„Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de nem akartátok.” – mutatott rá Jézus egyesítő törekvéseire Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke azon a roma integrációs napon, melyet április 15-én rendeztek Összetartozunk címmel a budapesti Ráday Házban. „Jól mondom?” – kérte azoknak a roma fiataloknak a megerősítését, akik éppen befejezték a virágvasárnaptól a feltámadásig tartó bibliai események megidézését…

 

 

Az Összetartozunk című roma integrációs napot azzal a céllal rendezték meg – a  Nemzetközi Roma Naphoz kapcsolódva –, hogy láthatóvá váljon a tizenkét évvel ezelőtt létrehozott roma szakkollégiumokban folyó munka megannyi eredménye, beleértve a cigányság társadalmi beilleszkedésén és esélyegyenlőségén munkálkodó többi szereplővel – társadalmi szervezetekkel, szakpolitikai szervekkel, civilekkel, intézményekkel – kialakított együttműködést is. A programot szervező Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat, illetve a Roma Szakkollégiumok Egyesület azt tárta elénk, hogy a roma szakkollégiumokban diplomát szerzett fiatal roma értelmiségiek már ma is a roma és/vagy hátrányos helyzetű közösségek társadalmi integrációjának hiteles és hatékony közreműködői.

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke köszöntőjében megidézte a roma szakkollégiumok létrehozásának körülményeit – melynek alakításában nemcsak neki magának mint akkori államtitkárnak, hanem Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolitának és Fabiny Tamás elnök-püspöknek is kulcsszerep jutott –, rámutatva, hogy a magyarországi történelmi egyházak között roma ügyben jött létre az első valódi közös szolgálat. Vagyis együtt kell szolgálnunk, hogy egymásra találhassunk, vonta le a legfontosabb következtetést, majd a másodikat is, hogy hiteles keresztyénként úgy kell tekintenünk egymásra, mint Isten teremtményeire.

Ezt követően a Nyíregyházán működő Evangélikus Roma Szakkollégium tagjainak előadása következett, a Passió. A bibliai forrásból, igékből építkező előadás abban különbözik minden más evangélikus interpretációtól, hogy beemeli prológusként azt a cigány legendát, melyet egyébként a magyarországi cigányok himnusza is megénekel, miszerint a Golgotán ott téblábolt volna egy cigány ember, aki ellopott a római katonáktól a megfeszítéshez előkészített szegek közül egyet, ezért van, hogy a Megváltó lábát csak egy szeggel tudták rögzíteni a kereszten. (…Egész világ ellenségünk/ Űzött tolvajokként élünk/ Nem loptunk mi csak egy szöget/ Jézus vérző tenyeréből…) Hogy Isten előtt mindnyájan egyenlők vagyunk, s hogy az ő meghívása minden embernek szól, még egy ponton erősítették fel a nyíregyházi roma egyetemisták: amikor a tanítvány András azzal fordul Jézushoz, hogy „Uram, taníts meg minket imádkozni…”, akkor a nagyecsedi Lakatos Filip Csaba a romani nyelv egyik dialektusában mondta el a Miatyánkot.

A lélekemelő, szép előadás nem maradt hatástalan, így a program szerint köszöntővel következő Fabiny Tamás félretette előkészített beszédét, mert az integráció szó latin eredetének levezetése helyett ott és akkor a Lakatos Filiptől hallott tyúkanyó-csibe metafora kibontása kézenfekvőbbnek mutatkozott a befogadás, az egy közösségbe vonás fontosságának érzékeltetésére a mi korunkra vonatkoztatva is. Baj, veszély közepette, háborúban, földrengéskor, post-Covidban, minden próbatétel idején az integráló Jézus követői lehetünk, így valósággá válhat a konferencia címe, miszerint: összetartozunk. Az előadásban elhangzott Ott, a Via Dolorosán című dalra utalva a püspök rámutatott, hogy a cigányságnak is megvan a maga keresztútja, kikövezve megaláztatással, előítélettel, bántalmazással, kriminalizálással. Ugyancsak az előadáshoz kapcsolódva, az úrvacsora jelenetre utalva Johann Christoph Blumhardtot idézte: „Amint sok-sok gabonaszemből őrlik a lisztet, de egy kenyeret sütnek belőle, és amint sok-sok szőlőszemből bort sajtolnak itallá, ugyanígy kell mindnyájunknak, akik hit által Krisztus testének tagjai vagyunk, a testvéri szeretet által egy testté, egy itallá, egy kenyérré válnunk.” Az integer panis, azaz a teljes kenyér kifejezéssel Fabiny Tamás annak a reményének adott hangot, hogy a jézusi integrációt valamennyi jelenlévő átélheti, majd szimbolikus ajándékként egy kenyeret nyújtott át a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium közösségének.

