Az ember és környezete

 

A tanév második szemeszterére tervezett NTP-kurzust szerveztük meg április közepén, melynek középpontjában az ember és környezete állt. A Kistemplom gyülekezeti termében április 14-én, szombaton az egészséges életmód elemeinek megvalósítási lehetőségeiről volt szó, másnap pedig az ember és környezet viszonyáról tanultunk.

Dr. Újhelyi János gyermek-, ifjúsági és sportorvos könyörtelen tükröt tartott elénk: kutatási eredményekkel, statisztikákkal tárta elénk egészségi állapotunk mutatóit, életvitelünk, szokásaink alakulását és a kettő szoros összefüggéseit.

A fiatal felnőtt éveik elején járó szakkollégisták eleven benyomásokat szereznek szinte folyamatosan a kortársak alkoholfogyasztási szokásairól, a dohányzásról, a drog mindennapos jelenlétéről, a korai szexuális élet lélekromboló és számos kockázatot hordozó hatásairól, de még a szakirányú tanulmányok sem mutatnak rá gyakran azokra a háttérben meghúzódó okokra, melyek a családban, a szűken vett környezetben, az iskolában, a szocializáció helyszínein gyökereznek. Mint kiderült, a leggyakrabban előforduló felnőttkori megbetegedések a gyermekkorra nyúlnak vissza, tehát a megelőzésre is ott van a legjobb esély. Sőt, esélyeinket az egészséges életre alapvetően határozza meg az a körülmény, hogy egészségesen születhessünk… Ha tovább fejtjük a gombolyagot, bekúszik a képbe családi örökségként a genetikai meghatározottságunk is. De világossá vált az is, kár maszatolni saját felelősségünket: a genetika 5, az adott egészségügyi ellátás és a környezet állapota 10-10, a szociális helyzet 15 %-ot képvisel, míg az életmódnak 60%-ban van jelentősége az egészségünk szempontjából.

A kurzus résztvevői azzal szembesülhettek, hogy gyakorlatilag nincs olyan betegség, amely kizárná a sportolást, fizikai aktivitást, csak a megfelelőt kell megtalálni. A rendszeres mozgásnak megkerülhetetlen jelentősége van az életünkben. Kitárgyaltuk az energiaitalok élettani hatásait, a különböző függőségek hatásmechanizmusait, a táplálkozási szokások jelentőségét, a szervezet energia-felhasználásának sajátosságait, vagyis mikor kezdünk fogyni, ha épp az lenne a vágyunk…

Dr. Kiss Ferenc, a Nyíregyházi Egyetem intézetvezető főiskolai tanára rengeteg módon igyekezett megértetni, hogy az ember a természet része, nem pedig ura és leigázója. Számos elrettentő példával szembesített bennünket, mi következik abból a Földre nézve, ha erről megfeledkezünk. Iránymutatásai alapján igyekeztünk megfejteni, mi motiválja az embereket önsorsrontó tevékenységeikben… Az emberiség irracionalitásának illusztrálására azt a feladatot kaptuk a nap végén, hogy helyezzünk helyes sorrendbe egy adatsort: a világ évi katonai kiadásaitól az európai fagylalt és jégkrémfogyasztáson át az alapiskoláig, az állateledelre, vagy a japán üzleti reprezentációra, az alkoholra, drogra, dohányra, a fogamzás elősegítésére kiadott költségek sorakoztak a táblázatban. Döbbenetes szembesülni azzal, hogy a listát a 780 milliárdos katonai kiadások vezetik, míg alapiskolai oktatásra 6 milliárd dollárt költenek világszerte. Akinek nem okoz gondot sok nullával bánni számolás közben, kiszámolhatja, 1 százalék megtakarítás a fegyverüzletben, mennyi fejlesztést jelentene az oktatásban… Dr. Kiss Ferenc nem bízta a véletlenre, hallgatósága levonja-e a helyes következtetéseket a megismert tényekből, maga szólította fel a fiatal generációt, szakítsanak elődeik felelőtlenségével, és találjanak új megoldásokat.

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .