A félév egyik legértékesebb hónapja – hisz az egyetemen sínre kerültek az új tárgyak, az új tanárok dolgai, de szorgalmi időszakban még semmi rendkívüli, épp csak valamicske beadandó, már ha… –, sok energiát tudnak ilyenkor a szakkolis-életbe tolni a fiatalok… Máskor. De a távoktatás, a karantén, a Covid-járvány harmadik hullámának elrettentő hírei lefojtanak minden aktivitást. Képernyők előtt zajlik az életünk, fékezett habzással. Már hozzászoktunk, de nemigen szerettük meg, inkább alkalmazkodunk. Online bibliaóra, online kommunikáció, online angol, online szakmai műhelymunka, online önkéntesség… És a virtuális térbe került a 10 évvel ezelőtt megalapított Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat jubileumi eseménysora is.

A hónap szakmai műhelymunkájának vendége Lankó József alsószentmártoni katolikus plébános volt, akiről már sok izgalmas, különleges dolgot hallottunk a pécsi testvérintézmény tagjaitól. A pécsi szakkollégisták előszeretettel végeznek ugyanis önkéntes munkát Lankó atya, vagy ahogyan ő szereti a megszólítást, Józsi diakóniai intézményeiben. Az alsószentmártoni központtal tevékenykedő Szent Márton Caritas Alapítvány számos intézményt tart fenn: Alsószentmártonban tanodát, Oldon és Siklósnagyfalun közösségi házat, Drávaszabolcson, Kémesen és Kovácshidán játszóházat működtetnek, de évtizedes múltja van a népkonyhának is. Azaz, a Gondviselés konyhájának, ami eredetileg egyházmegyei támogatással a paplakon indult, s a 20 adagos szükségletből gyorsan lett 90…

1980-ban szentelte pappá a pécsi püspök, de már az ezt megelőző nyáron végigmotorozta az egyházmegyét, hogy lássa, hol van nagy szükség káplánra. Lankó József végül Siklóson kezdte meg szolgálatát, ahol az idős plébánost segítve a város mellett kilenc – többségében rendkívül hátrányos helyzetű – falu lelkipásztori szolgálatát is ellátta. Hét évnyi kápláni szolgálat után 1987-ben a nagyharsányi plébániára helyezték, majd 1989 augusztusában végleg a horvát határtól három kilométerre fekvő, 1200 lélekszámú, romák lakta Alsószentmártonba költözhetett. Tekintettel arra, hogy a nyolcvanas évek második felétől a hazai és az európai cigány pasztorációs mozgalom egyik előmozdítója lett, 1990 júniusában Mayer Mihály püspök kinevezte az egyházmegye cigányokért felelős lelkészévé.

