„Örökkévaló Isten, 
eléd hozzuk ma nyugtalanságunkat, bánatunkat és haragunkat. A diplomáciai erőfeszítések, amiket annyira reméltünk, nem vezettek célhoz. A brutális erőszak nyelve adja meg a hangnemet. A hataloméhség győzedelmeskedett az értelem felett.
Legyél most Ukrajna népével, akik veszélyben vannak a fegyveres erőszak miatt. Hadd érezzék, hogy az egész világon imádkoznak értük az emberek.
Küldd a lelked az agresszív erőszakért felelősek szívébe. Ráébreszteni őket, hogy az erőszak által mindenki veszít. Nyisd meg a szívüket, hogy megérinthesse őket a sajnálat, amit az erőszak okoz.
Legyél azokkal, akiknek most politikai felelősségük van, és helyes döntéseket kell hozniuk. Teremts nyitott utakat a katonai erőszakkal való szembesítésre, az igazságtalanság elítélésére a hatékony ellenintézkedések és az erőszak megszüntetése érdekében.
Mindannyiunkban erősítsd meg azt, ami életünk alapja: erősítsd meg hitünket, őrizd meg a reményünket, erősítsd meg a szeretetünket.
Benned bízunk – most is. ÁMEN” – Az orosz agresszió hírére reagált így a közösségi médiában is megosztott imában még február 24-én Heinrich Bedford-Strohm, a Bajor Evangélikus Egyház püspöke, aki első szóra elfogadta Pröhle Gergelynek, az MEE országos felügyelőjének magyarországi meghívását.

Heinrich Bedford-Strohm, aki a közelmúltig az EKD, azaz a Németországi Protestáns Egyház tanácsának vezetőjeként is meghatározó szerepet vitt, vasárnap, március 6-án a háború dúlta Ukrajnához legközelebb eső Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyébe látogatott Michael Martin egyházi főtanácsos társaságában, hogy a helyszínen tájékozódjon arról, Magyarország és az itt élő evangélikusok hogyan tudnak segíteni a háború sújtotta Ukrajnából menekülőknek, illetve a bajor testvérek miben segíthetnek. Elkísérte Pröhle Gergely országos felügyelő, Kondor Péter, az MEE diakóniáért felelős püspöke, Cselovszkyné dr. Tarr Klára, a MEE OI Külügyi és Ökumenikus Osztályának vezetője, valamint a német média több tudósítója.

Első útjuk Nyíregyházán a Nagytemplomi lelkészi hivatalba vezetett, ahol előbb Zsarnai Krisztián, az egyházmegye esperese adott tájékoztatást a háború kitörésének első hírére megkezdett gyűjtés, az adományok koordinálására érdekében végzett munkáról. Laborczi Géza, a Nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet lelkésze, az általa irányított intézmények ide kapcsolódó munkájába nyújtott betekintést: az Élim Szeretetintézmény főzést és elszállásolást, a Luther Márton Kollégium ételt és az önkéntesek elszállásolását, a Joób Olivér Szeretetintézmény ugyancsak főzést és kiszállítást vállalt. Az Evangélikus Roma Szakkollégium tagjai önkéntesként igyekeznek részt vállalni, ahogyan egyetemi kötelezettségeik ezt lehetővé teszik. Kapcsolódik az Emmaus Szeretetotthon is az önkéntesek szükség szerinti elszállásolásában. Az Oltalom Szeretetetszolgálat pedig az egész tevékenység motorját adja, mert itt van az a hozzáértés, ami képes a felajánlásokat és a szükséget összehozni. Három határmenti településsel tartanak intenzív kapcsolatot, Lónyáról, Tiszabecsről és Kölcséből naponta kapnak pontos szükséglet-listát, aszerint költenek a folyamatosan érkező pénzbeli adományokból és másnap oda szállítják, ahol már számítanak rá… Üres járat nincs, mert a visszaúton gyakran fuvarra váró menekültekkel telik meg a jármű. Az Oltalom koordinálja a gyülekezet tagjainak egyéni szállás-felajánlásait is.


Késő délelőtt Strohm püspök a tiszabecsi határátkelőnél tájékozódott, ahol egyébként ezekben a napokban érzékelhetően lelassult a forgalom. Nincs pontos és ellenőrzött információ az okokról, de érzékelhetően kevés jármű, kevés gyalogos érkezik.
Ezt tapasztaltuk Kölcsén mi is, ahová az Evangélikus Roma Szakkollégium négy diákjával érkeztünk vasárnap délelőtt. Az ERSZK tagjai folyamatos készenlétben állnak Ukrajna megtámadása óta, hol van szükség önkéntesekre.

