Októberben az időt, novemberben a pénzt igyekeztünk megragadni! Legalábbis ráirányítani a szakkollégisták figyelmét, és eszközt adni a kezükbe, hogyan viszonyuljanak, bánjanak, gazdálkodjanak ezekkel a fontos feltételekkel… A novemberi szakmai műhelymunka második napját pedig a vallás- és egyházismeretnek szántuk, hogy szakirányuktól függetlenül birtokában legyenek azoknak a kultúrtörténeti ismereteknek, melyek az értelmiségi léthez hozzátartoznak, de tapasztalataink szerint hiányoznak a felnövekvő generációk műveltségéből.


A kevés pénzt nem lehet jól beosztani, szoktuk mondani, máskor pedig döbbenetes nagyvonalúságot látunk, mire megy el az a kevés is… Hogy Magyarországon a pénzügyi kultúra, a pénzügyi tudatosság fejlesztésre szorul, már-már közhely, de alig látunk próbálkozásokat a felismert problémák kezelésére. A felnövekvő generációk nem kapnak segítséget ahhoz, hogy hogyan kell jól gazdálkodni a rendelkezésre álló anyagiakkal, hogyan kell okosan bánni a pénzzel, még a gyermekükről megfelelően gondoskodó családokban sem kap hangsúlyt ez a téma. „A piszkos anyagiakat” a tabu körébe utaljuk, aztán nem értjük, miért képtelenek a beosztásra, miért nem tudják mérlegelni, megéri-e az árát egy vágyott valami…

Dr. Magyar Zoltán, az NYE Gazdálkodástudományi Intézetének mb.vezetője valóban az alapoknál kezdte, amikor arra világított rá, hogy életünk minden, de minden döntése anyagi konzekvenciákkal jár, a pénz, mint szempont nem maradhat ki semmiből. Megerősítette a fiatalokat abban, hogy az ő életszakaszukban a lehető legjobb helyzetben/állapotban vannak, mert tanulnak! Ennél jobb befektetés nincs, mert a tudásuk lesz az, ami a munkaerőpiacon alkupozícióba helyezi őket. A hallgatóságának gondolkodásmódját, dilemmáit és problémáit nyilvánvalóan jól ismerő kiváló előadó levezette az életpályánkat jellemző folyamatokat, azok pénzügyi vonatkozásait, az egyéni felelősség fontosságát. Szó volt a bankok szerepéről, a pénz „természetéről”, az öngondoskodás megkerülhetetlen tényezőjéről, a megtakarítások, befektetések formáiról. Ez utóbbi látható izgalomba hozta a szakkolisokat, számos kérdés firtatta a tőzsde, a részvény mibenlétét… Legközelebb valahol itt folytatjuk majd dr.Magyar Zoltánnal, amint lehetőség nyílik rá, s úgy tűnt, ehhez előadónknak is kedve lenne!

A rövid szünet csak arra kellett, hogy megérkezzenek a pizza-hegyek – melyeket egyébként dr.Magyar Zoltán honoráriumából finanszíroztunk az Ő kifejezett kérésére! Ezúton is nagy köszönet, még külön ezért is!

Aztán meghallgattuk Stekler Dávid félig-kész TDK-előadását… Szociálpedagógia szakos, másodéves hallgatónk komoly tudományos kutatást végzett az elmúlt hetekben a Szent Miklós Gyermekvédelmi Központ intézményeiben, az erről készült dolgozatával pedig benevezett a Tudományos Diákköri Konferenciára. Mivel ilyen jellegű szereplése korábban még nem volt, ragaszkodtunk ahhoz, hogy a szakkoli közössége előtt tesztelje előadói képességeit, a ppt-ben szerzett eddigi jártasságát. Mindenki számára nagy izgatottságot hozott ez az epizód, a közösség nagy jóindulattal, de kellően kritikus hozzáállással igyekezett jobbító tanácsokkal ellátni Dávidot. A végeredményt azóta tudjuk: Dávid megfogadva és alkalmazva az ERSZK közösségében szerzett tapasztalatokat és visszajelzéseket, a Nyíregyházi Egyetem házi fordulójából továbbjutott az OTDK fordulójába a lakásotthonokban és a nevelőszülőknél nevelkedő – állami gondoskodásba vett gyermekek – értékrendjében, jövőképében, tanulási motívumaiban mutatkozó különbségek tudományos igényű kutatásával. Büszkék vagyunk rá és örülünk, hogy elfogadta azt a segítséget, amit csak egy ilyen szeretetteli közösség tud nyújtani…

