Tavaly kezdeményezték először a szakkollégisták, hogy gyűjteni szeretnének advent idején nehéz sorsú roma közösségek megsegítésére. 2018-ban a nyírteleki Kedvesház, az Oltalom Szeretetszolgálat hajléktalanok ellátásáért felelős szervezete, valamint az Iránytű Tanoda közössége volt a szakkollégisták kiválasztottja. Az idei tanév elején feltettük a kérdést: „Akarjátok-e újra? Ez a Ti ügyetek, önkéntes vállalásotok lehet csak. Mi segítünk mindenben, de csak ha Ti akarjátok!”


December elején indítottuk el az adománygyűjtő akciót, azzal a céllal, hogy az – évek óta kiváló partner – ibrányi Iránytű Tanodába járó gyermekeknek és családjuknak, valamint a nagycserkeszi roma közösség rászoruló családjainak juttassunk segítséget. Főleg jó állapotú ruhaneműt és játékokat, gyerekkönyveket gyűjtöttünk, de a szakkollégisták némi pénzt is összeadtak, hogy tartós élelmiszerrel is támogassák a még tőlük is rászorultabbakat…

December 10-én a gyűjtés felét juttattuk el Ibrányba, igazodva a tanodai programtervhez. A gyermek-, női- és férfiruhákat gondosan szétválogattuk, és ide szántuk az olajból, lisztből, cukorból, száraztésztából, rizsből álló, magunk vásárolta élelmiszeradományt is. Úgy intéztük, hogy a tanodai karácsony előtt raktárba kerüljön a holmi, tudva, hogy Hajdu Zsolt csapata gondoskodik a továbbiakról.

Nagycserkeszre az evangélikus gyülekezet adventi sorozatához kapcsolódva egyeztettünk időpontot december 20-ra. A két időpont között azonban tovább folyt a gyűjtés, komoly segítség jött még például Mezőladányból és Debrecenből, a Kenézy kórház jószándékú munkatársaitól – látható és láthatatlan kezek szőtték azt a kapcsolati hálót, amely megerősítette a szakkollégisták szeretetakcióját…

Újabb szortírozás után – zsákokba, dobozokba rendezve -, az első szállítmánynál nagyobb mennyiségű adománnyal indultunk a nagycserkeszi evangélikus templomba péntek este. Három munkatárs három autóval, de a sok csomag miatt csak hat szakkollégistával, noha az egyetem udvarán még jóval többen szorgoskodtak a bepakolás körül. Az adventi sorozat alkalmából ezen az estén Molnár Erzsébet, a szakkollégium intézményvezetője hirdette az igét, hallgatóink – Balázs Achilles, Balogh Roland és Lakatos Filip – adott zenei szolgálatot, a harmadik dicsőítést cigány nyelven énekelve. Kovács Erzsébet, a nagycserkeszi gyülekezet lelkésze köszönve a lelket melengető zenét, bemutatkozásra kérte a szakkollégistákat. A nagycserkeszi testvérek őszinte rácsodálkozással és örömmel fogadtak bennünket, ennek a község polgármestere, Kiss Józsefné adott hangot az áhítat után. Mint mondta, nagy szolgálatot tennénk, ha a község iskolájába is ellátogatnánk, vinnénk a példánkat azoknak a családoknak, gyerekeknek, akik egyelőre hírből sem ismerik azt a lehetőséget, melyet az Evangélikus Roma Szakkollégium képvisel.

Ajándékaink egyébként – melynek kis részét vittük be a templomba, épp csak mutatóba – az önkormányzat kisbuszába kerültek, ugyanis a családsegítő szakemberek közreműködésével, a szükségnek megfelelően juttatják el a rászoruló családokhoz még az ünnep előtt. A pakolás logisztikai feladatára azonban csak a szeretetvendégséget követően került sor. A nagycserkeszi gyülekezet tagjai sok-sok finomsággal fogadták szeretetükbe a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium képviselőit.

Hinni, remélni szeretnénk, hogy ez az adventi találkozás nyomot hagy Nagycserkeszen: többség és kisebbség összebékülhet Isten házában…

A fennállásának 250.évfordulóját ünneplő Semmelweis Egyetem idén másodszor hirdette meg Ápolástörténeti és szakmai versenyét. Szép sikerrel szerepelt szakkollégistánk, Lakatos Magdi, akinek felkészülését az ERSZK által felkért tutora, Dr. Papp Katalin irányította. Szeretettel gratulálunk!