A szakkollégiumokban végzett munkát jól érzékeltette a konferencia következő blokkjában Stekler Dávid előadása. Az ugyancsak nyíregyházi, szociálpedagógia szakos egyetemista saját sorsának hányattatásaitól inspirálva tudományos igénnyel vizsgálja az állami gondoskodás intézményeiben, illetve nevelőszülőknél nevelkedő gyerekek tanulási motivációit. Kutatási eredményeivel az Országos Tudományos Diákköri Konferencián különdíjas volt, ezen a rendezvényen pedig azért volt releváns a mondanivalója, mert az országban működő 11 roma szakkollégium mindegyikében ott vannak az állami gondoskodásban nevelkedett, nehéz sorsú fiatalok. De a többiek helyzete sem könnyebb, erről pedig az a kerekasztal beszélgetés szólt, amely Bölcsőtől az egyetemig – A társadalmi felzárkózás lépcsőfokai címmel következett. Itt Hajdu Zsolt, az ibrányi Iránytű Tanoda vezetője a nyíregyházi szakkollégisták heti rendszerességű személyes jelenlétének semmivel sem pótolható hatását, a hiteles példa jelentőségét hangsúlyozta. Oláh Róbert, az MEE felzárkózási koordinátora, mint egykori szakkollégista, majd munkatárs és középiskolai mentor, saját életútjának meghatározó mozzanatain túl arról beszélt, hogy a párhuzamosságok kiküszöbölésével az evangélikus oktatási és diakóniai intézményekben meglévő szakértelemmel hogyan építhető tovább az a mentori rendszer, amely célhoz visz.

A Ráday Ház Markusovszky térre nyíló előterében ezen a napon egyébként sátrat vertek azok a szervezetek, amelyek tevékenységükkel kapcsolódnak a roma integrációhoz, mások mellett a Magyarországi Evangélikus Egyház ezirányú tevékenysége, a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat sokoldalú munkája is bemutatva.

 

Megjelent az evangelikus.hu -n

 

Megtartotta 10. tanévnyitóját az Evangélikus Roma Szakkollégium. Számos egyéb program előzte meg az idei tanévnyitót, de rendhagyó időkben a szokatlan megoldás a normális. Beleértve azt is, hogy bár a jubileum megérdemelne némi felhajtást, a Covid 19 második hullámának idején önmérsékletet tanúsítunk rendezvényeink nagyságát illetően. Október 2-án, a Nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet Bolyai téri központjában a hallgatókon kívül az igazgatótanács néhány tagja, tutorok és mentorok vettek részt ünnepségünkön.

Az igazgatótanács elnöke, Laborczi Géza evangélikus lelkész a napi ige alapján beszélt az egybegyűltekhez: „Jézus mondja: nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek;” (Mk 2,17) Az ember élete törékeny ajándék, testi-lelki sérüléseink figyelmeztetnek rá. A jézusi mondás pedig arra int, hogy úgy kell vigyáznunk rá, ahogy Isten megalkotta. Tökéletlenségünk és sérülékenységünk felismerése alapvetően fontos, nincs annál nagyobb baj, mint ha valaki tökéletesnek hiszi magát. A kollégiumban hamar észre fogjátok venni – s akkor egymásnak kell tükröt tartanotok! Egymás gyógyítói lehettek, egy jó szótól, gesztustól minden a helyére kerülhet – figyelmeztette hallgatóságát Laborczi Géza.