A nap a bowling pályán ért véget – oldott, kellemes együttléttel. Az átszervezett egyetemi élet – az extra terhelést jelentő tömbösített órarendekkel, sok-sok beadandóval, zh-kal, szeszélyesen rögtönzött gyakorlatokkal – azt jelezte, hogy szüksége van a társaságnak a lazulásra, töltekezésre, rekreációra! Nem tévedtünk.

A szakmai hétvége második napját komoly és nehéz témának szántuk. Az ERSZK intézményvezetője, Molnár Erzsébet evangélikus lelkész a kereszténység történetét igyekezett megtanítani szombaton. A szerdánkénti bibliaórák témái, az igehelyek kapaszkodót adtak, de ebből a perspektívából, történetiségében megközelítve újnak hatott a legtöbb szakkolisnak a téma. Az előadás nemcsak az események, fordulatok egymás utáni sorrendjére fókuszált, de az egyháztörténet fordulópontjainak okaira, a mélyben meghúzódó motivációk, konfliktusok lényegére, a szellemi és lelkiségi irányzatok között feszülő viták mibenlétére is magyarázatot adott – számolva a máig ható következményekkel is. A Hegyi beszédtől az őskeresztények történetén, a keresztény ókor eseményein, a dogmaikus viták, majd a középkor fordulatain át – a Mária-kultusztól a szerzetesség, a keresztes háborúk, a pápaság intézményének fordulatos kalandjain át az egyházszakadások okait is érintve a reformáción is túl – jutottunk az újkori kereszténységig, a ma is létező keresztény egyházak közötti lényegi különbségekig. Ezt követően Laborczi Géza, az igazgatótanács elnöke a nyíregyházi roma szakkollégium fenntartójáról, az evangélikus egyházról igyekezett érvényes, hiteles képet rajzolni a fiatalok számára. Korábbi, meglévő tudásukat feltárva leszögezte: nem az a kérdés, hányan vagyunk, bár a többséghez tartozni mindig kényelmesebb… Tovább beszélgetve a beleszületettség avagy a döntés/választás lehetőségét vitatta meg a szakkollégistákkal, a jézusi meghívást emelve ki a hitre jutás leglényegesebb mozzanataként. A Luther Márton által kirobbantott reformációról hangsúlyozta, annak célja nem másik, új egyház létrehozása volt, csupán annak kinyilatkoztatása és érvényesítése, hogy elvétették a jó irányt. A jó irányt ugyanis a jézusi meghívás adja meg.

 

Már nem is emlékszünk, mikor és hogyan kezdődött a kapcsolatunk L. Ritók Nórával és az általa igazgatott Igazgyöngy Alapítvánnyal… Az ERSZK kezdeteitől szervezünk látogatásokat Toldra. Volt, hogy saját készítésű kókuszgolyóval érkeztünk, máskor a nekik gyűjtött ruhaadománnyal, 2018 tavaszán pedig a Passiót, Jézus szenvedéstörténetét mutattuk be a toldi közösségi házban; és volt, hogy L.Ritók Nóra érkezett meghívásunkra a Nyíregyházi Egyetemre, hogy a Másik Magyarországról meséljen nekünk.  

Csak a földrajzi távolság az oka, hogy nem intenzívebb a kapcsolatunk, de így is fontosnak érezzük, hogy a nyíregyházi roma szakkollégium minden generációja megismerkedjen a művészeti nevelésből kisarjadt komplex esélyteremtő modellel. Az értelmiségi pályára készülő fiataloknak tudniuk kell azokról a próbálkozásokról, amelyek az általános tendenciákkal, a körülményekkel dacolva a romák fejlesztésében, integrálásában sikeresnek mutatkoznak. Hogy a saját környezetükben szerzett élettapasztalatok nyomán ne érezzék reménytelennek és kilátástalannak azt, amire egyébként igyekszünk módszeresen felkészíteni őket: tudniuk kell, hogy vannak működő, bizonyított, jó gyakorlatok. Az októberi tematikus hétvégének ez volt az egyik fontos célkitűzése.

