„Örökkévaló Isten, 
eléd hozzuk ma nyugtalanságunkat, bánatunkat és haragunkat. A diplomáciai erőfeszítések, amiket annyira reméltünk, nem vezettek célhoz. A brutális erőszak nyelve adja meg a hangnemet. A hataloméhség győzedelmeskedett az értelem felett.
Legyél most Ukrajna népével, akik veszélyben vannak a fegyveres erőszak miatt. Hadd érezzék, hogy az egész világon imádkoznak értük az emberek.
Küldd a lelked az agresszív erőszakért felelősek szívébe. Ráébreszteni őket, hogy az erőszak által mindenki veszít. Nyisd meg a szívüket, hogy megérinthesse őket a sajnálat, amit az erőszak okoz.
Legyél azokkal, akiknek most politikai felelősségük van, és helyes döntéseket kell hozniuk. Teremts nyitott utakat a katonai erőszakkal való szembesítésre, az igazságtalanság elítélésére a hatékony ellenintézkedések és az erőszak megszüntetése érdekében.
Mindannyiunkban erősítsd meg azt, ami életünk alapja: erősítsd meg hitünket, őrizd meg a reményünket, erősítsd meg a szeretetünket.
Benned bízunk – most is. ÁMEN” – Az orosz agresszió hírére reagált így a közösségi médiában is megosztott imában még február 24-én Heinrich Bedford-Strohm, a Bajor Evangélikus Egyház püspöke, aki első szóra elfogadta Pröhle Gergelynek, az MEE országos felügyelőjének magyarországi meghívását.

Heinrich Bedford-Strohm, aki a közelmúltig az EKD, azaz a Németországi Protestáns Egyház tanácsának vezetőjeként is meghatározó szerepet vitt, vasárnap, március 6-án a háború dúlta Ukrajnához legközelebb eső Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyébe látogatott Michael Martin egyházi főtanácsos társaságában, hogy a helyszínen tájékozódjon arról, Magyarország és az itt élő evangélikusok hogyan tudnak segíteni a háború sújtotta Ukrajnából menekülőknek, illetve a bajor testvérek miben segíthetnek. Elkísérte Pröhle Gergely országos felügyelő, Kondor Péter, az MEE diakóniáért felelős püspöke, Cselovszkyné dr. Tarr Klára, a MEE OI Külügyi és Ökumenikus Osztályának vezetője, valamint a német média több tudósítója.

Első útjuk Nyíregyházán a Nagytemplomi lelkészi hivatalba vezetett, ahol előbb Zsarnai Krisztián, az egyházmegye esperese adott tájékoztatást a háború kitörésének első hírére megkezdett gyűjtés, az adományok koordinálására érdekében végzett munkáról. Laborczi Géza, a Nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet lelkésze, az általa irányított intézmények ide kapcsolódó munkájába nyújtott betekintést: az Élim Szeretetintézmény főzést és elszállásolást, a Luther Márton Kollégium ételt és az önkéntesek elszállásolását, a Joób Olivér Szeretetintézmény ugyancsak főzést és kiszállítást vállalt. Az Evangélikus Roma Szakkollégium tagjai önkéntesként igyekeznek részt vállalni, ahogyan egyetemi kötelezettségeik ezt lehetővé teszik. Kapcsolódik az Emmaus Szeretetotthon is az önkéntesek szükség szerinti elszállásolásában. Az Oltalom Szeretetetszolgálat pedig az egész tevékenység motorját adja, mert itt van az a hozzáértés, ami képes a felajánlásokat és a szükséget összehozni. Három határmenti településsel tartanak intenzív kapcsolatot, Lónyáról, Tiszabecsről és Kölcséből naponta kapnak pontos szükséglet-listát, aszerint költenek a folyamatosan érkező pénzbeli adományokból és másnap oda szállítják, ahol már számítanak rá… Üres járat nincs, mert a visszaúton gyakran fuvarra váró menekültekkel telik meg a jármű. Az Oltalom koordinálja a gyülekezet tagjainak egyéni szállás-felajánlásait is.