Mint együttlétünkkor mesélte, nagy igyekezettel, de kevés tudással látott munkához a cigányok között – tanácsot is kért a hodászi munkában akkor már igen elmélyült Sólya Miklóstól. „Ha van irgalmas, jó szíved, akkor az megmondja, mit kell csinálnod, ha nincs, akkor nem tudok neked tanácsot adni” – jött a válasz.
      – A másik ilyen fontos segítőm André Barthelemy, egy francia pap, akit Jóska néven ismertek a cigányok Magyarországon. Ő járt Csatkára, a cigányok búcsújáró helyére, ott ismerkedtem meg vele. Mikor meglátogatott, fiatal papként feltettem neki azt a nagy kérdést, hogy merre vezessem a cigányokat? Erre ő azt mondta, ne vezessél te senkit sehova, legyél ott, figyeljél, és ha tudsz valakinek segíteni, akkor segítsél – nyilatkozta erről a SZEMlélek blogon Szőke Tibornak még 2019-ben.
Velünk való találkozásakor sem feledkezett meg másik meghatározó segítőjéről, Lothar Weissről, akit egy nemzetközi találkozón ismert meg, s akinek révén komoly német adományokban részesült a baranyai cigánymissziós munkában.
     – Nyári táborokat szervezett, amikben voltak német középosztálybeli cserkészgyerekek, román árvaházi gyerekek, balkáni menekült cigányok és a mi cigány gyerekeink. Azt mondta, hogy „lehetőséget kell adnunk a fiataloknak, hogy megismerjék egymást. Hogy kapcsolatok, barátságok szövődjenek: ha megismerik egymás kultúráját, ha esznek egymás ételéből, ha megtapasztalják, hogy a másik csókja jó, akkor nem lehet őket egymás ellen uszítani, akkor nem fognak soha fegyvert egymásra.” Létrehozott egy egyesületet, amin keresztül rengeteg támogatást kaptunk. Volt olyan időszak, amikor csak rájuk tudtunk számítani – mesélte Józsi, rátérve egy másik fontos közös misszóra, mely akár a mai KRSZH előképeként is felfogható. Ugyanis részt vett a Gandhi Gimnázium létrehozásában, majd 1996-ban – Derdák Tibor szociológussal és a paderborni érsekség cigányokért felelős papjával, Lothar Weiss-szel – megalakította a Collegium Martineum Középiskolai Tehetséggondozó Kollégiumot. A Pécshez közeli Mánfán létrehozott intézmény azon kevesek egyike volt, amely a többszörösen hátrányos helyzetű, elsősorban cigány származású gyermekeket minőségi középfokú oktatáshoz és érettségihez segítette. Az intézmény alapelve az volt, hogy a kollégisták integrált oktatási körülmények között szerezzenek érettségit. A Martineum önigazgató, önszerveződő közösségként, amolyan demokrácia-iskolaként is működött, a megfelelő támogatások hiánya miatt azonban az intézmény tizenkét év után, 2008-ban megszűnt.

Lankó József a nyíregyházi szakkollégisták kérdéseire válaszolva mesélt a baranyai cigányok etnikai, nyelvi sajátosságairól, az argyelánok, muncsányok sajátosságairól, majd arról is, hogy az agapé, a „mindennek ellenére való szeretet” jegyében hogyan lett gyámja, pótpapája, pótnagypapája krízishelyzetben született gyermekeknek ott, a közösségben.
Mint a pécsi testvérintézmény vezetőjétől, Békési Andreától, Lankó atya régen elköteleződött munkatársától megtudtuk, nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében közösen, hogy a pécsi egyetemisták bekapcsolódjanak az itt folyó munkába. De megtudhattuk azt is, hogy a szakkollégisták között két szentmártoni, és egy gilvánfai fiatal is van ma már…

A márciusi műhelymunka másik vendége dr. Ujhelyi János gyermekgyógyász főorvos, sportorvos volt. Őt kifejezetten a hallgatók kérése nyomán hívtuk, ugyanis erőteljes igény mutatkozott rá a Covid-járvánnyal kapcsolatos alapvető ismeretek értelmezése, illetve a téves információk tényszerű feldolgozása, cáfolata érdekében. A tudományos ismeretterjesztő előadás után a szakkollégisták konkrét problémákkal, kérdésekkel ostromolták a szakembert, praktikus tudáshoz juthattak a fiatalok a megelőzésről, a kockázatokról, a különböző vakcinákról. Természetesen az volt a végső summázat, hogy aki csak teheti, mielőbb oltassa be magát, és az a legjobb vakcina, amit már beadtak.


Jobb időkben fényes eseménysor lett volna hivatott megemlékezni a Keresztény Roma Szakkollégiumi hálózat megalakulásának 10. évfordulójáról. A szervezet készült is erre nagyon, ám a realitások ezt az eseménysort is az online térbe száműzték! Március 26-án online konferenciát rendeztek, melyen az ERSZK mai és egykori hallgatói közül is számosan részt vettek. Az erről szóló tudósításunk itt olvasható.

A szakkollégisták márciusban is meg tudták oldani az önkéntes munkát. A legbüszkébbek természetesen azokra a mentőtiszt-hallgatóinkra vagyunk, akik közreműködnek az Országos Mentőszolgálat Covid-tesztelő szolgálatában: Bódi Gyula és Here Mihály – köszönjük az áldozatvállalást mindannyiunk egészségének érdekében.