A szakmai műhelymunka nyitányaként a fiatal anyák klubjának foglalkozásába csöppentünk bele a toldi közösségi házban: a beszélgetés vezetője, Horváth Mária pillanatok alatt bevonta a szakkolisokat is a befogadásról, csoportba tartozásról szóló polémiába. Amikor az ölben tartott apróságok mind egyértelműbb jelét adták, nekik elég volt a felnőttek komolyságából, Lencse Máté, a tanoda vezetője vette át a szót. A pedagógia szakos bölcsész fiatalember 2012-től van a hajdúsági zsákfaluban, az ELTE oktatói státuszát cserélte le… Nekünk tartott prezentációjában erős érvekkel demonstrálta L.Ritók Nóra évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott felismerését még a művészeti iskolából: a komplex problémára csak művészetpedagógiával, neveléssel nem lehet válaszokat találni. Mivel a család által átörökített szocializációs minták a legmeghatározóbbak az értékrend, a kommunikáció, a konfliktuskezelés, az életstratégia tekintetében, a változtatás szándékának a családi mintázatok megváltoztatására kell irányulniuk.

„Az Igazgyöngy húszéves fejlesztési ciklusának 13. évében járunk” – ezt már Eszenyi Katalin, a toldi projekt igazgatója mondta, aki ismertette a bevett fejlesztési formákat, a munkahelyteremtés vívmányait, a kríziskezelés megannyi módozatát. A sok-sok apró sikert és az időről időre visszatérő kudarcokat. Izgalmas beszélgetés tárta fel ezek okait, a „tanult tehetetlenség”-ből következő folytonos változtatási, megújulási kényszert, az ezekből fakadó felismeréseket. A közösségi házban még kézbe vettük a helyi lakosok által írt és szerkesztett (!) Toldi Hírmondó legutóbbi számait, majd felkerekedtünk, hogy megnézzük az alapítvány különböző egységeit: a tanodát, a Gyöngy 1. és Gyöngy 2. létesítményeit. Nemcsak az Igazgyöngy híressé lett kézműves termékeivel, a Szunó-val (magyarul Álom, és a művészeti iskolában készült gyermekrajzok motívumait felhasználó textil- illetve asztalosmunkákat jelöli) és az Amari-val (jelentése Miénk, a márkanév alatt a saját biokertészetükben termelt és a környéken begyűjtött bogyósgyümölcsök felhasználásával készült befőttek, lekvárok) ismerkedtünk, de közben a kötetlen beszélgetés kiterjedt mindenre, ami a szakkolisok érdeklődését felkeltette.

Azt ugyan sajnáltuk, hogy a messzeföldön is híres projekt kitalálóját, folyamatos fejlesztőjével ezúttal nem találkozhattak a mostani ERSZK-sok, mert L.Ritók Nórának halaszthatatlan okokból el kellett utaznia ezen a napon, ám annál meggyőzőbb az itt folyó munka komolysága: munkatársai az ő távollétében is teljes mélységében számot tudnak adni szerteágazó tevékenységük okairól, céljairól, a meghaladni kívánt helyzet makacs csapdáiról…

 

 

Az októberi szakmai műhelymunkának pénteken még egy célállomása volt: Debrecenben a Wáli István Református Cigány Szakkollégium egy korábbi látogatását viszonoztuk a kapcsolatépítés, a hálózatosodás jegyében. Kellemes hangulatú, könnyen oldottá vált találkozásban volt részünk, hisz fiataljaink nemrég Egerben, a KRSZH-tanévnyitón is találkoztak, de számít az is, hogy a WISZ-nek olyan tagja is van, aki az ERSZK-ban kezdte felsőoktatási tanulmányait, most pedig már a doktorandusz-képzésnél tart… A legfontosabb szempont mégis a kedves és nyíltszívű fogadtatás és vendéglátás volt, amit ezúton is köszönünk debreceni testvérintézményünknek, és vezetőjének, Mózes Áronnak.