Késő délelőtt Strohm püspök a tiszabecsi határátkelőnél tájékozódott, ahol egyébként ezekben a napokban érzékelhetően lelassult a forgalom. Nincs pontos és ellenőrzött információ az okokról, de érzékelhetően kevés jármű, kevés gyalogos érkezik.
Ezt tapasztaltuk Kölcsén mi is, ahová az Evangélikus Roma Szakkollégium négy diákjával érkeztünk vasárnap délelőtt. Az ERSZK tagjai folyamatos készenlétben állnak Ukrajna megtámadása óta, hol van szükség önkéntesekre.

 

A legkeletibb evangélikus végvárnak is nevezett Kölcsén az általános      iskola tornatermét alakították hozzá a helyzethez: most egy 14 tagú, kárpátaljai magyarajkú cigány csoport húzza itt meg magát. Az előtérben rendezkedtek be az ellátásukra, ásványvizek, kekszek, csokik állnak toronyban, tisztító és fertőtlenítő szerek folyamatos használatra készen, ételszállító edények a kiszolgáló asztal mellett, műanyag tányérok, evőeszközök. Mindenünk van, mondják a róluk gondoskodók, megmutatva az adományraktárakat is. Meleg ebédet az evangélikus parókiáról kapnak, pontosabban a Pap Túrja Túraközpontban berendezkedett Szarvasról érkezett önkéntesektől: az Ótemplomi Szeretetszolgálat hat önkéntesének vállalása ez, tudjuk meg később Tóth Attila helyi evangélikus lelkésztől. A tornateremben önkénteskedő – önkormányzati alkalmazott – asszonyoktól pedig azt, hogy a korábban érkezett menekültek vagy tovább mentek az ország belseje felé rokonokhoz, ismerősökhöz, vagy visszafordultak. A napok óta itt időzők rokonok sok gyerekkel, hozzájuk tartozik az a kismama is, akinek az országhatáron ácsorogva folyt el a magzatvize, és azonnal a fehérgyarmati kórházba szállították. Az újszülött és az anya jól van, az apa a két nagyobb gyermekkel várja őket a matracokkal berendezett tornaterembe napokon belül…


Itt, a tornaterem előtt találkozunk Heinrich Bedford-Strohm püspökkel és kísérőivel, a bajor tartományi püspök ugyanis fokozott érdeklődést mutat az evangélikus roma-misszió iránt is. Kölcsében különös kontraszt, óriási kulturális különbség tárulhatott fel előtte: hisz a Kárpátalján a településeken kívül sátortáborban, vándor életmódot élő cigányokkal váltott szót helyzetükről, reményeikről, majd angolul társalgott roma egyetemistákkal…
Kölcsében sok apró részletre is kiterjedő beszélgetések folytak, Laborczi Géza Balku Pál polgármesterrel is szót váltott – az újszülött híre pedig nagy nyugtalansággal töltötte el a lelkészt: nem kezdődhet tornateremben egy új élet! Még a helyszínen összeállt a mozaik sok kis darabja, amint kijönnek a kórházból, a két nagyobb gyerekkel és az édesapával egyesített család beköltözhet Nyíregyházán abba a házba, amit gyülekezeti felajánlásként tartogattak talán épp ilyen helyzetre. Az Oltalom szakemberei pedig dolgoznak tovább, hogy a többi menekült is elhagyhassa a tornatermet mielőbb, keresik számukra a megfelelő befogadást. Akkor majd a kölcsei polgármesteri hivatal is lélegzethez jut az elmúlt napok folyamatos készültségi állapota után.


