találkozás öröme is – párosával, kis csoportokban tárgyalták a rég nem látott kedves társak az elmúlt időszak gyötrelmeit, a bezártság, a betegség, a tanulmányi kihívások terheit, majd a vacsorát követően irányított beszélgetésen közösen is igyekeztünk feldolgozni az átélt élményeket, tapasztalást. Ahogyan az már nálunk lenni szokott, még sötétedés előtt előkerültek a gitárok, a cajon, és még egy születésnap is hozzájárult, hogy igazán jó hangulatban ünnepeljük meg a találkozást.

A program második napjára a hallgatók jó előre benyújtották igényüket: Balogh Melissza, Balázs Dávid és Orgován Lilla alumni irányításával közösségépítő játékos feladatokkal telt az idő jelentős része. Az, hogy a szakkollégisták teljes odaadással, felszabadultan, nagy aktivitással és sok nevetéssel töltötték ezeket az órákat, egyáltalán nem jelenti azt, hogy haszontalan elfoglaltságban lett volna részük. A közösség tagjainak kapcsolatait is érintő, máskor pedig önismereti feladványok nagyon is hasznosnak bizonyultak a hosszú távollét után. A Mi napunk címmel megvalósított tréning kifejezetten jó szolgálatot tett a csoportkohézió erősítése, a közösség együvé tartozásának fejlesztése szempontjából. Talán ettől is vált különlegesen széppé, átélhetővé az idei tanévzárónk.

Molnár Erzsébet intézményvezető evangélikus lelkész rövid igei szolgálatában az útnak indulókhoz szólt: Ne háborogjatok az úton! (I Móz 45:24.) József szavaira reflektálva felidézte, olykor rögös utakat járunk be, még ha magunk választottuk is: lehet akár kátyús, kanyargós, keserves is. Alapszabály, hogy mindig az útviszonyoknak megfelelően kell azt bejárni, s az egyik „viszony”, amit egymástól és felülről is kapunk, az a szeretet! Egy másik, ami ugyancsak az emberi kapcsolatokból/viszonyokból fakad, s megalapozásának épp ezekben a fiatal években van itt az ideje, mert később szinte lehetetlen, az pedig a barátság. E két érték fontosságát helyezte a szakkollégisták szívére, majd az áldást követően a végzősök búcsúztatása következett.

Az államvizsgán már túljutott tíz szakkollégista mindegyike személyre szóló emléklapot, könyvjutalmat vehetett át, majd a többiek megajándékozása következett. Elbúcsúztunk Gyóni Martintól is, aki hatodéves teológus hallgatóként a Nyíregyháza-kertvárosi gyülekezetben töltötte gyakorlatát, így a mi életünkbe is bekapcsolódott és közel kerültünk egymáshoz. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy megosztotta velünk gyülekezeti ajándékát: hobbija minden, ami vasút, így a mozdonyt formázó tortacsodát a fiatalok együtt költhették el.
E nap történéseit egyébként videón is megörökítettük, a szakkollégiumi életbe bepillantást engedő kisfilmet is megosztjuk majd követőinkkel, ha elkészül.

A 2020/21-es tanévben 10 szakkollégista ért tanulmányai végére, szeretettel gratulálunk oklevelet, diplomát szerzett tagjainknak:
Balogh Melissza Dóra (NYE, gazdaság és menedzsment)
Haga Boglárka (NYE, gazdaság és menedzsment)
Lakatos Filip Csaba (NYE, gazdaság és menedzsment)
Lazók Szabina (NYE tanító)
Kiss Levente (DE Szociológia Msc)
Kovács Richárd (NYE, Testnevelés- történelemtanár)
Orgován Vivien (DE Neveléstudomány Msc)
Pilling Szabina Flóra (NYE, gazdaság és menedzsment)
Rézműves Norbert (SZAHF hittanár – nevelőtanár)
Szanyi Sándor (NYE túrizmus-vendéglátás)

Örömmel és nyugodt szívvel bocsátottunk útra további két szakkollégistát, mert köztünk ismerték fel, éreztek rá, hogy pályakorrekcióra van szükségük: Varga Tünde Eliza egy visszautasíthatatlan állásajánlat miatt levelező tagozaton folytatja tanulmányait, Lakatos Ezékiel pedig az ELTE tanító szakára vált az eddigi felsőfokú szakképzés helyett.
Jó utat, Fiatalok!

Együttlétünk harmadik napjára az Oltalom Szeretetszolgálat egyik részlegének vezetőjét hívtuk körünkbe. Kemenes Erika a kertvárosi gyülekezet szociális intézményeinek rendszerébe avatta be a fiatalokat, külön is ismertetve a közelmúltban megszervezett, tehát legújabb szolgáltatási ágat, a nevelőszülői hálózatot. Ismerve a szakkollégisták családi hátterét, fontos információnak, hasznos tudásnak ítéljük, ha megismerkednek ezzel a tevékenységgel.

