Akciódús hétvége kerekedett novemberben az ERSZK-ban, ráadásul két szálon futott a cselekmény a szakmai műhelymunka mindkét napján. A projekttervezés, pályázatírás alapjaival ismerkedtek a felsőbb évesek: a tanulmányaik végéhez közeledő hallgatók már régebben megfogalmazták, szükségük lenne ilyen ismeretekre. A fiatalabbak közben a nyíregyházi evangélikusság és a KRSZH múltjába nyertek betekintést, vendégeink voltak a WISZ-esek és volt kommunikációs tréning is…

 

„Stratégiai tervezés, projektközpontú gondolkodás – avagy Tervezetten, szervezetten a céljaink felé” – alapismeretek pályázatíráshoz. A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának Pályázati és Fejlesztési osztályvezetője, Kocsis István igyekezett végig vezetni ezen a kacifántos úton azokat a felsőbb éves szakkollégistákat, akik erre fogékonynak mutatkoztak. Míg az ERSZK 105-ös termében a projekt mibenlétével, a közös problémamegoldás nehézségeivel küzdött a szakkollégisták egy része, a másik csoportba sorolt fiatalok az Evangélikus Nagytemplomban gyülekeztek.

Vendégségben a WISZ

Vendégeket vártunk oda, még pedig a debreceni református Wáli István Szakkollégium hallgatóit, Mózes Áron intézményvezetővel. A kálvinista Rómából érkezett egyetemistáknak örömmel mutattuk be Nyíregyháza első műemlékét, a Nagytemplomot, valamint az „evangélikus tótok” szerepét a város fejlődésében. Kovács László Attila, a belvárosi gyülekezet igazgató lelkésze a múltidézést követően orgonajátékával is igyekezett emlékezetessé tenni a találkozást, ami egyébként a Nyíregyházi Egyetemen és a DE Egészségügyi Karán tanuló ERSZK-soknak is ugyanolyan újdonság volt, hisz épp csak elkezdték „belakni” egyetemi tanulmányaik helyszínét. A program a szakkoli klubjában Molnár Erzsébet intézményvezető prezentációjával folytatódott: az egyházszakadásig vezetett reformáció következtében katolikusra és protestánsra bomlott anyaszentegyház lényeges különbségeit, a teológia és a liturgia eltéréseit mutatta be. A program végére csatlakoztak a másik helyszínen tréningezők is, így a nap közös énekléssel, némi cigánytánc-bemutatóval és szendvicsvacsorával zárult.

Porrajmos, a gyűlölet természetrajza,

avagy előadó alumni 

Szombaton is maradt a csoportbontás. Míg a 105-ben Kocsis István dolgozott a fiatalokkal, a K14-ben először Molnár Erzsébet adott áttekintést a fiatalabbaknak a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatról, a szervezet megalakulásának körülményeiről, a közös célokról, az ERSZK elmúlt éveiről. A következő előadó, az egykori szakkollégista – alumni – Jéri János már ezen a ponton szót kapott: személyes visszaemlékezéseivel alátámasztva az elhangzottakat.
Jéri János 2013-2015 között, mint a DE EK szociális munka szakos hallgatója volt tagja a közösségnek, majd közgazdászként végzett a CEU-n, most pedig jogi tanulmányokat folytat. Vele kapcsolatban említhetjük az első „szakkolis házasság”-ot is: felesége, Arató Andrea szülésznő-szakosként volt az ERSZK tagja megismerkedésük idején, most 18 hónapos kislányuk gondozása mellett Phd-hallgató. Jéri Jánost azért hívtuk meg, hogy régi kutatási témáját, a cigány holokausztot, a porrajmost ismertesse azok előtt a roma szakkollégisták előtt, akiknek nincsenek, nem lehetnek pontos ismeretei erről a történelmi tragédiáról, a közoktatás ugyanis nem tér ki rá a súlyának megfelelően. A megrázó tények okozta feszültséget a következő program oldotta: Lakatos Ildikó, az Amnesty International Magyarország önkéntese az előítéletek, a sztereotípiák, a diszkrimináció, a gyűlöletbeszéd és -bűncselekmény témájában tartott érzékenyítő tréninget. A közös ebédet kommunikációs tréning, fejlesztő foglalkozás követte Veszprémi Erzsébet vezetésével, ezzel zárult a novemberi szakmai műhelymunka. Decemberben a hagyományoknak megfelelően a spirituális modulba illesztve, karácsonyra hangolódva szervezzük a tematikus hétvége programját.

A képzőművészet, a zene, az irodalom, a film, a nyelv témaköreit ölelte fel az a rendezvénysorozat, melyet a Móricz Zsigmond Városi és Megyei Könyvtár  – az Evangélikus Roma Szakkollégiummal és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve  – szervezett.

Elolvasom

Az EFOP forrásainak mintegy 20 százalékát a társadalmi felzárkózás előmozdítására szánja a tárca, vagyis 41,6 milliárd forintot fordít a roma emberek sorsának javítására.

Elolvasom