Ezt követően Molnár Erzsébet, az ERSZK intézményvezetője a kezdeteket idézte meg tanévnyitó beszédében, felelevenítve az első tanév megkezdésének, a toborzásnak a nehézségeit, megmutatva az akkori fotókat, sorolva a legelső szakkollégisták névsorát. Akadnak a legelsők között olyanok, akikről ma már nem tudjuk, merre vezette őket a sors, mások életét viszont követjük. Például az első névsor első szereplőjéről elmondhattuk, hogy Arató Andrea akkori szülésznő hallgató szeptembertől a DE Egészségügyi Karának oktatójaként a mai szülésznő, védőnő hallgatók tanára…

Az ERSZK indulásakor, az első tanévnyitó alkalmával Fabiny Tamás püspök adott áldást a szakkollégium életére, munkájára. Az általa választott igét a mai ifjúság is kézhez kapta a 10. tanévnyitó alkalmából: „Krisztus a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést.” (Ef 2,14)

Az ünnepi együttlét alkalmából levetítettük azt a videót, melyet a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tagintézményei számára készítettek. Mivel a hagyományos, közös tanévnyitó megrendezésére sincs most mód, ebben a formában köszöntötte a mai szakkollégistákat Balog Zoltán, korábbi államtitkár, miniszter, az intézményrendszer egykori kezdeményezője, Langerné Victor Katalin, a BM TFFA helyettesállamtitkára, Biczó Gábor, a Roma Szakkollégiumok Egyesület elnöke, valamint Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, a KRSZH elnöke.

Átütő örömöt hozott a hallgatók énekszolgálata. A jelentős számban kicserélődött, megújult társaság csupán párnapos próbaidőszak után gyönyörű énekekkel, dicsőítésekkel tette bensőségesebbé a tanévnyitó ünnepséget, tehetségüket és kiváló együttműködési készségüket is megmutatva. Igazi boldogság volt így látni és hallani a fiatalokat!

Miután hivatalosan is „megnyílt” a 2020/21-es tanév, a program egy hallgatói prezentációval folytatódott – nagyon stílszerűen, a korábbi gondolatokat tovább építve, de teljes mértékben az önszerveződés, az önkéntesség jegyében. Balogh Melissza, az NYE gazdaság és menedzsment szakos hallgatója ugyanis maga jelentkezett, hogy szívesen tartana prezentációt az Egyesült Államok fekete polgárjogi küzdelmeinek kezdetéről, a montgomery buszbojkott eseményeiről, és benne Rosa Parks szerepéről.
        – Nekem a szüleim azt tanították, hogy csak jó és rossz emberek vannak, és mára elhivatottságot érzek arra, hogy ezt másoknak is elmondjam. Nekünk itt fontos tudnunk arról, az első pillanattól erőszakmentességet hirdető polgárjogi harcról, aminek eredményeként már volt fekete elnöke az USA-nak – indokolt előadásának kezdetén Balogh Melissza.

A Bolyai téren szeretetvendégséggel zárult a program, a pizza-vacsorát szülinapi torta koronázta meg: aznap lett 21 éves Hurai Gergő, s a közösség ezt együtt akarta ünnepelni.

Sokan a szakkollégisták közül ezt követően még megnézték a K14-ben a Selma című filmet Melissza kezdeményezésére – mert ez a film hitelesen és összefüggéseiben tárja fel a buszbojkottól kezdve azt a folyamatot, mely Martin Luther King híres, Van egy álmom…-beszédéig vezetett az Amerikai Egyesült Államokban.


Az októberi tematikus hétvége második napján tanulmányi kirándulásra indultunk. Megtartva a mostanság érvényes legfőbb szabályt, hogy csak akkor vegyél részt a programon, ha egészségesnek érzed magad! Noha eddigi tudásunk szerint a Covid 19 egyelőre elkerült bennünket, az első tünetek hasonlóságának okán az őszi nátha is nyomós ok, tehát mindig van távolmaradó. Így történhetett, hogy jószívvel hívtunk vendégeket a palócföldi kirándulásra: a néhány nappal korábban, szeptember 29-én megnyílt benkőbokori tanoda ünnepségén nagyon ügyesen szereplő hat kisfiú is velünk tartott. Együtt fedeztük fel tehát a tari budhista parkot és a Világörökség részét adó Hollókőt. Tekintve, hogy terveink szerint a Felfedező tanoda a jövőben fontos helyszíne lesz a szakkollégisták önkéntes munkájának, a közös kirándulás jó alapja lehet az együttműködésnek.