A bajor püspökkel töltött pár óra alatt sokféle felismerés melegítette át a lelkünket. Megtapasztaltuk, hogy a határmentén élők milyen magától értetődő természetességgel fogtak össze a menekülők megsegítése érdekében. Egyháziak, civilek, karitatív szervezetek késlekedés nélkül álltak bele a humanitárius katasztrófa elhárításába. A távoli Németországban pedig nem elégszenek meg csak a hírekkel, átérezve az itt zajló események drámai súlyát, látják a szükséget, és kinyilvánítják, hogy az itt segítők számíthatnak a távolabb lévők tevékeny támogatására is. „Ez az empátia forradalma, amelyet jelenleg Európában tapasztalunk, és amely váratlan módon összehozhatja ezt a megosztott Európát. Annyi őszinte együttérzés mindenhol. Emberek, akik spontán segítenek.” – nyilatkozta a Zeit-nek Heinrich Bedford-Strohm az ukrán magyar-határon tett látogatásáról. Nyilatkozatát így zárta: „A végén – meg vagyok győződve – a katonai agresszió brutális ereje nem fog győzni. A végén az nyer, amit az ukrán-magyar határon tapasztalok: az emberiesség ereje. Az empátia megnyugtató és inspiráló ereje. A soha el nem oltható vízió egy olyan világról, amelyben minden ember méltóságban élhet, és amelyben az erőszakot végre legyőzték. Mi, keresztények ezt a látomást összekapcsoljuk az Isten által megígért új éggel és új földdel, amelyben minden könnyet letöröltünk, és amely már itt és most látható.”


Az Evangélikus Roma Szakkollégium négy tagjának maradandó élmény és fontos tanulás volt ez a találkozás, személyes példamutatás.

https://www.evangelikus.hu/hireink/itthon/telt-hazas-jotekonysagi-hangverseny-a-deak-teren

 

Megtartotta kilencedik tanévnyitóját az Evangélikus Roma Szakkollégium szeptember 13-án. Ezúttal kifejezetten családias, bensőséges eseményt szerveztünk az alagsori klubban, ahol először Laborczi Géza, a kertvárosi gyülekezet igazgató lelkésze, intézményünk igazgatótanácsának elnöke tartott áhítatot. A hallgatók énekszolgálata után az intézmény vezetője, Molnár Erzsébet köszöntötte a szakkollégistákat, majd hamar a tanévvel, az egyetemi és szakkollégista léttel kapcsolatos praktikus tudnivalókra terelődött a szó. A szakkollégistáknak elhelyezést biztosító Campus Kollégiumról Baloghné Asztalos Katalin vázolta fel a legfontosabb tudnivalókat. A szeretetvendégséget követően nem nyújtottuk hosszúra az együttlétet, tudva, hogy reggel indul a busz velünk Szolnokra…

 

Idén Szolnokon rendezték meg a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat közös tanévnyitóját szeptember 14-15-én. A felekezeti fenntartású roma szakkollégiumok tanév eleji seregszemléjét ezúttal a debreceni Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium szervezte. Az Egymásért – egy másért mottóval meghirdetett kétnapos program középpontjában az önkénteskedés állt. Meghívást kaptak az egyetemi fenntartású műhelyek is, így 11 intézmény mintegy 300 hallgatója utazott a Tisza-partra.
A program jelentős sajtónyilvánosságot kapott, a megnyitó-beszédekről, programelemekről szóló tudósítások itt olvashatók.

gorogkatolikus.hu

romamission.hu

reformatus.hu

szoljon.hu

Az ERSZK tagjai aktív résztvevői voltak a programnak: nem most ismerkedünk az önkéntes munka fogalmával! Ott voltunk a festésnél, faültetésnél, sőt, a véradásból sem maradtunk ki! Hogy a nyíregyházi roma szakkollégisták körében mennyire magától értetődő a másokért végzett szolgálat, arról a Szolnokon bemutatott új imázsvideónk is hitelesen mesél:

ERSZK 2019

A program szórakoztató részét is élvezetesnek találták a nyíregyházi egyetemisták, átszellemülten vetették bele magukat a műanyagpoharak, pingponglabdák, lufik és egyéb ravasz, olykor kifejezetten rosszindulatú tárgyak megszeledítésébe…

A tanévet – itthon és Szolnokon – együtt nyitottuk meg új amerikai önkéntesünkkel, Mary Corvery-vel, aki az elkövetkező 10 hónapot YAGM-önkéntesként körünkben tölti. Isten hozott, Mary, a munkádra gazdag áldást kívánunk, érezd jól magad nálunk!
Köszönjük a szervezők áldozatos munkáját!