A tematikus műhelymunka második napján, szombaton Szilágyi Esztert hívtuk segítségül intézményünkbe, hogy segítsen megragadni az ujjaink közül kifolyó időt! A debreceni Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium tanulmányi vezetője intenzív időmenedzsment tréninget tartott. A cél az időkezelés hatékonyságának a növelése, emellett a tudatos, célorientált tervezés és priorizálási képesség fejlesztése volt. A tréning általánosságban célozta az énhatékonyság, produktivitás, tudatosság, szervezett életvitel fejlődését, de konkrétan a tanulási hatékonyság növelését is. Rögös utat jártak végig a fiatalok a halogatás, túlvállalás, nemet-mondás nehézségeinek felismerésén keresztül a tudatos tervezés kihívásáig, majd az Eisenhower-mátrixig: Mit kezdjünk a nem fontos és nem sürgős, illetve a nem fontos, de sürgős feladatokkal? Szilágyi Eszter számos egyéni, páros és kiscsoportos játékos feladaton keresztül igyekezett eszközt adni a szakkolisok kezébe, melyek intellektuálisan, mentálisan, de fizikailag is igénybe vették a társaságot. Az egésznapos intenzív munka gyümölcsei még érlelődnek… együtt reménykedünk a gazdag termésben.

 

 

 

 

A szeptemberi szakmai műhelymunka vezetésére Lázár Pétert, a Kedvesház-pedagógia megalkotóját hívtuk meg, hogy workshopon, tréningmódszerekkel segítsen a szeptembertől új tagokkal bővült közösségünk kialakításában, újraépítésében.


Pénteken – a hallgatók egyetemi elfoglaltságaira is tekintettel – délelőtti és délutáni csoportban kezdődött meg a munka, de azonos tartalommal. A megismerkedést, egymás elfogadását, de az identitást is megerősítő gyakorlatok, játékok vidám együttlétbe ágyazódtak, sok közös énekléssel. Lázár Péternél hitelesebben pedig senki sem tud szólni a szakkollégistákhoz, ha a gyökerek, az önazonosság vállalásának dilemmájáról, a motiváció megerősítéséről, a küzdeni tudás képességéről, a hitből táplálkozó erőről van szó. Az állami gondozásban felnőtt, majd tanári diplomát szerzett és a roma gyerekek neveléséhez, oktatásához bizonyítottan sikeres pedagógiát alkotott roma értelmiségi magától értetődő természetességgel kapcsolódik a nehéz sorsból érkezett, de a diplomaszerzést célzó fiatalokhoz. Katartikus élmény volt tőle hallani Lakatos Menyhért Füstös képek című regényének részletét a megküzdés szükségszerű vívódásairól, a kiérlelt döntésről… A Kedvesház-pedagógia alapját adó KETHANO-kból kiindulva hozzá láttunk a szakkoli saját szabályainak kimunkálásához is: megfogalmazódtak az alapvetések, de egyetértettünk abban, hogy a KÖZÖS-t tovább kell finomítanunk, hogy jól segíthessék a szakkollégisták együttélését és minél zavartalanabb fejlődését. Aztán a nagyszámú társaságot négy csoportra osztva egy-egy izgalmas történetet kaptunk azzal a feladattal, hogy dramatizált formában mutassuk be másnap!


Szombaton újabb gyakorlattal kaptunk eszközt a kezünkbe ahhoz, hogy elmélyítsük személyes kapcsolatainkat a szakkollégiumon belül. Tenyerünket összeillesztve, egymás szemébe nézve sok szép percet adtunk egymásnak ezekkel a vallomásokkal… Aztán egy-egy óránk volt az előző napon kiosztott történetek bemutatásának előkészítésére, a csoportok külön helyszínre vonultak próbálni.

Fergeteges bemutatók következtek!
Az első csoport Se cigány – se magyar címmel a Mária-Terézia nevéhez kötődő – már tudjuk – kudarcos kísérletet dolgozta fel, amikor a háromévesnél idősebb cigány családból származó gyerekeket azért adták kényszerítve magyar paraszt-családokhoz, hogy előmozdítsák a romák beilleszkedését.

A második csoport bírósági tárgyalás formájában tárta elénk azt a családon belüli konfliktust – a különböző értékrendek ütközését – , amikor azért tagadnak meg a szülők egy fiút, mert az a tanulást választotta.