 


https://www.youtube.com/watch?v=YiAc-MJiYik

 

Szerveződnek az alumnik

Hatalmas utat kell megtennie a mai Magyarországon annak a fiatalnak, aki romaként diplomás állásra, jobb életminőségre, társadalmi elfogadásra vágyik. Hihetetlenül sok nehézséggel találják szemben magukat, bőven van ok elbizonytalanodásra, megtorpanásra, a cél feladására. Hálózatba szerveződésük lehetővé teszi, hogy példát mutassanak egymásnak, felerősítheti a társadalomnak szóló üzenetet, hogy a roma kisebbség felzárkózását ne problémának, hanem feladatnak lássa. E cél érdekében szervezte meg július 17-19-én Nyíregyházán a Roma Szakkollégiumok Egyesület (RSZE) a Nemzeti Tehetség Program támogatásával az alumni-találkozót. Az RSZE-ben 8 egyházi fenntartású és 3 egyetemi roma szakkollégium tömörül, a támogatásukkal diplomához jutott halmozottan hátrányos helyzetből indult fiatalok száma az elmúlt évtizedben elérte a 400-at szerte az országban. Őket invitálták a hétvégi nyíregyházi szimpóziumra, a Luther Márton Evangélikus Kollégiumba.

A péntek délutáni megnyitón Sörös Iván, a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárságának (TFFÁ) főosztályvezetője köszöntötte a résztvevőket. Emlékeztetett rá, hogy a roma szakkollégiumok 2011-es létrejötte óta további szakpolitikai szolgáltatások sora segíti a nehéz sorsba született fiatalok előre jutását, a TFFÁ azon munkálkodik, hogy ezek – tanodák, gyerekházak, felzárkóztató programok – a Covid ellenére is zavartalanul működjenek. Egymásra támaszkodva, együttműködésben mindig eredményesebbek és hatékonyabbak vagyunk, mint amikor magunkra maradunk a problémáinkkal – érvelt a hálózatosodás mellett.

Wolfhart Pannenberg német teológusra hivatkozva Laborczi Géza, a roma szakkollégiumok ügye iránt kezdettől elhivatott evangélikus lelkész négy feltétel együtt állására hívta fel hallgatósága figyelmét: a személyes elkötelezettségre és a szakmai, tudományos igényességre, valamint az értékek megőrzésére és a dolgok újra fogalmazásának képességére egyszerre van szüksége az embernek integritása megőrzéséhez. Az új típusú szerveződés ideje van, az alumni-szervezet önállósodásának, a csapat megindulásának kell következnie, s ehhez a szervezeti kultúra kialakítása az első lépés.

Az elmúlt évtizedben mintegy 400 fiatal diplomázott a roma szakkollégiumokban. Mint ismeretes 2011-ben a történelmi egyházak négy ilyen intézményt hoztak létre: Miskolcon görögkatolikus, Nyíregyházán evangélikus, Debrecenben református, Budapesten pedig jezsuita fenntartásban. A Keresztény Roma Szakkollégiumok Hálózata azóta jelentősen bővült, Szegeden a katolikusok, Debrecenben a görögkatolikusok, Budapesten a reformátusok, Pécsett az evangélikusok hoztak létre újabb intézményeket, közben az egyetemek is aktivizálódtak Egerben, Kaposváron, Hajdúböszörményben, intézményenként minden évben 25-30 roma hallgatót tudnak segíteni felsőfokú tanulmányaikban. Az első végzősök színrelépésétől kezdve volt törekvés az öregdiákok szerveződésének támogatására, volt olyan tanév, amikor a TFFÁ két alumni-találkozót is kezdeményezett, ám időre volt szükség, hogy maguk az érintettek ráismerjenek az ebben rejlő lehetőségekre – erről Virág Ádám, a 2018-ban alakult Alumni Bizottság legaktívabb tagja beszélt a megnyitón. Az ötletelés megkezdődött, de az a munka még hátra van, hogy miről is kellene szólnia az alumni közösség tevékenységének.