A további részletekről pedig meséljenek a képek:

Megtartottuk a felvételi eljárás második fordulóját augusztus végén. A bevonótábort Bodrogkeresztúron, a Betlehem Evangélikus Pihenőházban szerveztük meg idén is. 37 jelentkezővel utaztunk a helyszínre, hogy az ERSZK Felvételi Bizottsága alapos mérlegeléssel kiválaszthassa azt a harmincat, aki szakkollégista lehet ebben a szemeszterben. Összetartó, csapatépítő program is volt ez egyben, a FeB pedig ezúttal sem volt könnyű helyzetben…

 

Az ERSZK kilencedik tanévére készülve mind több tapasztalat segíti munkánkat: a szakkollégiumi műhely működéséért felelősséget érző szakemberek évről-évre csiszolják, finomítják azokat a módszereket, amelyekkel fejleszthető az intézmény. Mind a 37 jelentkező szóbeli meghallgatását szükségtelennek ítélve, az újak megismerésére fókuszáltak a Felvételi Bizottság (FeB) tagjai, illetve azokat kérték beszélgetésre, akiknek a további fejlődése, tanulmányi előre haladása érdekében indokoltnak tűnt a szembenézés…

A korábbi években kialakult jó gyakorlatnak megfelelően az idei bevonótáborban is a csoportkohéziót erősítő, csapatépítő programokat szerveztünk. Az egyetemi tanulmányaikat most kezdő jelentkezőknek külön csoportfoglalkozáson ismertettük a beiratkozás, tárgyfelvétel technikai tudnivalóit, a „titokzatos Neptunt”, az egyetemista lét alapinformációit. Erre szándékosan a program elején került sor, tehát ezt az ismeretet az is megkapta, aki végül nem jutott be az ERSZK-ba. Élménybeszámolót tartott Túró Vanda – végzős védőnő az EK-n – , aki a nyáron hat hetet töltött az USA-ban, a Lutheránus Egyház önkénteseként, gyerekek táboroztatásában közreműködve. Lazításképpen ismerkedtünk a hegyaljai borkultúrával. Ezen a ponton találkozhattunk azokkal az amerikai fiatalokkal, akik a YAGM-önkénteseiként az elkövetkező tíz hónapot Magyarországon, vagy Szerbiában töltik közösségi szolgálatban.

A FeB közben számos szempontot mérlegelve, az egyéni szociális szempontok mellett az ERSZK közösségének csoportdinamikájára is tekintettel igyekezett döntésre jutni.

A felvételt nyert hallgatók többsége a Nyíregyházi Egyetem hallgatója: a 18 közül 2-2 sportszervező-rekreáció, szociálpedagógia, történelem-testnevelés szakos tanár szakos, 3-3 tanító, illetve turizmus-vendéglátás szakosunk lett, míg gazdaság és menedzsmenten négyen tanulnak, s ehhez jön 1-1 programozó informatika és mezőgazdasági mérnök-hallgató. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karáról nyolcan érkeznek: 2-2 szülésznő, mentőtiszt, egészségügyi szervező mellett 1-1 ápoló és védőnő. Két mesterképzésben résztvevő szakkollégistánk is a Debreceni Egyetem hallgatója: neveléstudomány és szociológia a tudományterületük. Továbbra is velünk van 1-1 hallgató a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola hittanár szakáról és az Óbudai Egyetem biztonságtechnikai mérnök szakáról. A 2019/20-as tanévben Bsc-tanulmányokat kezd 6 szakkollégista – ők valóban újak –, a két Msc-s már korábban is közösségünk tagja volt.

Tanév végi tanulmányi kirándulás keretében érkezett Európába az Amerikai Egyesült Államokból az az egyetemista csoport, amely június elején az Evangélikus Roma Szakkollégiumot is meglátogatta. Legjobb angolosaink készséggel vállalták a vendégfogadó-idegenvezető szerepet.

 

Ray Ranker egyetemi evangélikus lelkész vezetésével a Marylandi Egyetem, különböző szakokon tanuló hallgatói európai körútjuk során érkeztek meg hozzánk. Háromhetes kirándulásuk az öreg kontinensen sok érdekes helyszínt érintett: voltak Münchenben más egyetemista keresztény fiatalokkal, aztán Genfben vendéglátó családoknál és lutheránus gyülekezetnél, majd egy hetet Taizében, Franciaországban töltöttek egy monostorban.

