Az Egerből, a roma szakkollégiumok országos tanévnyitójáról hazabuszozott társaságnak szusszanásnyi ideje volt csupán, s további – régi és csak most jelentkező társaikkal kiegészülve – siethettek is a K14-be, ahol Hajdu Zsolt, az ibrányi Iránytű Tanoda vezetője, a TanodaOlimpia ötletgazdája és fő szervezője technikai megbeszélést tartott vasárnap este. Az augusztus 29-én megtartandó IV. TanodaOlimpiát kellett előkészítenünk…

 

Az önkéntesek kollégiumi elhelyezését már korábban biztosítottuk, most a fiatalok közlekedésének megszervezése volt az első feladat: kik utaznak kora reggel az Iránytű Tanoda nemrég üzembe helyezett kisbuszával, ki jön gépkocsival és kit szállít… Ki melyik sportág versenybírója lesz, miből lesz „olimpiai sportág”, melyik szolgál csak a gyerekek szórakoztatására, de akkor is felügyelet, irányítás szükséges. Kispályás foci, teqball, streetball, asztalitenisz, sprint-futás, óriás darts-foci, gumihajító verseny, ugróiskola, hullahopp-karika verseny, íjászat, célba dobó verseny, és az újdonságok, a sosem hallott élő-csocsó, air-hockey, az egzotikus szumó-bajnokság… Ki lesz Mignon, ki Szilveszter, ki bújik Csőrike jelmezébe egész napra… Hogyan zajlik a regisztáció, mire figyeljünk az ebédeltetésnél… Huszonnégy szakkollégista készült a másnapra.

Hajdu Zsolt és a főrendezői, mindent is koordináló tisztségbe már korábban belenőtt munkatársunk, Beri Károly türelmesen és okosan készítette fel a reggeltől estig tartó, felelősségteljes munkára a fiatalokat. Egyetlen kérdés maradt nyitva, amire senki sem tudta a választ: a teendők sokasága közben hogyan oldják meg a fiatalok a csak azon a napon lehetséges tárgyfelvételt az éppen gyengélkedő Neptunban, ami – lássuk be – egy egyetemistának létkérdés, s az egész szemeszter sikerességét megalapozza.

Hétfőn a helyi közmunkások által előkészített terep várt minket az ibrányi Városligetben, a felrajzolt pályák megúszták az előző esti esőt, de a sörpadok, asztalok lábra állítása, sátorszerelés, néhány további versenypálya berendezése, a tanodákat azonosító táblák elkészítése, az olimpiai lángot átadó fáklyák előkészítése a szakkolisokra várt. A hétfő reggel mutatta meg azt is, melyik szakkolis melyik két tanoda csapatát fogadja és regisztrálja – a munkának ettől a részétől tartunk a legjobban, van ugyanis tapasztalatunk, milyen az, mikor egyszerre fut be három-négy csapat busza… Hajdu Zsolti előkészített dossziéval várt minden szakkolist – szabályos protokollba rendezte az elvégzendő feladatokat: munka menete, regisztrációs adatlapok, versenyleírások, -szabályok, teljesítménylapok, összesítők, fontosabb telefonszámok…

Aztán a remélt csoda is megtörtént, vidám kurjantás hangzott fel a reggelben: megnyílt a tárgyfelvételi felület a Neptunban! Elő a telókat!