 

A legkeletibb evangélikus végvárnak is nevezett Kölcsén az általános      iskola tornatermét alakították hozzá a helyzethez: most egy 14 tagú, kárpátaljai magyarajkú cigány csoport húzza itt meg magát. Az előtérben rendezkedtek be az ellátásukra, ásványvizek, kekszek, csokik állnak toronyban, tisztító és fertőtlenítő szerek folyamatos használatra készen, ételszállító edények a kiszolgáló asztal mellett, műanyag tányérok, evőeszközök. Mindenünk van, mondják a róluk gondoskodók, megmutatva az adományraktárakat is. Meleg ebédet az evangélikus parókiáról kapnak, pontosabban a Pap Túrja Túraközpontban berendezkedett Szarvasról érkezett önkéntesektől: az Ótemplomi Szeretetszolgálat hat önkéntesének vállalása ez, tudjuk meg később Tóth Attila helyi evangélikus lelkésztől. A tornateremben önkénteskedő – önkormányzati alkalmazott – asszonyoktól pedig azt, hogy a korábban érkezett menekültek vagy tovább mentek az ország belseje felé rokonokhoz, ismerősökhöz, vagy visszafordultak. A napok óta itt időzők rokonok sok gyerekkel, hozzájuk tartozik az a kismama is, akinek az országhatáron ácsorogva folyt el a magzatvize, és azonnal a fehérgyarmati kórházba szállították. Az újszülött és az anya jól van, az apa a két nagyobb gyermekkel várja őket a matracokkal berendezett tornaterembe napokon belül…


Itt, a tornaterem előtt találkozunk Heinrich Bedford-Strohm püspökkel és kísérőivel, a bajor tartományi püspök ugyanis fokozott érdeklődést mutat az evangélikus roma-misszió iránt is. Kölcsében különös kontraszt, óriási kulturális különbség tárulhatott fel előtte: hisz a Kárpátalján a településeken kívül sátortáborban, vándor életmódot élő cigányokkal váltott szót helyzetükről, reményeikről, majd angolul társalgott roma egyetemistákkal…
Kölcsében sok apró részletre is kiterjedő beszélgetések folytak, Laborczi Géza Balku Pál polgármesterrel is szót váltott – az újszülött híre pedig nagy nyugtalansággal töltötte el a lelkészt: nem kezdődhet tornateremben egy új élet! Még a helyszínen összeállt a mozaik sok kis darabja, amint kijönnek a kórházból, a két nagyobb gyerekkel és az édesapával egyesített család beköltözhet Nyíregyházán abba a házba, amit gyülekezeti felajánlásként tartogattak talán épp ilyen helyzetre. Az Oltalom szakemberei pedig dolgoznak tovább, hogy a többi menekült is elhagyhassa a tornatermet mielőbb, keresik számukra a megfelelő befogadást. Akkor majd a kölcsei polgármesteri hivatal is lélegzethez jut az elmúlt napok folyamatos készültségi állapota után.


A bajor püspökkel töltött pár óra alatt sokféle felismerés melegítette át a lelkünket. Megtapasztaltuk, hogy a határmentén élők milyen magától értetődő természetességgel fogtak össze a menekülők megsegítése érdekében. Egyháziak, civilek, karitatív szervezetek késlekedés nélkül álltak bele a humanitárius katasztrófa elhárításába. A távoli Németországban pedig nem elégszenek meg csak a hírekkel, átérezve az itt zajló események drámai súlyát, látják a szükséget, és kinyilvánítják, hogy az itt segítők számíthatnak a távolabb lévők tevékeny támogatására is. „Ez az empátia forradalma, amelyet jelenleg Európában tapasztalunk, és amely váratlan módon összehozhatja ezt a megosztott Európát. Annyi őszinte együttérzés mindenhol. Emberek, akik spontán segítenek.” – nyilatkozta a Zeit-nek Heinrich Bedford-Strohm az ukrán magyar-határon tett látogatásáról. Nyilatkozatát így zárta: „A végén – meg vagyok győződve – a katonai agresszió brutális ereje nem fog győzni. A végén az nyer, amit az ukrán-magyar határon tapasztalok: az emberiesség ereje. Az empátia megnyugtató és inspiráló ereje. A soha el nem oltható vízió egy olyan világról, amelyben minden ember méltóságban élhet, és amelyben az erőszakot végre legyőzték. Mi, keresztények ezt a látomást összekapcsoljuk az Isten által megígért új éggel és új földdel, amelyben minden könnyet letöröltünk, és amely már itt és most látható.”