Nyíregyházára érkezve, Pünkösd második napján a kertvárosi evangélikus gyülekezet családi napjába kapcsolódtak be, ahol Ray Ranker végezte az igehirdetés szolgálatát. Itteni programjaikhoz egyébként csatlakozott a szintén USÁ-ból érkezett két YAGM-önkéntesünk, Tabitha Brooke Sanderson és Tony Yang, akik már tizedik hónapja töltik itt szolgálatukat, tehát otthonosan mozognak azokban az evangélikus fenntartású intézményekben, amelyek megismerését célul tűzték a vendégek.

A K14-ben kezdtük az ismerkedést, előbb az Evangélikus Roma Szakkollégium intézményvezetője, Molnár Erzsébet tartott prezentációt. A hazai legnagyobb kisebbség, a cigányság társadalmi helyzetének megváltoztatását célul tűző roma szakkollégiumi hálózat, a roma értelmiségi képzés műhelyeinek bemutatása után néhány korábbi és mai szakkollégista egyéni életútját, hátrányai ellenére elért sikereit tárta a messziről jött, más kultúrát és társadalmi viszonyokat képviselő egyetemisták elé. Az ERSZK munkatársa, Oláh Róbert, a felsőoktatásba segíthető utánpótlás neveléséről, a középiskolai mentorálásról szólt, saját példáját is érintve. A hasonló korú fiatalok rendkívüli nyitottságot és érdeklődést mutattak.

Miután körülnéztek a Campuson, megpihentek egy-egy kávé mellett a termünkben, csoportokra válva folytatták a programot. Érdeklődésük szerint néhányan az Emmaus idősek otthonába látogattak, melynek tevékenységét, működését Bozorády Zoltán lelkész mutatta be, szakkollégistánk, Kiss Levente tolmácsolásával. Az amerikai fiatalok egy másik köre az Élim Szeretetotthonba látogatott, ahol Tabi rendszeresen végez önkéntes munkát a fogyatékossággal élők között, míg egy másik csoport a Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolába vette az irányt. Itt Tony mozog otthonosan önkéntes szolgálata révén, de a szakkollégisták közül csatlakozott Farkas Krisztina és Balogh Gábor, mindketten karnyújtásra vannak csupán a nyelvvizsgától. A negyedik kör a Családok átmeneti otthonát látogatta meg, itt Molnár Erzsébet segített szót érteni.
Az intézménylátogatás után tokaji kirándulást szerveztünk a Washington DC közelében tanuló fiataloknak.

Magyarországi programjukat a fővárosban zárták, ahol a Phiren Amenca elnevezésű önkéntes hálózat tevékenységével és Budapest nevezetességeivel ismerkedtek.

 

A „romagyilkosságok” néven elhíresült, 10 évvel ezelőtti tragédia megismerésének lehetőségét kérték az ERSZK tagjai, miután – éppen a kerek évforduló okán – ismét bekerült a közbeszédbe az a drámai eseménysor, melynek megtörténtekor még gyerekek voltak a mai egyetemista fiatalok. A szakkollégisták kérésére március 11-én szerveztük meg a K14-be azt az együttlétet, melynek a tények megismerése és a megemlékezés egyszerre célja volt.

Jellemzően tíz év körüli gyerekek voltak a szakkollégisták, amikor a példa nélküli gyalázat, a roma emberek elleni merényletsorozat megtörtént Magyarországon. Mégis, sokukban ébredeztek emlékek az együttlét, a beszélgetés során: féltünk! Féltek a szüleik, a szomszédaik, félt az egész roma közösség – az események idején őrtüzeket gyújtottak a falvak romák lakta utcáiban, őrséget szerveztek. A gyermeki lélekben csak ez az érzelmi élmény hagyott nyomot, de az évforduló alkalmából megjelent cikkek a megemlékezésekről, a Debreceni Egyetemen megrendezett konferenciáról, az ahhoz fűződő közéleti-politikai reakciókról felébresztette az őszinte érdeklődést, kíváncsiságot: mi történt?