A tanév utolsó együttléte 2021. június 21-től 23-ig tartott Bodrogkeresztúron, aztán a szakkollégistáknak is kitört a vakáció. Úgy persze, hogy sokan közülük egyenesen munkába igyekeztek: vagy az új állásukba, vagy nyári diákmunkára…

Egyetlen valódi szakmai hétvégét tudtunk megszervezni ebben a szemeszterben, februárban. Már a márciusra tervezett programot is törölte a járványveszély, érthető hát az a felfokozott türelmetlenség, amivel az ERSZK tagjai várták az újbóli találkozás lehetőségét. Mivel az egyetemeken még érvényben vannak a szigorú korlátozások, a helyzethez igazítva Bodrogkeresztúrra, a Betlehem Pihenőházba szerveztünk tanévzáróval egybekötött közösségi programot június 19-22. között.

A helyzethez igazítva március második felétől online-szakkollégistákká változtak az ERSZK tagjai, de amint lehetővé vált a személyes találkozás lehetősége, lelkesen jelentkeztek be a bodrogkeresztúri rendezvényünkre. A vizsgák teljesítését, a szemeszter lezárását követően ugyan sokaknak keletkeztek más irányú kötelezettségeik – munka, szakmai gyakorlat –, aki csak tehette, jött. Volt, aki később érkezett, más hamarabb távozott, akadt, aki közben kicsit elment, de visszajött – az azonban érzékelhető volt, hogy a szakkollégisták minden nehézséget – lerobbanó autók, családi elvárások, munkahelyi kötöttségek – elhárítva keresték a módját a találkozásnak, a közösséggel való együttlétnek. Csodás napokat töltöttünk együtt!

Pénteken ebéddel kezdődött a program, majd az egész délutánt játékkal töltöttük. Bevezetésként semmi más célt nem tűztünk magunk elé, mint hogy végre újra élvezhessék egymás társaságát, közelségét a szakkollégisták. A Beri Karcsi – ex-szakkolis munkatársunk – által szervezett műanyag-poharas, pingponglabdás partyjátékok egyszerre hozták a versengés izgalmát és a vidámságot a csapatokba szerveződött fiatalok számára. Csak a vacsora után komolyodtunk meg, amikor Laborczi Géza evangélikus lelkész, az igazgatótanács elnöke köré gyűltünk. Elmélyült, súlyos, de léleksimogató beszélgetés részesei lehettünk, amely ismét közel hozott egymáshoz bennünket, miközben ki-ki leszűrhette az önmaga számára fontos következtetéseket.

Szombaton útra keltünk. Autóbuszos kirándulásunk első állomása még szakadó esőben Mádon a zsinagóga és a rabbiház volt. A zsidó kultúra és hitvilág tanulmányozása után Vizsoly következett, ahol pedig az első, Károlyi Gáspár által fordított magyar nyelvű Biblia előállítását, a Gutenberg-galaxis hazai nyitányát bemutató kiállítást és az Árpád-házi időkből fennmaradt műemléktemplomot tekintettük meg. A kultúrtörténeti barangolás után – mivel az időjárás végre kegyeibe fogadta csapatunkat – hagytuk, hogy a természeti szépségek hassanak ránk: Háromhuta térségében a buszt előre engedve bevállaltunk mintegy 3,5 km gyaloglást! Este a Naár-pincészet borkóstolója kényeztette a szakkollégistákat, Tokaj-Hegyalja borkultúrájának bemutatása egyúttal bevezetés volt a kulturált borfogyasztásba is…

Vasárnap rövid áhítatot követően családias tanévzárót tartottunk. Molnár Erzsébet intézményvezető értékelte a mögöttünk hagyott időszakot, majd az ajándékok átadása következett és egyúttal megünnepeltük azokat a szakkollégistákat, akik eredményes záróvizsgát tettek: tanító lett Balázs Dávid és Balogh Roland, diplomás ápoló Lakatos Magdolna; korábbi társaink közül pedig sikeres államvizsgát tett Horváth Péter mentőtiszt, Lakatos István szociálpedagógus. Itt is szeretettel gratulálunk! Aztán „kincskeresésre” indultunk! Ismét csapatokba szerveződve, rendkívüli leleményről bizonyságot téve, különböző módon jutottak a híres bodrogkeresztúri kilátóhoz a fiatalok, s ki-ki meg is kapta fent a maga „kincsét”. Délután dr. Bojti István családterapeuta, az emberi kapcsolatok szakértője volt a vendégünk. Izgalmas foglalkozást vezetett, melynek végső tanulsága, hogy életünk során kizárólag az fontos, hogy feltegyük önmagunk számára a helyes kérdéseket. A válasszal már megbirkózunk, de a kérdéseket nem úszhatjuk meg, ha tudatos életvezetésre vágyunk… Közben jöttek-mentek a felhők felettünk, s a végére kiderült! Hangulatos grillezéssel zártuk utolsó együttlétünket a 2019/20-as tanévben.