A megnyitót követően ehhez láttak hozzá a fiatalok abban a reményben, hogy majd érkezik az erősítés és valóban odaérnek azok is, akik egyébként bejelentkeztek a szimpózium szervezőinél. A 30-nál több várt résztvevő végül nem érkezett meg a rendezvény végéig sem. Némi csalódottságra adhat okot, hogy néhány szakkollégium egyáltalán nem képviseltette magát, de a jelenlévő mintegy 15 fiatal annál nagyobb odaadással és lelkesedéssel vett részt azon a szervezetfejlesztési tréningen, melyet a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával az Explosive Consulting Kft trénerei, Hajós Flóra és Urgyán Csaba tartott. A tervszerű gondolkodás, a döntések és cselekvések sorozatának megalapozása érdekében a küldetés és a célrendszer meghatározása jelentette az első lépést. A jól végzett munka jutalmaként este a Sugalló zenekar moldvai táncházában szórakoztak a résztvevők – természetesen nem véletlen, hogy a zenekar oszlopos tagja is alumni: Uhrin Klára a Zeneakadémián végzett Msc-tanulmányai idején volt az Evangélikus Roma Szakkollégium (ERSZK) tagja.


Az egyéni életutak megismerése, a személyes példák, az elért eredmények tanulságai erősíthetik egymás közt a roma fiatalokat – mutatott rá még a rendezvény elején Molnár Erzsébet evangélikus lelkész, a nyíregyházi ERSZK intézményvezetője, a program házigazdája. Ennek megfelelően szombat délelőtt olyan programok váltották egymást, melyek ezt támasztották alá.
Gulyás Klára már öt diplomával a zsebében az Eszterházy Károly Egyetem állami-, és Nemzeti Kiválóság-ösztöndíjas kulturális antropológia Phd-hallgatója. Sorsában a hajdúböszörményi Lippai Balázs Roma Szakkollégiumnak volt meghatározó jelentősége. Az oda kötődő találkozások és hatások felvillantását követően azokból a kutatási eredményeiből adott ízelítőt, melyeknek egyébként korszakos jelentősége van a hazai cigányság életében, legyen szó a Nemzeti Alaptanterv történelem tantárgyi követelményeinek szükséges változtatásairól a roma jelenlét tudatosítása szempontjából, vagy a női identitás tudományos leírásának fehér foltjairól. A roma értelmiségről szólva rávilágított, hogy vannak köztük művészek, újságírók, illetve szociális munkások, védőnők és tanítók, de feltűnően hiányoznak a magas társadalmi presztízst képviselő orvosok, jogászok. Rámutatott, hogy a szociológiai vizsgálatok eredménye szerint a cigányságból kiemelkedők sorsa szükségszerűen az asszimiláció, így mindig az marad cigány/roma, aki szegény. Az új roma értelmiségnek ezzel szembesülnie kell, s ez felveti a többi (többségi társadalomhoz tartozó) értelmiségivel való kapcsolat keresésének fontosságát.

Oláh Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai osztályának gazdasági-, illetve Nevelési és Oktatási osztályának felzárkózási referense „Hosszú még az út” címmel összegezte mondandóját. A Szabolcsveresmartról indult fiatalembernek meghatározó élménye volt a napszámos lét kiúttalansága, majd az ERSZK tagjaként, később 4 éven át munkatársaként, közgazdászként gyűjtötte az inspirációt mostani munkájához. Tapasztalata szerint az evangélikus egyház „színvak”, mert úgy érzi, mint szakemberrel, és nem a cigánnyal beszélnek. Lehetőséget kapott az antiszegregációs stratégia kidolgozására, ami lehetővé teszi az evangélikus oktatási intézmények inkluzív pedagógiai gyakorlatának fejlesztését. Úgy látja, számos jó gyakorlat van az evangélikus intézményekben, de most alig tudnak egymásról. Az egyháznak missziója van, de a munkaágak tevékenységét átfogó szakmai programja nincs jelenleg. A Máltai Szeretetszolgálat koordinálásával megvalósuló település-felzárkózási programba az evangélikusok révén, Laborczi Géza áldozatos szervezőmunkája nyomán most bekapcsolódhat Nagycserkesz. Nagyon fontos, hogy itt olyan minta-programot legyünk képesek megvalósítani, aminek tapasztalatai hosszútávra irányt mutatnak az MEE számára.
   – Itt olyan szakértelem van, ami sehol másutt! – mutatott az alumni hallgatóságra végül Oláh Róbert, a különböző szakokon végzett diplomások közös felelősségére és az ebből következő sokrétű feladatra utalva.