Az Evangélikus Roma Szakkollégium négy tagjának maradandó élmény és fontos tanulás volt ez a találkozás, személyes példamutatás.

https://www.evangelikus.hu/hireink/itthon/telt-hazas-jotekonysagi-hangverseny-a-deak-teren

 

A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium tudományos konferenciája zárta a KRSZH jubileumi évét 2021. november 25-én. A szegedi Gál Ferenc Egyetemen megrendezett Hittel, Tehetséggel – Roma szakkollégisták tudományos munkái 2011-2021 című konferencián kilenc szakkollégium jelenlegi és alumni hallgatója mutatkozott be a tudomány területén elért kutatási eredményeivel: romológiai, szociológiai, pedagógiai, nyelvészeti előadások szerepeltek a programban. Az ERSZK-ból nyolcan utaztunk a rangos rendezvényre.

Kiss-Rigó László, Szeged-csanádi püspök a rendezvény fővédnöke, valamint Kozma Gábor, a Gál Ferenc Egyetem rektora vendéglátóként köszöntötte az ország minden tájáról egybegyűlt roma szakkollégistákat és az intézmények vezetőit, munkatársait, majd a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökének áhítata következett. Fabiny Tamás a jézusi talentumok példázatán és a Pál apostoli karizmán keresztül világította meg a „hittel, tehetséggel” mottó üzenetét, a fiatalok fülére hangszerelt bibliai példákkal alátámasztva.


Beszélt a konferencia résztvevőihez Ternyák Csaba, az Egri Főegyházmegye érseke annak apropóján, hogy az Eszterházy Károly Egyetemmel együtt katolikussá lett az ott működő roma szakkollégium is, így a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot alkotó (vagyis egyházi fenntartású) intézmények száma kilencre emelkedett, a két egyetemi roma szakkollégiummal együtt így 11 szakkollégium munkálkodik a roma/cigány, illetve hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi felemelkedésének segítésén országszerte. 2011-ben négy intézmény indult el ezen az úton… Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár (Belügyminisztérium) után Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos (Belügyminisztérium), Hegyi László egyházi felsőoktatásért felelős miniszteri biztos (Innovációs és Technológiai Minisztérium), végül Marcus Ehm, a szakkollégiumi hálózatra kezdettől kielemelt figyelmet fordító német Hanns Seidel Alapítvány régiós vezetője osztotta meg gondolatait a tíz éve működő intézményhálózatról hallgatóságával.


Az ezt követő tudományos szekciókban kiváló előadások követték egymást, többnyire Phd-tanulmányokat folytató szakkollégistáktól, alumniktól, vagy éppenséggel a szakkollégiumi munkatársként tevékenykedő fiatal szakemberektől: Gulyás Klára (Lippai Balázs Roma Szakkollégium, Hajdúböszörmény), Virág Ádám (Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium, Budapest), Beri Károly (Evangélikus Roma Szakkollégium, Nyíregyháza), Godó Katalin (Wáli István Református Cigány Szakkollégium, Debrecen), Mezei Tímea ( Keresztény Roma Szakkollégium, Szeged), Balogh Jenifer ( Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium, Debrecen) Simonyi Sándor ( Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Roma Szakkollégiuma, Eger), Hadházi Renáta (Görögkatolikus Cigány Szakkollégium, Miskolc). Többek kutatási témája kapcsolódik a roma/cigány kisebbség magyarországi helyzetéhez, ami különösen is örvendetes, mert nem csak az identitásukról árulkodik, de figyelemre méltó új tudással is gyarapítja a szociológia, antropológia, pedagógia, a nyelvészet közös tudáskincsét. Számunkra öröm volt annak felismerése is, hogy a programban sorakozó 9 előadó közül hárman kapcsolódnak az ERSZK-hoz. A nyíregyházi szakkollégiumban kezdte felsőfokú tanulmányait Virág Ádám (szociális munka szakon indulva most szociológia Phd), Balogh Jenni (tanító szak után most Neveléstudomány Phd) és Beri Károly munkatársunk (testnevelés-földrajz szakos osztatlan tanárképző után Neveléstudomány Phd), nagyon büszkék vagyunk teljesítményükre, és választott kutatási témáikra is!