 

2020 novembere óta ismét korlátok között élünk a Covid 19 újabb hulláma miatt, s ez erős nyomot hagyott a szakkollégiumi léten is. Voltak olyan programjaink, melyeknek tartalmán, lényegén nem sokat változtatott, hogy jelenléttel vagy online szerveztük-e meg: a mondanivaló, az „anyag”, mármint tanári értelemben a tudásanyag, vagyis az információ átmegy a virtuális téren is.

A közösségi lét megvonása, egymás társaságának nélkülözése azonban komoly veszteség. Átütő erővel ez a hagyományos decemberi spirituális alkalomnál mutatkozott meg.
Angyalkázással kötjük össze a karácsonyt megelőző együttlétünket, amióta Lazók Szabina szakkollégistánk kitalálta és először megszervezte (talán 2017-ben?). Hagyománnyá lett nálunk is az a réges régen felfedezett módszer, hogy sorsolással döntjük el, ki kinek készít személyes ajándékot, a szervezés lényege, hogy garantáltan mindenkit bevonjunk a láncolatba. Így az ERSZK szerény intézményes, de azért mindig jelképes, tehát a tárgyiasságon túlmutató jelentéssel bíró ajándéka kiteljesedhet a közösség tagjainak egymás iránt tanúsított figyelmességével.

Karácsonyi spirituális együttlét online: 

Az egyéni szükségletekre, igényekre is reflektáló ajándékozás az Angyalkázásban most először már csak a személyes figyelemre csupaszodott. A december 21-re meghirdetett meetingen mégis megvalósult a karácsony csodája: összejöttünk, tanúságát adtuk az egymásra figyelésnek. Versek, zenék, rajzok, videók révén köszöntötték egymást a szakkollégisták – csak az ölelés, a szemkontaktus hiányzott, meg a közösen elköltött ünnepi estebéd…
A szemeszter lezárultával, a vizsgaidőszak után azzal szembesültünk, hogy változik a névsorunk. Két fiatal élethelyzete változott meg úgy, hogy szabályzatunk szerint nem folytathatja a szakkollégiumi tagságot, s mivel itt toporogtak a küszöbön az új jelentkezők, hamar elrendeződött a kapacitás feltöltése…
A tanév második szemeszterét megint csak online meetinggel indítottuk.

Szemeszterindító online:

A diverSEN group workshop élményekkel teli alkalom volt, de ennek részleteiről csak a szakkollégisták beszélhetnének. A tréningszabályok szerint, ami a csoportban történik, az a csoportban marad!

Tréning, februári szakkolis program: 

 

 

Közben újra indult a nyelvi képzés, a bibliaóra és a kommunikációs foglalkozás is online… Csak látnánk már a végét a karanténnak!

Lázár Péter „régi ismerőse” a szakkollégistáknak. Ez akkor is igaz, ha a legfiatalabbak a november-decemberre megszervezett “Roma Mentor” online műhelysorozat alkalmával találkoztak vele először. A régiek azonban nagyon is emlékeznek a korábbi, erős nyomot, benyomást hagyó alkalmaira és sűrűn felemlegették, hivatkoztak rá. De olyan, pedagóguspályára készülő hallgató is van, akinek egy vizsgatétel elevenedett meg ezzel a találkozással!

Lázár Péter cigány pedagógus, pedagógia szakos bölcsész, aki állami gondozásban nőtt fel, nevelői hatására pedagógus lett. Nevelőtanárként kimagasló sikereket ért el tanítványaival (zenekart alapított, színjátszóversenyeket, országos szertorna versenyeket nyertek). A 90-es évek elején 10 állami gondozott gyereket vett magához, nevelte őket saját családjában nagykorúságukig, létre hozva ezzel egy új típusú gyermekvédelmi ellátási formát, az akkor még hazánkban ismeretlen lakásotthon intézményét. 1993-2000 között, a Nyírteleki Általános Iskola tanítójaként a „korrekciós cigány osztály” tanítása során kifejlesztett egy innovatív pedagógiai gyakorlatot, ami később Kedvesház-pedagógia néven vált ismertté a közoktatásban. A roma gyerekek fejlesztésében hatékony módszer sajátossága a kultúraazonos megközelítés, az előzetes tudásra építés, az élményszerző, tevékenykedtető tanulás, közösségépítés és a szülőkkel való együttműködés.