A harmadik csoport rádiójáték formájában mutatta be a hagyományokban mélyen gyökerező babonákhoz, átkokhoz fűződő sztereotípiákat, egy szerelmi háromszög drámáját.

A negyedik csoport pedig tényfeltáró riportban jelenítette meg annak a nehéz sorsból indult kisfiúnak a küzdelmeit, akit – bár az oktatási rendszer mindent is megtett ellene – óvónénije szeretete új életpályára állított.

Az előadások fantasztikus élményt hoztak mindenkinek: a szereplés izgalmát, a színre vitt karakterek azonosításának, a felismerésnek az örömét, a problémák megjelenítésének felszabadító érzését, a játék boldogságát és a sok-sok humort! A felszínre tört kreativitás, a sokakban megcsillant tehetség, a meglepetésként ható erények, nemismert képességek és tulajdonságok csodás együttlétet hoztak. A történetekben rejlő és az előadásokat követően kibontott, megfogalmazott tanulságokról nem is beszélve!

Lázár Péter workshopja összességében mindenki elégedettségét hozta! Élvezetes és építő együttlét volt, bizonyosan azon alkalmak egyike, melyet meghatározó szakkolis együttlétnek minősít majd az idő.

 

 

 

 

Bensőséges, meghitt együttléttel indítottuk útjára a 2022/23-as tanévet szeptember 14-én. A Bolyai téri gyülekezeti központban ilyen jellegű rendezvényen még sosem voltunk ilyen nagy számban, no de 32 szakkollégistánk is ritkán van egyszerre!

 

Laborczi Géza, intézményünk igazgatótanácsának elnöke merészet húzott, amikor a XXI. század gyermekeinek egy barokk ének megidézésével, elemzésével indította a tanévet.

Az 1700-as évekből való – s akkor is tanévkezdéshez szánt ének – kiállta az idők próbáját, mondanivalója ma is érvényes. Bár a nyelvezet nem könnyen illik ajkunkra manapság, és a prozódia is megpróbáltatások elé állítja korunk emberét – s mint Laborczi Géza elsőként is tisztázta, mind korhoz kötötten éljük a sorsunkat! – a lényeg ma is érvényes. Tégy bölccsé, jóvá – mert bár változtathatnak bennünket a körülményeink, a közösség, amely körülvesz, hogy végül mivé válik az ember, azt belső döntés és a Jóisten munkálkodása határozza meg. „Örömre való hajlandóságot Te magad adtál nekem” – szól a 2. versszak, vagyis természetes igényünk, szükségletünk az öröm, magyarázta a lelkész, hozzátéve, hogy aki egy pohár bort a bűn forrásának tekint, annak fogalma sincs az emberi természetről, de az örömök élvezetében mindig tekintettel kell lennünk másokra! „Rád figyelve tudjak szépen élni, hitben, emberségben” – mert nincs külön vallásos és profán életed, egy van, a Te valóságod! Ott, a maga valóságos életében aztán mindenki szabadon eldöntheti, hogy – a manapság oly divatos és célravezető érdekember, netán a folytonos alakváltozásra kész, és hasonlóan pragmatikus viaszember szerepet ölti-e fel valaki, avagy –, milyen értékek irányítják a mindennapjait, mit tekint sikernek.


Ezt követően Molnár Erzsébet intézményvezető, lelkész szólt a fiatalokhoz. Jn 5: 1-14 alapján, a Betesda-tavánál történteket megidézve, Jézus gyógyító munkájáról szólva emelte ki a kulcs-mondatot: „Nincs emberem…” A szakkollégisták előtt álló egyik legnehezebb kihívás annak felismerése, hogy nincsenek egyedül – képesnek kell lenniük felismerni, hogy életük bármilyen nehézségében kérhetnek segítséget, észre kell venniük a feléjük nyújtott segítő kezeket. Mert egyáltalán nem magától értetődő ez a hajlandóság előző élettapasztalataik alapján. Végül Szécsi Margit megzenésített verse nyomán kaptak önbecsülésüket megerősítő üzenetet a szakkollégisták:

               “Úgy néztem magamra mindig,/ ahogy csodára nézni illik…”