Erre a kérdésre az egyik szakkollégista készült válasszal. A szociológia szakos Kiss Levente kapta a feladatot, gyűjtse össze a tényeket: mikor, hol, mi történt – 2008 júliusától Galgagyörktől – Piricsén, Nyíradonyon, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön át – 2009. augusztus 3-án Kislétáig. A magyar kriminológia legsúlyosabb bűnténysorozatában kilenc alkalommal követtek el Molotov-koktélokkal és lőfegyverekkel cigányok elleni merényletet, összesen hat ember életét oltották ki négy különböző településen.

Nagy Tiborné, élt 40 évet, Nagycsécs
Nagy József, élt 43 évet, Nagycsécs
Csorba Róbert, élt 27 évet, Tatárszentgyörgy
Csorba Robika, élt 5 évet, Tatárszentgyörgy
Kóka Jenő, élt 54 évet, Tiszalök
Balogh Mária, élt 45 évet, Kisléta

A több mint egy éven át tartó rasszista indíttatású sorozatgyilkosság súlyosságát, természetét nehezen ismerték fel a bűnüldöző szervek. A nyomozás, tényfeltárás során nemtörődömségből vagy a szakmai hozzáértés teljes hiánya miatt olyan kínos hibákat vétettek, melyek súlyosan megnehezítették később az igazságszolgáltatás munkáját. A mélységesen megrázó eseményektől nem tudták távoltartani magukat a politikai pártok sem, érdekeiktől vezetve további kegyetlen sebeket ejtve a felzaklatott roma közösségek tagjaiban. Az állam jóvátehetetlen mulasztást követett el az áldozatvédelem teljes hiányával, pedig 2009-ben már Magyarországon is rendelkezésre állt volna a szakértelem és a humán erőforrás… A széleskörű társadalmi felháborodás, a szolidaritás megannyi gesztusa mindezt nem ellensúlyozhatta.

Az elkövetőket 2009 augusztusában fogták el Debrecenben. A bíróság az első-, másod- és harmadrendű vádlottra tényleges életfogytiglani börtönbüntetést, a negyedrendű vádlottra 13 év fegyházbüntetést szabott ki a több halálos áldozatot követelő rasszista indíttatásból, előre megtervezett módon elkövetett bűncselekmények miatt. Az évekig húzódó, jogerős ítéletet csak 2016-ban eredményező per sem hozott azonban teljes megnyugvást, hisz számos részletre nem derült fény, okkal feltételezhető, hogy a négy elítéltnek felbújtója, megbízója, anyagi támogatója lehetett.

Kiss Levente prezentációja mellett segítette a megismerést az a video, melyet 2013-ban, a kislétai gyilkossság évfordulójára Vágvölgyi B.András írt és rendezett, a Fullajtár Andrea, Gryllus Dorka, Kulka János és Nagy Zsolt főszereplésével készült Bőrük volt a bűnük című film egyszerre mutatja be a tényeket és az áldozatok tragédiáját.

Meghallgattunk néhány olyan korabeli tudósítást, illetve helyszíni riportot, melyek 2008-ban, illetve 2009-ben készültek két érintett szabolcsi településen – Tiszalökön és Piricsén -, s a Magyar Rádió hallgatóit tájékoztatták a túlélők helyzetéről, a családtagokra nehezedő további súlyos terhekről.
Végül gyertyát gyújtottunk az áldozatokért és Laborczi Géza evangélikus lelkész, az ERSZK igazgatótanácsának elnöke megemlékezésében azért imádkozott, hogy a gyűlölködés válaszfalai leomoljanak, s létrejöjjön a békesség melletti elköteleződés. A közös ima után a szakkollégisták énekszolgálatával zárult a program.

Erre az alkalomra vendégek is érkeztek hozzánk. A szakkollégiummal előadóként, tanárként kapcsolatot tartó munkatársainkon kívül az Evangélikus Hittudományi Egyetem két külföldi ösztöndíjas hallgatója, Noora Mattila a finnországi Joensuuból és Simon Hansbauer a németországi Neuendettelsauból érkezett épp Nyíregyházára. Pángyánszky Ágnes, az EHE Gyakorlati intézetének vezetője egy rendhagyó diakóniai szeminárium keretében a Nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet és intézményei életébe vezette be a nyugat-európai teológusokat.