Idén egyébként 25 településről 28 tanoda képviseltette magát a rendezvényen. Borsod megyéből fogadhattuk a visszatérő sátoraljaújhelyieket, az évek óta velünk tartó múcsonyiakat, és négy új résztevőt, Girincs, Miskolc-Pereces, Kazincbarcika és Hernádkak település tanodásait is. Érkeztek a Békés megyei Gyomaendrődről, a legtávolabbi Battonyáról, akik nélkül már nem is rendeznénk Olimpiát, mert a kezdetektől velünk vannak. Hajdú Bihar megyét Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Nyíradony és Hajdúdorog képviselte. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Tiszaburát azért vártuk rettentően, mert jól tudjuk, hogy a Felzárkózó Települések program ottani oszlopa, a tanodások vezetője Túró Vanda, aki védőnő-szakos egyetemistaként, az ERSZK önkénteseként tolta végig az első TanodaOlimpiát! Aztán ne felejtsük el a szabolcsi-szatmár-beregieket sem: Kisszekeres csapatát, a Nyíregyháza-Huszártelep, az evangélikus kötelékben repülő Nyíregyháza-Benkőbokori tanodát. De képviseltette magát Tiszavasvári, a rendszeres résztvevő Kántorjánosi, befutott a hodászi, az újfehértói, az ugyancsak régi ismerős rozsályi, a nagyhódosi csapat, Tuzsér mind két tanodája (az állandó résztvevő Mustármag és az újonnan induló Tasak Tanoda is), Kállósemjén dámajátékos tanodája, Nyíradony, Porcsalma tanodája és nem utolsó sorban a rendező település, Ibrány tanodásai töltötték a napot a Városligetben. Néhány tanoda egyébként már vasárnap este megérkezett, a nyíregyházi Luther Kollégiumból lett “olimpiai falu” erre az éjszakára. A Vidor fesztivál vasárnapi koncertjein is részt vettek, izgultunk is a mellettük önkénteskedő szakkolisokért, mikorra terelik védenceiket a helyszínre, hogy itt is felvegyék a feladataikat az élen Lakatos Pistivel, már végzett szakkolisunkkal, aki ugyancsak főrendezői megbízást kapott erre a napra. Már javában érkeztek a gyerekek, amikor még tartott a pályaépítés, a figyelem elterelésére azonban gyorsan akcióba lépett a két Mignon, valamint Szilveszter és Csőrike! Mágnesként vonzották a gyerekeket, s hősiesen állták a szeretet-rohamot, noha előre tudták, a kicsiknek kedves figurák ruhája igen nehéz viselet: meleg és fojtó. Öleltek, vicceltek, fotózkodtak mégis kitartóan.

A megnyitó ceremónia 10 órakor elindult, fantasztikus élmény volt látni a felsorakozott tanodákat, az izgatott gyermekarcokat! Az idei eseményt Vinnai Győző, a térség országgyűlési képviselője és Trencsényi Imre, Ibrány polgármestere nyitotta meg – ők gyújtották meg az olimpiai lángot is. Aztán Hajdu Zsolt köszöntötte a sportoló gyerekeket és a nevezésig sok-sok nehézséget legyűrt tanodai munkatársakat, pedagógusokat. 560 regisztációról adott számot, ennyien nyüzsögtek egész nap az ibrányi Városligetben! Miután megvolt az Y2K Nyír1Danc fellépése (Mignon vicces igyekezetétől kísérve) és a tó körbefutása, indulhatott a verseny.

A hatalmas területen jól eloszlott a sokaság, ez mondjuk csak Beri Karcsinak és Lakatos Pistinek jelentett kihívást: kilométereket gyalogoltak egyik versenyszámtól a másikig és vissza, meg össze-vissza, hogy meggyőződjenek róla, mindenütt minden rendben. A versenyszámokban annyi szünetet tartottunk, amíg két tanoda játékbemutatója tartott. Olyan játékok ezek, amelyek a tapasztalat szerint jól hasznosíthatók a speciális, hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére, erősítik a szabálytudatot, a gondolkodást. A Miskolc-perecesieknek a Kama, míg a kállósemjénieknek a Dáma vált be, ezért ajánlották, mutatták be a többi tanodának kedvcsinálóként. Aztán gond nélkül lement az ebédeltetés, a versenyek pedig folytak tovább, nem fogytak el a nevezők, jelentkezők. A szumó szőnyeg ugyan nem volt verseny-helyszín, de hihetetlen sor állt egész nap előtte: az ott önkénteskedő szakkollégista egész nap fáradhatatlanul adta fel – vette le a speciális ruhát a lelkes gyerekekről, megállás nélkül. De minden helyszínben volt valami kihívás az önkénteskedő szakkolisok számára, erről azonban szó sem esett: ki-ki képességei szerint, a tőle telhető módon és derűsen helyt állt az egész napi önkéntes munkában – úgy, hogy még azt sem tudta, szakkollégista lesz-e idén. A felvételink ugyanis csak másnap kezdődött!