Ahogyan a felvételiről szóló beszámolóból már kiderült, hat új tagja van a szakkollégiumnak, de az első évfolyamon tanulók száma – pályakorrekció, vagy magasabb szintű tanulmányok megkezdése miatt ennél magasabb: 11. A Nyíregyházi Egyetemen tanul 24, a DE Nyíregyházán működő Egészségtudományi Karán 5 szakkollégista, a Debreceni Egyetem egyéb szakjain 3. A felvételt nyert hallgatók közül hatan felsőfokú szakképzésben, tizenkilencen Bsc-n, tehát alapképzésben tanulnak, az osztatlan tanárképzésben résztvevők száma hat, idén egy Msc-n tanulónk van.
Ami a képzési irányokat illeti: gazdasági szakirányon tanulnak heten; turizmus-vendéglátást hárman, szociálpedagógián négyen tanulnak; van két leendő védőnőnk, egy mentőtisztünk, egy ápolónk, csecsemő és kisgyermeknevelőnek készülnek hárman; lett egy népegészségügyi szakembernek készülő szakkollégista és egy képi ábrázolás szakos is. Az osztatlan képzésben résztvevők között van földrajz-rajz, matematika-angol, testnevelés-környezet, földrajz-történelem, testnevelés-történelem, magyar-közösségi művelődés szakos. Van egy közösségszervező és egy leendő szociális munkás is a felvettek között, a mesterképzésben lévő hallgató neveléstudományt tanul. Biztosak nem lehetünk benne, de várakozásaink szerint ez a tanév kilenc diplomával/oklevéllel gazdagít bennünket, ennyien állnak a végzés küszöbénél.


Tanévnyitó együttlétünk köszöntő ajándékok átadásával folytatódott, majd szeretetvendégséggel ért véget.

Hajrá, mindenkinek boldog új évet, eredményes tanévet kívánunk!

 

 

Hagyományainknak megfelelően kétnapos bevonótáborba invitáltuk mindazokat, akik beadták jelentkezésüket az Evangélikus Roma Szakkollégiumba. A 2022/23-as tanévre 37 pályázat érkezett, miközben 30 tagja lehet intézményünknek. A Nyíregyházához közeli Verba-tanyán előbb ismerkedős, közösségi programokat szerveztünk, a Felvételi Bizottság a második napon látott munkához…

 

Augusztus két utolsó napjára időzítettük az idei bevonótábort, amelynek ezúttal egy horgászparadicsomként is számon tartott, kellemes, csendes, de közeli helyszínt választottunk. Verba-tanyán először is csapatokba osztottuk a fiatalokat – egyenletesen szétszórva a hét új jelentkezőt és megbontva a szakkollégiumban már kialakult baráti, testvéri kapcsolatokat a régiek között – majd csapatonként csak egyetlen telefont engedélyezve, a feladatokat kiosztva szélnek eresztettük őket a hatalmas területen. Amikor a csűrben újra találkoztunk, már elkészültek a logók, befutottak e-mailben a feladatul kapott fotók, leadták a begyűjtött faleveleket, postit-eket és remekül szórakoztunk együtt a bemutatkozó versikéken, s azokon a performance-okon, ahogyan megformálták az ERSZK-betűit. Rendkívül szoros eredmény született, mert az első három csapat között mindössze 1-1 pontnyi különbség volt, de a győzelem egyértelműen a négy névrokont összehozó Locksmith Rt lett (Lakatos Ádám, Csaba, Filip, Henrietta, valamint Kóczé Irén és Kotán Kitti összjátéka).
Vacsora után Baloghné Asztalos Katalin volt a vendégünk, a Nyíregyházi Egyetem kollégiumi igazgatási csoportvezetője elsőkézből tájékoztatta a fiatalokat a Campus Kollégium szabályairól, a jelentkezés-beköltözés útvesztőiről. A sok-sok praktikus információ után ismét magunkra figyeltünk: bemutatkozó-ismerkedő beszélgetés következett, majd az aznap készült fotókat néztük meg közösen, végül pedig azokat a korábbi években készült videókat, amelyek pontosabb képet nyújtanak az Evangélikus Roma Szakkollégium munkájáról, módszereiről, a szakkollégiumi életről – ez az új jelentkezőknek lehetett hasznos, a régiek pedig újraélték a korábbi élményeiket…