1995-ben létrehozta a Kedvesház Kollégiumot, vezetőjeként kidolgozta az intézmény esélyteremtő programját. A Kedvesház 25 éve működik Nyírtelken, egyedülálló a gyermek-és család jólléti intézmények sorában; hiánypótló esélyteremtő szolgáltatásokat és feltételeket nyújt a (preventív) gyermekvédelmi, szociális, családvédelmi, valamint oktatási területeken a hátrányos helyzetű gyerekeknek és családjainak. 2000-től feleségével és alkotótársával, Bordács Margittal dolgozta ki a Kedvesház-pedagógia akkreditált pedagógus-továbbképzési programját, majd megírták és megjelentették a módszer elméletét és gyakorlatát leíró módszertani kézikönyvüket, a Kedveskönyvet (Dinasztia Könyvkiadó 2002. Bp.) Az alkotópáros 20 éve terjeszti misszióként a Kedvesház-pedagógiát akkreditált képzések formájában; több száz oktatási intézményben 6000-nél is több szakember alkalmazza módszereiket a roma/hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében a szülőkkel való kapcsolat kiépítésében itthon és külhonban. Jelenleg a Gyerekesély Program (EFOP-1.4.1) országos szakértőjeként dolgozik, módszertani segítséget nyújt a járási projektek szakembereinek a célcsoport bevonása és megtartása terén.

A Roma mentor műhelysorozatot az online térre adaptálva szerveztük meg, csoportbontásban. Biztosra mentünk, amikor azt vártuk, hogy Lázár Péter személyes példáján keresztül megerősítést kap a szakkollégisták identitása, inspirációt, motivációt kapnak a belső értékeik kiteljesítésére; megerősítést a hit, cél, akarat vezérelte kitörési hajtóerőben, ami által nagy dolgokra képes az ember.
Ebben a korban is működik a Kedvesház-pedagógia, ugyanakkor az önismereti, én-erősítési, közösségépítési, tanulási – módszerek megismertetése nem csak a szakkollégista egyéni fejlődését szolgálja, de a jövőre nézve is alkalmazható módszertani eszközt, tudást jelent az életvezetéshez, vagy a roma/hátrányos helyzetű gyerekekkel, családokkal való – szociális- és gyermekvédelmi, oktatási, közösségi – munkához.

Négy héten át keddi és szerdai csoportok találkoztak újra és újra a meeten. A négy alkalmas műhelysorozat tematikája egymásra épült.
Az első találkozás nagy kérdése az volt, Kik vagyunk, honnan jövünk, merre tartunk? Lázár Péter önbemutató szuggesztív előadása nyomán megnyíltak a fiatalok is. A következő találkozás középpontjában egy örökérvényű igazság állt: „Te is más vagy, Te sem vagy más!” avagy: a „pettyetlen katicák is tudnak repülni!” Szécsi Magda meséje alaposan megmozgatta a fiatalok fantáziáját, és erős motivációt kaptak az online házi feladatok elkészítéséhez: ki-ki önálló kutatómunkával egy híres roma ember bemutatását vállalta. Ennek megfelelően a következő találkozás során, „Gyökerek nélkül elvisz a szél!” mottóval izgalmas kiselőadások hangzottak el többek között Lakatos Menyhért, Choli Daróczi József, Bari Károly, Kovács József Hontalan, Snétberger Ferenc, Karamell, Mága Zoltán, Szakcsi Lakatos Béla, Balázs János, Czifra György, Rostás-Farkas György, Péli Tamás, Szentandrássy István életútjáról és munkásságáról, avagy a Kalyi Jag, az Ando Drom együttes művészetéről. Lakatos Menyhért Füstös képek című regényéből megindító felolvasást hallottunk, katartikus élményt adva a fiataloknak. Kiváló előkészítése volt ez az utolsó műhelymunkának, melynek mottója „Kitörés a tanuláson át”. Itt a Kethano-k jelentőségével, tanulásmódszertani sajátosságokkal foglalkoztak a fiatalok, és erre különösen érvényes volt – az egyébként végig megfigyelhető tendencia –, hogy amit Lázár Péter csinált a fiatalokkal, az egyszerre volt önfejlesztő és módszertani felkészítés a kisebb gyerekek körében végzendő mentori munkához.
Az utolsó házi feladat egyben útravaló is a programban részt vevő szakkollégisták számára: a kedves tárgyak bemutatása megjelöli a kapaszkodót…

Lázár Péter hiteles szakember a megélt tapasztalataival, megküzdött harcaiból kimunkált és tudományosan is kellően alátámasztott eszközrendszerével. Nagy élmény a vele való találkozás, az ERSZK-ban pedig törekszünk rá, hogy a szakkollégisták minden generációjának lehetővé tegyük megismerését.