Az eredmények összesítése alatt Lakatos Pisti szerepet váltott: a szervezői után énekesi tehetségét vette elő, remek mini-koncertet rögtönzött a színpadon, fantasztikus hangulatot varázsolt és a dolognak az a része is hibátlanul működött, hogy produkciója odacsalogatta a versenyzőket a liget legtávolabbi pontjairól is a színpad elé… Sok gyereknek okozott örömöt a tombola-sorsolás! Noha Hajdu Zsolt panaszkodott a szűkös költségvetés korlátaira, remek iskolakezdéshez időzített tombolanyereményekkel örvendeztette meg a gyerekeket. Végül irdatlan mennyiségű érmet szórtunk ki az eredményhirdetésen, a versenyszámok első-harmadik helyezettjei (a csapatok minden tagja!) nyakába kapta a megfelelő színű olimpiai érmet! Aztán itt rövid időre ledermedtünk: a korrekten előkészített, a tűzoltókkal egyeztetett habpartyra várnunk kellett, ugyanis tűzhöz riasztották őket! A helyzetben lévő bizonytalanság volt a legnehezebb, senki sem tudhatta, meddig tart az oltás. Színtiszta szerencse, hogy gyorsan végeztek, akik tehát nagyon vágytak erre a kuriózumra, türelmesen kivárták, amíg a tűzoltóautó habot készített a városliget zöld gyepére.

A terület ezt követően gyorsan kiürült. Csak a szervezők maradtak, hogy lebontsák a pályákat, a sátrakat, összehajtogassák és gúlába rendezzék az asztalokat, sörpadokat, összegyűjtsék a szemetet… Gyors önszerveződéssel mindenkinek fuvar került, de még odakiabáltuk egymásnak: Holnap 1-re mindenki legyen Verba-tanyán, kezdődik a Bevonótábor!

 

Az önkéntes munkának sokféle formája létezik, de nehéz igazodni a korona-vírus okozta megváltozott helyzethez. Bezártságra, a személyes találkozások korlátozására ítélve nem könnyű kitalálni, hogyan tehetjük magunkat mégis hasznossá! Mutatjuk, hogyan kezelték a kihívást szakkollégistáink.

Az Evangélikus Roma Szakkollégium tagjai – mivel egyetemisták – folyamatosan kapják az otthoni karanténban elvégzendő feladatokat. Ahhoz, hogy egyetemi tanulmányaik követelményeinek meg tudjanak felelni, az egyes tárgyaikat teljesíteni tudják, megannyi tananyagot juttatnak el hozzájuk a Neptun-rendszerben, s oktatóik egyúttal gondoskodnak arról is, hogy teljesítményüket értékelni lehessen a szemeszter eredményes lezárása érdekében. Természetesen szakonként, karonként, egyetemenként más-más elvárással találják szemben magukat a fiatalok, beszámolóikból, cseteléseinkből azonban bizton tudható, hogy jellemzően nem unatkoznak. A végzéshez közeledő, szakdolgozatot író, államvizsgára készülő szakkollégistáinkra ez különösképpen igaz.
A képet színesíti, hogy az ERSZK-tól is folyamatosan kapnak feladatokat: megtanulandó anyagot és az elsajátítást demonstráló, beadandó munkát is elvárunk.