Beri Ilona, a debreceni Szent Miklós Görögkatolikus Szakkollégium alumnija, négygyermekes ajaki roma család legkisebb lánya. Szakkollégista létének legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy általa önmaga lehetett, s nem feledve saját erőfeszítéseinek fontosságát, minden eredményéért, sikeréért, öröméért az Úrnak ad hálát: minden okkal történik… A népegészségügyi ellenőr azt láttatta hallgatóságával, hogyan lényegült át benne a foglalkozása hivatássá.

Virág Ádám Pro Scientia-aranyéremmel, a legkiválóbb hallgatói karriert jutalmazó akadémiai díjjal fejezte be Msc-tanulmányait, az ERSZK-ból szociális munka-szakon indult gávavencsellői fiatalember a Petőfi Sándor-program ösztöndíjasaként a dél-nyugat erdélyi unitárius szórványegyházközségben végzett szolgálata után kezdett szociológiából Phd-tanulmányokat az ELTE-n. Fordulatokban gazdag és eredményes hallgatói pályájának bemutatását követően, doktori disszertációjának témáját ismertetve a szociális szövetkezetek munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról beszélt. A hátrányos helyzetű, periférára szorult roma emberek munkaerőpiaci integrációja szempontjából fontos szervezeti forma jövője, társadalmi hatásai, a működésben tapasztalható érdekviszonyok meghatározóak, ezek tudományos igényű feltárása tehát nagy jelentőségű.

Nagy hatású, katartikus előadással zárult a délelőtt. Arató Miklósné pótanyaként kezdte életét legidősebbként a hétgyermekes nagykállói családban: anyám mindig szült nekem egy kistestvért, hogy legyen kiről gondoskodnom, mostam, főztem, takarítottam – mesélte. Már a saját három gyermekét nevelte, amikor átengedte lelkét az álmodozásnak, egy jobb élet reményének. Ez nem szólt többről, mint külön szobáról a kislányának, és egy hűtőről, amiben mindig van ennivaló! A ládagyári segédmunkás innen nyert erőt, hogy hátrányait ledolgozva, megaláztatásaiból és könnyeiből újabb elszánást gyűjtve, ápolási asszisztensként – etet, mosdat, ágytálaz – megküzdjön az érettségivel, a diplomás ápoló oklevél után pedig, hogy egészségügyi szociális munka Msc-végzettséggel az első roma főnővér lehessen! A Sántha Kálmán Szakkórház gerontopszichiátriai osztályának osztályvezető ápolója mára maga mögött hagyta a sok-sok hátrányos megkülönböztetést, a Semmelweis-díjas, miniszteri oklevéllel elismert szakembernek a transzkulturális ápolás a szakterülete. Úttörő vállalkozás ez is Magyarországon, különösen abból az aspektusból, hogy a hazai ápolástan jelenleg hamarabb figyel a muszlimok, zsidók vagy akár a Jehova tanúinak kulturális sajátosságaira és szükségleteire, mint a legnagyobb hazai kisebbség szokásrendszerére. Ápolókat tanít, személy szerint legalább tíz közeli családtagot segített hozzá a szükséges végzettséghez, de legnagyobb büszkesége kétségkívül a lánya: Arató Andrea eredetileg szülésznőnek tanult nyíregyházi szakkollégistaként, most a SOTE Phd-hallgatója.

Délután folytatódott a szervezetfejlesztési tréning, az alumnik hatalmas munkát végeztek annak érdekében, hogy teljes konszenzusra jutva megfogalmazzák az öregdiák-szervezet küldetését. „Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy olyan végzett roma szakkollégiumi hallgatókból álló közösséget működtessünk, amely szerepet vállal a társadalmi egyenlőtlenségeket fenntartó előítéletek csökkentésében. Missziónk, olyan összetartó közösség építése, melynek tagjai folyamatos kapcsolattartással, mentorálással segítséget nyújtanak egymásnak és a szakkollégistáknak céljaik elérésében.” Az alapértékek, a pontos célrendszer és a hozzárendelt eszközök meghatározását szeptemberre tolták a résztvevők, abban a reményben, hogy a most elköteleződött alumnik megerősítést és további aktivistákat kapnak a munkához, hogy aztán a gyakorlati megvalósításhoz is hozzáláthassanak. Este a – főleg a jezsuita szakkollégiumhoz kötődő – diplomás roma származású fiatalokból álló, magyar és cigány komoly-, illetve világzenei műveket repertoárján tartó Gypsy Soloists adott csodálatos koncertet.