Miután a KRSZH jubileumi évét hivatalosan bezárta Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, a KRSZH elnöke, hálaadó szentmisén vettünk részt a Dómban, ahol Balog Zoltán református püspök mondott beszédet, a misét Kis-Rigó László celebrálta. A hosszúra nyúlt, de igen tartalmas nap a Katedrális étteremben rendezett állófogadással ért véget, ahol Orosz Atanáz görögkatolikus püspök mondott pohárköszöntőt, a jubileumi tortát Langerné Viktor Katalin szegte meg.

 

 

 

Dél-Magyarország tudósítás

 

Ferenc pápa előtt szólt a cigány himnusz

„A cigány himnuszt énekelték el a magyar roma fiatalok Ferenc pápának a hagyományos szerdai audienciáját követően, miután előző nap egy konferencia keretében számoltak be a világon egyedülálló Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) működéséről a Római Magyar Akadémián. Az alkalmon a nyíregyházi és a pécsi evangélikus intézmények képviselői is jelen voltak.


Tizenegy  roma szakkollégium – köztük a nyíregyházi és a pécsi evangélikus intézmények – hallgatói és vezetői utaztak Olaszországba október második hétvégéjén. Az 56 fős zarándokcsoport előbb az umbriai hegyek lábánál elhelyezkedő Assisiben járt, majd onnan érkezett az örök városba. A kétnapos városnézést követően részt vettek egy konferencián a Római Magyar Akadémián.
Az október 12-ei rendezvényt Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita-érsek kezdeményezésére tartották, és a tíz éve fennálló KRSZH eddig elért eredményeit ismertették a hallgatósággal. Az előadók között Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Molnár Erzsébet, a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium igazgatója is szót kapott. Az alkalmon a Szentszék is képviseltette magát.” 

Így számolt be az evangelikus.hu arról a zarándokútról, melynek az egyházi fenntartású roma szakkollégiumok mellett az egyetemiek is részesei voltak, a programot a Keresztény Roma Szakkollégiumok Hálózata és a Roma Szakkollégiumok Egyesület szervezte az egyedülálló intézményrendszer létrejöttének 10. évfordulója alkalmából.
Galériánkban a hivatalos vatikáni felvételek mellett az ERSZK tagjainak, illetve az utazás többi résztvevőjének   saját felvételei nyílnak meg.

További híradások:

Vatican News

Magyar Kurir

görögkatolikus hírportál

református hírportál

 

1

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Roma Szakkollégiumok egyesület kiadásában jelent meg az az interjúkötet, melynek alapját a SZEMlélek értékmagazin sorozata adta, Gégény István szerkesztésében.

Sajtóvisszhang:

Evangelikus.hu

szon.hu

 

Sok ragyogó ötletet, rendezvénytervet tett zárójelbe a Covid-járvány, melyek a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat megalakulásának 10. évfordulóját lettek volna hivatottak ünnepélyessé és emlékezetessé tenni. Belátva a járványhelyzet komolyságát és az eredeti elképzelések tarthatatlanságát, az online térben tűnnek fel a jubileumi év jelentőségét nyomatékosító alkalmak, tartalmak. 2021. március 26-án, péntek délután online kerekasztal-beszélgetést szerveztek a tíz évvel ezelőtti intézményalapítókkal, a roma szakkollégiumokat létrehozó szándéknyilatkozatot aláíró személyiségekkel, négy egyház elöljáróival.

2021-be fordulva a roma szakkollégiumok diáksága igyekezett érvényes válaszokat találni a felvetésre, mit nyújt számukra ez a sehol máshol, csak Magyarországon létező intézményi forma, melyet 2011-ben hívott életre az állam és négy történelmi egyház. Az egyes intézmények videóiból elkészült a közös film, az ERSZK hála-videója megtekinthető itt:

http://https://www.youtube.com/watch?v=nD2TQzvLlOw

A konkrét évfordulóhoz közeledve újabb figyelemfelhívó híradás indult vándorútra a közösségi médiában: 2011. március 17-én írta alá az alapító szándéknyilatkozatot a kormány részéről Balog Zoltán, akkori Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkár, valamint a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya részéről  P. Forrai Tamás tartományfőnök, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke, és Kocsis Fülöp, a Magyar Görögkatolikus Egyház püspöke. Videóüzenetben köszöntötte a jubileumot kevéssel ezután Balog Zoltán, immár a reformátusok püspökeként, és a többi aláírók közül az MEE képviseletében Fabiny Tamás elnök-püspök, P. Forrai Tamás SJ, valamint Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, a KRSZH jelenlegi elnöke.