Már közreadtuk a következő tanévre szóló felvételi felhívásunkat, találkozunk augusztus végén a bevonótáborban. Úgy búcsúztunk tehát, hogy viszontlátásra!

Mintegy 70 mappába rendezett több ezer fotó örökítette meg a mögöttünk maradt tanévet – de ez bizonyosan nem a teljesség. Számos olyan programja, rendezvénye volt idén is a szakkollégiumnak, amiről lemaradt a kamera… Az egész tanév programjának felsorolása messze szétfeszítené a kereteket. Harminc egyetemistát segítettünk ebben a tanévben közelebb kerülni a céljaihoz, két felsőfokú és három középfokú nyelvvizsga, öt diploma (+ egy alumni) a mérleg.

 

A harminc hátrányos helyzetű, többségében roma származású hallgató négy különböző egyetem – a Nyíregyházi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudmányi Főiskola és az Óbudai Egyetem – karain, szakjain és évfolyamain végzi felsőfokú tanulmányait, első évfolyamtól a végzősökig összesen 17 különböző szakirányt képviselnek. Tanulmányaik sikerességét a szakkollégium tutorok alkalmazásával segíti: minden szakkollégista személyes támogatására felkérünk egy-egy egyetemi oktatót. A fiatalok egyéni problémáinak leküzdésében, személyiségfejlődésük egyengetésében, a közösségbe való beilleszkedésben a mentorok működnek közre.

Havonta szerveztünk szakmai műhelymunkát, az előadások, workshopok, tréningek, csoportmunkák a szakkollégium működési rendjében meghatározott – közismereti, roma-magyar kettős identitás és spirituális – modul valamelyikébe illeszkedett. A kötelező programokon való részvételen túl ösztönöztük a fiatalok önkéntes munkáját, a társadalmilag hasznos tevékenységekbe való bekapcsolódást. Elősegítettük a fiatalok közösségi aktivitását, kulturális, művészeti élményekhez segítettük őket, ápoltuk és elmélyítettük az együttműködést a partnerszervezetekkel: a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat többi intézménye mellett az egyetemi szakkollégiumokkal, civil szervezetekkel. Erre a tanévre is számos feledhetetlen élmény, kirándulás, közös program jutott.

Az elvégzett munka leltározásáról az idei tanévzárón viszonylag kevesebb értékelő szó esett: a június közepén megtartott programon ezúttal inkább végzős hallgatóink előtt nyitottunk teret, hogy felmutassuk példájukat az alsóbb évfolyamokon tanulóknak és osztozzunk a tanulmányokat záró örömükben, sikerélményükben.

Balogh Jennifer az NYE tanító, Beri Károly testnevelés-földrajz szakos tanár szakon, valamint Kiss Levente DE szociológia Bsc-szakon diplomázó hallgatónk mutatta be szakdolgozatát, önálló kutatását a társaknak. Befejezte tanulmányait és diplomát kap a tanév végén Orgován Vivien csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, valamint Rézműves Norbert szociális munka-szakon (folytatva tovább hittanári-nevelőtanári tanulmányait a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola 4. évfolyamán). Körünkben volt és beszámolt nemrég átvett Szabad-díjáról egyébként Farkas Norbert is, akinek már korábban megszűnt az aktív hallgatói jogviszonya és így szakkollégiumi tagsága, de a nyelvvizsga megszerzését követően sikeres záróvizsgával ő is most ért a Bsc-tanulmányai végére. Vele együtt egyébként hárman folytatják mester-képzésben egyetemi tanulmányaikat az Evangélikus Roma Szakkollégiumból a következő tanévben.

A tanévzáró áhítatot az igazgatótanács elnöke, Laborczi Géza tartotta. Megtisztelte ünnepségünket jelenlétével dr. Szakács Ferenc Sándor, a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárságának egyházi és civil ügyekért felelős koordinátora. Az intézményvezető, Molnár Erzsébet könyvjutalmakkal, oklevelekkel köszönte meg az éves munkát és elbúcsúztattuk az idei YAGM-önkénteseinket: Tabitha Brooke Sandersont és Tony Yangot, akik 10 hónap szolgálat után térnek vissza az Amerikai Egyesült Államokba. Taby gyönyörű kézimunkába hímzett ERSZK-logót hagy emlékül számunkra!

A programot a bogrács körül zártuk kötetlen együttléttel a kertvárosi gyülekezeti központ udvarán.

A szakkollégiumban még nem volt olyan, hogy ugyan azoknak a diákoknak a részvételével zártuk volna az évet, akikkel megnyitottuk. Nem hasonlítunk az oktatási rendszer többi szereplőjéhez, nálunk néha félévkor is végeznek hallgatók és a második szemeszterre is tartunk felvételit… A tradíciók azonban nálunk is hatnak: június 22-én meghitt együttléttel bezártuk a 2017/18-as tanévet.

Elolvasom