Sajátosságunk, hogy a társadalmi felelősségvállalás kötelezettségét különösen preferáljuk, az Evangélikus Roma Szakkollégium tagjai havonta 10 órányi önkéntes munkát végeznek annak érdekében, hogy a maximálisan megszerezhető ösztöndíjban részesüljenek. A korona-vírus okozta veszélyhelyzetben, amikor gyakorlatilag leállt az életünk, elég nagy kihívás az önkéntes munka teljesítése – másrészt pedig a szolidaritás jegyében talán még sosem volt akkora szükség az önkéntességre, mint éppen ebben a helyzetben. Felismerve, milyen nagy kockázatot jelent a hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi eredményességére az iskolák bezárása, a digitális szakadék, arra buzdítottuk kezdettől a szakkollégistákat, hogy segítsék a környezetükben – családjukban, rokonságukban, szomszédságukban – élő kisebbeket az iskolai előmenetelben. Okunk van azt gondolni, hogy a mi bíztatásunk nélkül is megtették volna, hisz a már egyetemista fiatalok tisztában vannak a tanulás jelentőségével, a társadalmi mobilitásban – a felemelkedésben – betöltött szerepével, ugyanakkor kötődnek úgy sajátjaikhoz, hogy megteszik, amit lehet, pusztán hogy segítsenek. De hogy mindezt dokumentálják is, azt kérnünk kellett…

A karanténtanulás segítése mellett, néhányan karitatív szolgálatba is bekapcsolódtak: önkormányzatok, intézmények, illetve civil szervezetek segítő munkáját erősítették. Adományt, meleg ételt, kinyomtatott házi feladatot kézbesítettek dacolva a veszéllyel.

Fotóalbumunk arról mesél, hogyan segítik a szakkollégisták környezetükben a kisebbeket, hogy a karanténoktatás ne jelentsen végletes és végleges leszakadást a hátrányos helyzetű, szegregált viszonyok között élő gyermekek számára, illetve hogyan támogatják a rászorulókat az elemi szükségletek kielégítésében. Büszkék vagyunk a szakkollégistákra!

Eredetileg csak Fabiny Tamás elnök-püspök Nyíregyháza-kertvárosi programjával terveztünk: részt veszünk a gyülekezet orgonájának megáldásán, majd azt követően a Testvéreim és a nyáj című, nem rég megjelent három kötetes mű könyvbemutatóján… A program azonban alaposan kigömbölyödött…

 

Az Élim Evangélikus Szeretetotthon régi partnere az ERSZK-nak. Teret enged a szakkolisok önkéntes munkájának, de egy pályázati program keretében a fogyatékossággal élők iránti érzékenyítésbe is bevonják a fiatalokat. Így alakult, hogy szeptember utolsó péntekjén az Élimbe voltunk hivatalosak a szakkollégium fiatalabb felével. Az első és másodéves hallgatók számára tartottuk fontosnak bemutatni ennek a nagy múltú evangélikus diakóniai intézménynek a munkáját. Sipos Ilona intézményvezető és munkatársa, Sándorné Hargita Edit prezentációja után a foglalkoztatóban időztünk azokkal a lakókkal, akik már lelkesen vártak ránk. Közös színezéssel hangolódtunk egymásra az értelmi sérült lakókkal.


A szakkolisoknak ez a csapata a Bolyai téri közösségi házban még önismereti, személyiségfejlesztő foglalkozáson vett részt, míg a többiek a protestáns és a katolikus liturgia leglényegesebb különbségeiről hallgattak előadást az ERSZK termében, az egyetem. A két felünk az esti programon egyesült, az erről szóló részletes képes beszámoló az evangelikus.hu-n olvasható.