 

Járvány nélkül bizonyosan szebb ívét rajzolhatnánk a 10. évfordulónak emléket állító rendezvényeknek, de mert most ebben élünk, így jutottunk el ahhoz az online kerekasztal-beszélgetéshez, melynek az egyházi alapítókon kívül Langerné Victor Katalin, a BM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkára volt a résztvevője. Közönsége pedig az intézmények vezetői, munkatársai, mai és egykori szakkollégisták, akik immár 11 intézményt képviseltek.

Történt pedig, hogy a 2011-es tanévkezdésre létrejött első négy roma szakkollégiumot újabbak követték. A budapesti jezsuita fenntartású, a debreceni református, a miskolci görögkatolikus és a nyíregyházi evangélikus szakkollégium után 2012-ben Szegeden a Magyar Katolikus Egyház alapított roma szakkollégiumot, majd 2015-ben újabb görögkatolikus fenntartású intézmény jött létre Debrecenben, 2016-ban még egy református alapítású intézmény Budapesten. 2019-ben a Pécsi Tudományegyetem hatókörében jöhetett létre a második evangélikus intézmény, miközben 2011-ben és 2012-ben egyetemi fenntartású roma szakkollégiumok szerveződtek: az egri Eszterházy Károly Egyetem után a Kaposvári Egyetemen és a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményben működő Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán döntöttek újabb roma szakkollégiumok alapításáról. Elegyengetve a fenntartók szerinti különbségeket és a célok egyetemességére figyelve létrehozták a Roma Szakkollégiumok Egyesületét, a Nyíregyházán tett 2015-ös kezdeményezésből 2018-ra lett bejegyzett szervezet Laborczi Géza, akkori KRSZH-elnök, evangélikus lelkész áldozatos munkája révén. Tiszteletre méltó fejlődés ez röpke tíz esztendő alatt, s még inkább indokolt a kezdeteket felidézni.

Az online kerekasztal-beszélgetés moderátora, Varró Szilvia elsőként Kocsis Fülöp érsek-metropolitát szólította meg a kérdéssel: Mit mondana annak a 19 éves hodászi roma lánynak, aki az érettségit követően a továbbtanuláson gondolkodik?

-Először is gratulálnék a sikeres érettségihez, különösen, ha nem is volt különösebb segítsége az eddig elért sikerhez – válaszolta Fülöp atya, nem titkolva a további tanulás várható nehézségeit. – Küzdeni kell, de mi bizonyosan mellette állunk ebben.

Hogy ez mekkora jelentőséggel bír a hazai legnagyobb kisebbség köréből kitörni készülő, a nehéz, hátrányos sorsból a tanulás révén jobb életet remélő fiatalok számára, arra Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár reflektált: meglehet, a tantárgyi, szakmai előmenetel feltételei még csak adottak az érintett fiatalok számára a felsőoktatásban is, de jelentős közösségi kapcsolati hiánnyal érkeznek, már pedig a sikeres életút épp ezen múlik. A felnőtté válás periódusában a legnagyobb kincs a közösség, a másik pedig a hit!

Balog Zoltán falusi gyermekkorának azokat a meghatározó élményeit elevenítette fel, melyek ennek az intézménytípusnak a szükségességét kiérlelték benne, ahogyan az eredeti ötletadó, a Torontóból bejelentkező Forrai Tamás is múltbeli – bár már a szerzetesi közösségben szerzett – tapasztalataival indokolta az új intézmények, a szakkollégiumok életre hívásának szándékát. A nyomor, a szociális indokok mellett Fabiny Tamás a végletes-végzetes megosztottság leküzdésének szempontját tette ezek mellé, nem a berlini az egyetlen fal, melyet le kell bontanunk…

Anyagi támogatás, személyes mentorálás, nyelvtanulás, lakhatás – sorolta Varró Szilvia a szakkollégium által biztosított támogatási formákat, és a beszélgetés résztvevői nem nagyon tudtak fontossági sorrendet felállítani, inkább megtoldották még a szeretetközösség fogalmával. Ezt hangsúlyozta egyébként Balogh Tibor politológia szakon végzett egykori szakkollégista is, aki úgy tekint a szakkollégiumra, mint motiváló önképzőkörre a közösségkeresés szakaszában.