Másnap a felvételi beszélgetések izgalma határozta meg a napot. A Felvételi Bizottság az új jelentkezők megismerése mellett azokra a szakkollégistákra is kíváncsi volt, akik előző félévkor csatlakoztak a közösséghez. Egy pályázó közben visszavonta a jelentkezését, mert új fordulatot vett az élete, de így is 36 sorsot tettek mérlegre, hogy 30-at kiválasszanak, miközben szívük szerint minden aspiránsnak helyet biztosítottak volna, esélyt adtak volna. Míg ők érveltek, vitáztak, konszenzus kialakítására törekedtek a pályázók benyújtott anyagai – önéletrajz, motivációs levél, esszé – és a felfolytatott beszélgetések benyomásai alapján, a fiatalok számára újabb fejlesztő játékokat, feladatokat szerveztünk, még pedig a személyiség- és közösségfejlesztő tréneri végzettséget is szerzett Virág Ádám alumni közreműködésével. Később az ELTE szociológia szakos Phd-hallgatójának pályájával is megismerkedtek a fiatalok, amikor a „Találkozás a jövőddel – beszélgetés ERSZK alumnikkal” program keretében ő is részletesebben bemutatkozott. Itt egyébként beszélt magáról, szakkolis élményeiről, az itt megélt fejlődéséről, majd pedig a diploma megszerzését követően megkezdett karrierről Lakatos István, a Felzárkózó Települések program nagycserkeszi vezetője, valamint Balogh Jenifer Neveléstudomány Phd-hallgató, Orgován Lilla, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság fehérgyarmati területi koordinátora, Beri Károly az ERSZK és a Snétberger Zenei Tehetség Központ munkatársa, Vargáné Orgován Vivien és Varga Ákos a Felzárkózó Települések program olcsvai megvalósítói.

A Felvételi Bizottság pedig úgy döntött, hogy kitolja saját lehetőségeinek határait: Kárpátaljáról a háború miatt menekültek megsegítésére külföldi adományozók egyházi felajánlásait vehetik igénybe, s ez két jelentkező esetében ad reális alapot!
Az Evangélikus Roma Szakkollégium így 32 hallgatóval kezdheti meg a 2022/23-as tanévet! Hat új tagja van a szakkollégiumnak, de az első évfolyamon tanulók száma – pályakorrekció, vagy magasabb szintű tanulmányok megkezdése miatt ennél magasabb: 11. A Nyíregyházi Egyetemen tanul 24, a DE Nyíregyházán működő Egészségtudományi Karán 5 szakkollégista, a Debreceni Egyetem egyéb szakjain 3. A felvételt nyert hallgatók közül hatan felsőfokú szakképzésben, tizenkilencen Bsc-n, tehát alapképzésben tanulnak, az osztatlan tanárképzésben résztvevők száma hat, idén egy Msc-n tanulónk van.
Ami a képzési irányokat illeti: gazdasági szakirányon tanulnak heten, turizmus-vendéglátást hárman, szociálpedagógián négyen tanulnak; van két leendő védőnőnk, egy mentőtisztünk, egy ápolónk, csecsemő és kisgyermeknevelőnek készülnek hárman; lett egy népegészségügyet hallgató szakkollégista és egy képi ábrázolás szakos is. Az osztatlan tanárképzésben résztvevők között van földrajz-rajz, matematika-angol, testnevelés-környezet, földrajz-történelem, testnevelés-történelem, magyar-közösségi művelődés szakos. Van egy közösségszervező és egy leendő szociális munkás is a felvettek között, a mesterképzésben lévő hallgató neveléstudományt tanul.
Nem utasítottunk el senkit: a jelentkezők közül négy fiatalnak az ún. pártoló tagságot kínálták fel: ösztöndíjasok ugyan nem lehetnek a szabott keret miatt, de a szakkollégium minden szolgáltatását igénybe vehetik. Részt vehetnek programjainkon, az idegennyelvi kurzusokon és a tutori segítséget is biztosítjuk számukra, ha pedig felszabadulna ösztöndíjas hely, újabb felvételi nélkül bekerülhetnek.
Boldog új évet: kezdődhet a tanév, mi készen állunk.

 

A szon.hu tudósítása itt!