 

Megtartotta kilencedik tanévnyitóját az Evangélikus Roma Szakkollégium szeptember 13-án. Ezúttal kifejezetten családias, bensőséges eseményt szerveztünk az alagsori klubban, ahol először Laborczi Géza, a kertvárosi gyülekezet igazgató lelkésze, intézményünk igazgatótanácsának elnöke tartott áhítatot. A hallgatók énekszolgálata után az intézmény vezetője, Molnár Erzsébet köszöntötte a szakkollégistákat, majd hamar a tanévvel, az egyetemi és szakkollégista léttel kapcsolatos praktikus tudnivalókra terelődött a szó. A szakkollégistáknak elhelyezést biztosító Campus Kollégiumról Baloghné Asztalos Katalin vázolta fel a legfontosabb tudnivalókat. A szeretetvendégséget követően nem nyújtottuk hosszúra az együttlétet, tudva, hogy reggel indul a busz velünk Szolnokra…

 

Idén Szolnokon rendezték meg a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat közös tanévnyitóját szeptember 14-15-én. A felekezeti fenntartású roma szakkollégiumok tanév eleji seregszemléjét ezúttal a debreceni Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium szervezte. Az Egymásért – egy másért mottóval meghirdetett kétnapos program középpontjában az önkénteskedés állt. Meghívást kaptak az egyetemi fenntartású műhelyek is, így 11 intézmény mintegy 300 hallgatója utazott a Tisza-partra.
A program jelentős sajtónyilvánosságot kapott, a megnyitó-beszédekről, programelemekről szóló tudósítások itt olvashatók.

gorogkatolikus.hu

romamission.hu

reformatus.hu

szoljon.hu

Az ERSZK tagjai aktív résztvevői voltak a programnak: nem most ismerkedünk az önkéntes munka fogalmával! Ott voltunk a festésnél, faültetésnél, sőt, a véradásból sem maradtunk ki! Hogy a nyíregyházi roma szakkollégisták körében mennyire magától értetődő a másokért végzett szolgálat, arról a Szolnokon bemutatott új imázsvideónk is hitelesen mesél:

ERSZK 2019

A program szórakoztató részét is élvezetesnek találták a nyíregyházi egyetemisták, átszellemülten vetették bele magukat a műanyagpoharak, pingponglabdák, lufik és egyéb ravasz, olykor kifejezetten rosszindulatú tárgyak megszeledítésébe…

A tanévet – itthon és Szolnokon – együtt nyitottuk meg új amerikai önkéntesünkkel, Mary Corvery-vel, aki az elkövetkező 10 hónapot YAGM-önkéntesként körünkben tölti. Isten hozott, Mary, a munkádra gazdag áldást kívánunk, érezd jól magad nálunk!
Köszönjük a szervezők áldozatos munkáját!

A további részletekről pedig meséljenek a képek:

A többi egyetemista még a nyári szünet utolsó cseppjeit élvezte, a frissen felvett szakkollégistákat azonban fontos feladat várta szeptember 4-én. Régi együttműködő partnerünk, az ibrányi Iránytű tanoda – ahol évek óta rendszeresen önkénteskednek az ERSZK-tagjai – a II. Országos Tanodaolimpia megrendezését sem tudta elképzelni a közreműködésünk nélkül. Ezúttal is lelkes, hozzáértő csapattal járultunk hozzá, hogy az ország minden részéből érkezett, mintegy 300 tanodás gyerek jól érezze magát az ibrányi városligetben.

 

Az Iránytű tanoda 2018 júniusában szervezte meg első ízben a tanodaolimpiát közreműködésünkkel. Ezúttal is a testnevelőnek, sporszervező-rekreáció szakon tanulóknak a szakértelmére építettük közreműködésünket, azzal a lényegi különbséggel, hogy Beri Károly időközben diplomát szerzett, s ezúttal az Evangélikus Roma Szakkollégium új munkatársaként látott feladathoz! 16 önkéntes szakkollégista tevékenységét irányította az ibrányi városligetben, kezdve a gyermekcsoportok fogadásától, a nevezések pontosításától az egyes versenyszámok lebonyolításán át, a versenybírói feladatokig, a rendezvény legelejétől a végééig..

Az eredmények összesítésének idején Balogh Roland minikoncertje lelkesítette a kicsiket.

A nap élményeiről, a jólvégzett munka öröméről meséljenek a fotók és azok a sajtóbeszámolók, melyekből valóban megismerhető az esemény:

szon.hu

szon-galéria

Kölcsey-tv

FrissMédia