Voltak-e, mik voltak a gyermekbetegségek a szakkollégiumokban – haladt tovább a beszélgetés, s erről a romák – nem romák helyes aránya körüli polémia jutott először a püspökök eszébe. Kezdettől egyetértés volt abban, hogy nem romáknak is helyük van a szakkollégiumban, hisz az együttélés szempontja fontos, de nem kérdés, hogy a romák jobban rászorulnak a szakkollégium eszközrendszerére, arányuk 70 % körül stabilizálódott az évek során. A KRSZH-nak szellemi műhelynek kell lennie, ahol előtérbe kerül az egyéni támogatás, amit a tömegképzés nem tud megadni, s akkor vajon helyes-e a növekedésre helyezni a hangsúlyt, erről is sokat töprengtek együtt – idézte vissza Forrai Tamás. És miért az egyházak a fenntartók? – ötlött fel a régi kérdés Balog Zoltánban. – A társadalommal meg kellett értetni, hogy a kereszténység nem fosztóképző és nem más ellen van. Fabiny Tamás pedig az egyházon belül végzendő munkára emlékezett, meg kellett harcolni, hogy mindenki tekintse saját ügyének a cigányok körében végzett missziót. A megtett utat jól jellemzi, hogy az MEE országos irodájának két munkatársa van a nyíregyházi intézményből, a helyi evangélikus diakóniai intézményekben alkalmazott diplomásokról nem is beszélve.

-Lemorzsolódás? – lendítette tovább a visszaemlékezést a moderátor. Volt, mindenütt volt -értettek egyet a beszélgetők, egyre kevesebb, ahogy az intézmények saját kultúrája megerősödött. – Gyászként éltük meg, vetette közbe Kocsis Fülöp. A papnevelésben is van és ismerjük a „kapunyitási pánik” jelenségét – fűzte tovább Fabiny Tamás. És mennyi lett volna a roma fiatalok lemorzsolódása szakkollégium nélkül! – mutatott rá a probléma viszonylagosságára Langerné Victor Katalin, aki szerint jelenleg 1,4 %-ra tehető a felsőoktatásban tanuló cigány hallgatók aránya. Minden szakkollégium elindult a középiskolák irányába, jelentős erőfeszítéseket tesznek az utánpótlás biztosítása, a tanulási motiváció felkeltése érdekében. Az intézmények 30-35 körüli létszámmal tudnak jól működni, nehéz lenne megbecsülni azokat a jövőbeni folyamatokat, amelyek eldöntik, hogy ez tartható-e, csökkenni vagy nőni fog a jelentkezők száma.

– Megfontolandó, hogy akinek érettségije van, olyan nagy tragédia már nem érheti a munkaerőpiacon, az általános iskolai végzettség viszont nem elég. A középiskolák, a szakképzés szintjén lenne további feladat az egyházak számára is – szőtte tovább a gondolatot Balog Zoltán, amit Forrai Tamás azzal egészített ki, hogy minden oktatási szinten a maga komplexitásában kell közelíteni a megoldáshoz, nem egyszerűen csak kollégiumi lakhatásra kell gondolni.

A beszélgetők eljátszottak a gondolattal, hogy 10 év múlva háromszor nagyobb hálózat működjön, legyen a szakkollégiumoknak országos lefedettsége – nem volt ellenzője a felvetésnek. A beszélgetés végéhez közeledve szó esett az alumni-hálózatról: tudatosan igyekeznek hálózatba szervezni a különböző szakokon, intézményekben diplomát szerzett fiatalokat. Az ő személyes példájuk lehet a legjobb motiváció a fiatalabbak számára, illetve ez az informális kapcsolati háló nyújthatja a leghatékonyabb segítséget a pályakezdéshez, álláskereséshez. A roma diplomások elhelyezkedése nem egyszerű ugyanis. Az alumnik érzelmi kötődésére mondott példát Fabiny püspök, megemlítve azt az inkognitóját őrző fiatalt, aki a tudományos pályán kapott díjával járó összeg egy részét az őt egykor felkaroló nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégiumnak adományozta.

A kerekasztal beszélgetés végén a szakkollégisták kérdéseire válaszoltak az alapítók.

A 10. évforduló jegyében egyébként a közelmúltban látott napvilágot Sorsfordítók címmel az az interjúkötet, mely a Szemlélek blogon megjelent videók, beszélgetések szerkesztett változatát tartalmazza. A Roma Szakkollégiumok Egyesület kiadásában megjelent könyvet itt mutatták be a szakkollégiumi közösségnek. 22 diplomás fiatal vall életéről, az előítéletek ellenére, a felemelkedés érdekében tett erőfeszítéseiről. A 22 sorsfordító történet megindító társadalmi látlelet.

https://www.evangelikus.hu/10-eves-krszh