 

 

Szeptember óta azt éltük meg, hogy minden együtt töltött nap ajándék. Hisz pontosan tudtuk, hogy egyszer csak újra elérkezik a pillanat, amikor a felsőoktatás átáll az online oktatásra, s akkor megint mindenkinek haza kell mennie. Egy kommunikációs tréning és egy bibliaköri foglalkozás még belefért, de aztán a Covid-járvány újra szigorító intézkedéseket kényszerített ki. Ez november elején következett be: a 6-7.-re tervezett, egri tanulmányi kirándulással, az ottani roma szakkollégiumhoz tervezett látogatással le kellett számolnunk. Helyette megint előkaptuk a B-tervet!

Miután megtörtént az átállás az online oktatásra, s az Evangélikus Roma Szakkollégium minden tagját biztonságos helyen tudtuk, online szakmai műhelymunkát szerveztünk november 14-re. A meet.googl felületén megszervezett programon a másságok témáját jártuk körül teológiai, pszichológiai, irodalmi megközelítésekkel. Régi kedvenc előadóink adták a muníciót: Laborczi Géza, lelkész a biblikus megközelítést, dr. Hüse Lajos, a DE EK oktatója a pszichológiai alapokat, míg dr.Jenei Teréz, az NYE oktatója pedig az irodalmi aspektusokat tárta a szakkollégisták elé. Az a felismerés ébredhetett bennünk, hogy egy izgalmas téma jó prezentálása esetén – tehát, ha az előadók képesek az érdeklődésünket folyamatosan ébren tartani – igen komfortos, kényelmes az online meeting! A szakkollégisták kíváncsi kérdésekkel és aktív részvétellel köszönték meg az izgalmas előadásokat.

 

 

Megtartotta 10. tanévnyitóját az Evangélikus Roma Szakkollégium. Számos egyéb program előzte meg az idei tanévnyitót, de rendhagyó időkben a szokatlan megoldás a normális. Beleértve azt is, hogy bár a jubileum megérdemelne némi felhajtást, a Covid 19 második hullámának idején önmérsékletet tanúsítunk rendezvényeink nagyságát illetően. Október 2-án, a Nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet Bolyai téri központjában a hallgatókon kívül az igazgatótanács néhány tagja, tutorok és mentorok vettek részt ünnepségünkön.

Az igazgatótanács elnöke, Laborczi Géza evangélikus lelkész a napi ige alapján beszélt az egybegyűltekhez: „Jézus mondja: nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek;” (Mk 2,17) Az ember élete törékeny ajándék, testi-lelki sérüléseink figyelmeztetnek rá. A jézusi mondás pedig arra int, hogy úgy kell vigyáznunk rá, ahogy Isten megalkotta. Tökéletlenségünk és sérülékenységünk felismerése alapvetően fontos, nincs annál nagyobb baj, mint ha valaki tökéletesnek hiszi magát. A kollégiumban hamar észre fogjátok venni – s akkor egymásnak kell tükröt tartanotok! Egymás gyógyítói lehettek, egy jó szótól, gesztustól minden a helyére kerülhet – figyelmeztette hallgatóságát Laborczi Géza.

Ezt követően Molnár Erzsébet, az ERSZK intézményvezetője a kezdeteket idézte meg tanévnyitó beszédében, felelevenítve az első tanév megkezdésének, a toborzásnak a nehézségeit, megmutatva az akkori fotókat, sorolva a legelső szakkollégisták névsorát. Akadnak a legelsők között olyanok, akikről ma már nem tudjuk, merre vezette őket a sors, mások életét viszont követjük. Például az első névsor első szereplőjéről elmondhattuk, hogy Arató Andrea akkori szülésznő hallgató szeptembertől a DE Egészségügyi Karának oktatójaként a mai szülésznő, védőnő hallgatók tanára…

Az ERSZK indulásakor, az első tanévnyitó alkalmával Fabiny Tamás püspök adott áldást a szakkollégium életére, munkájára. Az általa választott igét a mai ifjúság is kézhez kapta a 10. tanévnyitó alkalmából: „Krisztus a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést.” (Ef 2,14)

Az ünnepi együttlét alkalmából levetítettük azt a videót, melyet a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tagintézményei számára készítettek. Mivel a hagyományos, közös tanévnyitó megrendezésére sincs most mód, ebben a formában köszöntötte a mai szakkollégistákat Balog Zoltán, korábbi államtitkár, miniszter, az intézményrendszer egykori kezdeményezője, Langerné Victor Katalin, a BM TFFA helyettesállamtitkára, Biczó Gábor, a Roma Szakkollégiumok Egyesület elnöke, valamint Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, a KRSZH elnöke.

Átütő örömöt hozott a hallgatók énekszolgálata. A jelentős számban kicserélődött, megújult társaság csupán párnapos próbaidőszak után gyönyörű énekekkel, dicsőítésekkel tette bensőségesebbé a tanévnyitó ünnepséget, tehetségüket és kiváló együttműködési készségüket is megmutatva. Igazi boldogság volt így látni és hallani a fiatalokat!

Miután hivatalosan is „megnyílt” a 2020/21-es tanév, a program egy hallgatói prezentációval folytatódott – nagyon stílszerűen, a korábbi gondolatokat tovább építve, de teljes mértékben az önszerveződés, az önkéntesség jegyében. Balogh Melissza, az NYE gazdaság és menedzsment szakos hallgatója ugyanis maga jelentkezett, hogy szívesen tartana prezentációt az Egyesült Államok fekete polgárjogi küzdelmeinek kezdetéről, a montgomery buszbojkott eseményeiről, és benne Rosa Parks szerepéről.
        – Nekem a szüleim azt tanították, hogy csak jó és rossz emberek vannak, és mára elhivatottságot érzek arra, hogy ezt másoknak is elmondjam. Nekünk itt fontos tudnunk arról, az első pillanattól erőszakmentességet hirdető polgárjogi harcról, aminek eredményeként már volt fekete elnöke az USA-nak – indokolt előadásának kezdetén Balogh Melissza.

A Bolyai téren szeretetvendégséggel zárult a program, a pizza-vacsorát szülinapi torta koronázta meg: aznap lett 21 éves Hurai Gergő, s a közösség ezt együtt akarta ünnepelni.

Sokan a szakkollégisták közül ezt követően még megnézték a K14-ben a Selma című filmet Melissza kezdeményezésére – mert ez a film hitelesen és összefüggéseiben tárja fel a buszbojkottól kezdve azt a folyamatot, mely Martin Luther King híres, Van egy álmom…-beszédéig vezetett az Amerikai Egyesült Államokban.


Az októberi tematikus hétvége második napján tanulmányi kirándulásra indultunk. Megtartva a mostanság érvényes legfőbb szabályt, hogy csak akkor vegyél részt a programon, ha egészségesnek érzed magad! Noha eddigi tudásunk szerint a Covid 19 egyelőre elkerült bennünket, az első tünetek hasonlóságának okán az őszi nátha is nyomós ok, tehát mindig van távolmaradó. Így történhetett, hogy jószívvel hívtunk vendégeket a palócföldi kirándulásra: a néhány nappal korábban, szeptember 29-én megnyílt benkőbokori tanoda ünnepségén nagyon ügyesen szereplő hat kisfiú is velünk tartott. Együtt fedeztük fel tehát a tari budhista parkot és a Világörökség részét adó Hollókőt. Tekintve, hogy terveink szerint a Felfedező tanoda a jövőben fontos helyszíne lesz a szakkollégisták önkéntes munkájának, a közös kirándulás jó alapja lehet az együttműködésnek.

 


https://www.youtube.com/watch?v=YiAc-MJiYik