Vasárnap délelőtt tanulmányútra indultak a szimpózium résztvevői. Nagycserkeszen, a helyszínen ismerkedtek a település-felzárkózási program terveivel. A július 1-én indult projektről egyelőre valóban csak jövő időben lehet beszélni, de a templom-iskola-óvoda-pedagóguslakásból kialakítandó majdani Jelenlétpont négyszögében, az út mellett megálló kis társaság képet nyerhetett a jövőről. Laborczi Géza betekintést nyújtott Nagycserkesz múltjába, a sajátos szerkezetű település sajátos életformájának válságából következő problémákba. A „Fogantatástól a foglalkoztatásig” mottóval kidolgozott központi program helyi elemeiről pedig a nagycserkeszi projekt vezetésével megbízott, ugyancsak nyíregyházi alumni, a szociális munka és közgazdász diplomával rendelkező Jéri János beszélt, akit kicsivel később a templomban, a gyülekezetnek is bemutatott Laborczi Géza az istentisztelet előtt. A helyzethez igazodva az igehirdetés szolgálatát ezen a vasárnapon Molnár Erzsébet, az ERSZK intézményvezetője látta el, a Zsolt8. 5-6 alapján egyszerre fogalmazva meg a Szentírás üzenetét a helyi testvéreknek és a vendégeknek is.

Az alumni-találkozó a nyíregyházi szegregátumok tanulmányozásával zárult. A Huszár-telepi Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskolában Szilágyi Tiborné és Vincze Sándor igazgatók ismertették azokat az erőfeszítéseket, melyeket a mélyszegénységben élő megyeszékhelyi emberek helyzetének jobbra fordításáért tesz a görögkatolikus egyház. A 2013-ban elkezdett területi és társadalmi reintegrációs program a sokféle nehézség és buktató dacára a folyamatos bizalomépítés révén halad előre, az itt dolgozó szakemberek a hatalmas kulturális hátrány ledolgozásáért fáradoznak. Az előítéletekbe ütköző, sokféle bántást elszenvedő emberek megértésére törekszenek, s az a céljuk, hogy tartást adjanak a több mint 2000 lelket számláló, sokféle szempontból megosztott roma közösségnek. Mint megtudtuk, ezt most tetézi, hogy a város másik roma szegregátumának felszámolása a Keleti-telepi lakók beköltöztetését jelenti.

A jellemzően kistelepülésekről származó roma fiataloknak sok új ismeretet adott a városi gettók megismerése, s legyenek is bármilyen szakma vagy hivatás képviselői, a rájuk váró sokféle feladat miatt tisztában kell lenniük a hazai legnagyobb kisebbség helyzetével.
 

nyiregyhaza.hu

szon.hu

A Roma Szakkollégiumok Egyesület közgyűlést tartott Nyíregyházán június 16-17-én. Az RSZE az egyházi és egyetemi fenntartású roma szakkollégiumok közös szervezete, mely tömöríti az országban működő, hátrányos helyzetű tehetséges roma hallgatók esélyteremtő szakmai programjait.

Június közepén 9 városból 11 intézmény vezetői, a fenntartók képviselői tanácskoztak a nyíregyházi Luther Márton Evangélikus Kollégiumban. Az előző évben elvégzett munka áttekintése, a közös szakmai célok egyeztetése mellett a közgyűlés új vezetőséget is választott. Az alapítás óta Laborczi Géza, a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium igazgatótanácsának elnöke volt az RSZE elnöke, a nyíregyházi közgyűlésen dr.Biczó Gábornak, a DEGYFK hajdúböszörményi Lippai Balázs Roma Szakkollégium szakmai vezetőjének adta át a stafétát.

A tanácskozás résztvevőit kedd este az Evangélikus Roma Szakkollégium tagjai köszöntötték rövid műsorral: Balázs Achilles, Balogh Melissza, Balogh Roland és Lakatos Filip Csaba tánccal, verssel, zenével lépett a pódiumra.