A SOTE Alkalmazott Egészségtudományi Intézetének Ápolástan tanszéke azzal a céllal szervezte meg a vetélkedést, hogy Semmelweis Ignác nyomdokain járva felidézzék és megemlékezzenek azokról az értékekről és törekvésekről, melyek megalapozták és elősegítették az ápolói hivatás és az ápolásoktatás rendszerének kialakulását. A szervezők fontosnak tartják az ápolói hivatástudat megformálását, a közösségi aktivitásban és érdekérvényesítésben rejlő lehetőségek megjelenítését, és a jövő ápolásszakmai fejlődési igényeinek megfogalmazását. Ez a verseny erről szólt.

A szakmai versenyre valamennyi hazai felsőoktatási intézmény BSc ápoló szakirányon tanuló hallgatói nevezhettek, az országos döntőt november 9-én rendezték a SOTE Egészségügyi Karán Budapesten.

Öröm és büszkeség, hogy a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának háromfős csapatában szakkollégistánk, a 4. évfolyamos, ápoló szakos Lakatos Magdolna Léna is részese volt a megmérettetés országos fordulójának. A dr. Papp Katalin főiskolai docens vezette csapat 3. helyen végzett, és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara különdíját kapta. A versenyt egyébként a szegedi egyetemisták nyerték.

Szakkollégistánk különdíja egyébként az ápolás elméletét és gyakorlatát bemutató nagy múltú és rangos szakmai folyóirat, a Nővér egyéves előfizetése. Lakatos Magdi azonnal felajánlotta, hogy az Evangélikus Roma Szakkollégiumon keresztül közkinccsé teszi nyereményét: a Nővér lapszámait könyvtárunkból lehet kölcsönözni.

 

 

Evangélikus roma szakkollégiumok találkozója Szárszón

Hivatalosan is két roma szakkollégiuma van az evangélikus egyháznak szeptembertől. Mint ismeretes, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) 2011-es létrejötte óta működik a nyíregyházi intézmény (honlapján meersz, hivatalosan a mozaikszó ERSZK!), de a hosszasan elhúzódó technikai, adimisztrációs nehézségek leküzdése után mostantól, a 2019/20-as tanévtől létrejött a Pécsi Tudományegyetemen is az az evangélikus intézmény, mely a hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású fiatalok egyetemi előmenetelét, diplomaszerzését hivatott előmozdítani (PERSZ). A roma értelmiség életre hívásában, megerősítésében elkötelezett egyetemi műhelyek, az egyházi fenntartású roma szakkollégiumok közös szakmai alapelvek és program mentén tevékenykednek, azonos modulok alapján szervezik működésüket. Nem volt nehéz tehát összeállítani annak a szakmai műhelymunkának a programját, melyet együtt valósítottak meg október közepén a balatonszárszói Andorka Rudolf Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban.

 

 

Az irgalmas samaritánus (Lk 10:25-37) története köré szerveződött a közös szakmai műhelymunka. Más és más aspektusok kibontását vállalták a közreműködő lelkészek az elmélkedések, áhítatok alkalmával és újabb megvilágításba helyezték a bibliai példázatot a különböző csoportfoglalkozások, bibliodráma-alkalmak, abban a reményben, hogy a péntek estétől vasárnap délig tartó együttlét a lehető legtöbbet kihozza a közös programból a résztvevő fiatalok épülése érdekében.


Ócsai Zoltán, a pécsi gyülekezet és a szakkollégium lelkésze az irgalmas samaritánus története apropóján azt a kérdést járta körül igemagyarázatában péntek este, hogy „mit tegyek?”. Mit tehet a törvénytisztelő pap, a normakövető levita, ha egyszerre kell megfelelnie az Úr parancsolatának, népe szokásrendjének és törvényeinek, valamint saját lelkiismeretének… „Mi van a törvényben? Hogyan olvasod?” – ezt a felvetést szombat délelőtt Kondor Péter, a déli egyházkerület diakóniáért is felelős püspöke járta körül, majd az esti csendesség alkalmával Molnár Erzsébet lelkész, a nyíregyházi intézményvezető megtoldotta egy újabb kérdéssel: „De ki a felebarátom?” „Te mit gondolsz?” – ez már Laborczi Géza kérdése volt vasárnap délelőtt, amikor a nyíregyházi szakkollégium igazgatótanácsának és a Roma Szakkollégiumok Egyesületének elnöke összegzésre törekedett.


A jerikói úton rablótámadás áldozatául esett emberről nem sok részletet árul el Lukács Evangéliuma. A többségükben roma származású, eddigi életükben az előítélet sokféle formáját és a sztereotípiák terheit megtapasztalt fiatalok készséges partnerek voltak a történet különböző aspektusainak, az értelmezés rétegeinek megfejtésében, a szereplők motivációinak értelmezésében. Különösen, hogy ehhez nem csupán prédikációban kaptak eligazítást. Az irgalmas samaritánus történetét drámapedagógiai módszerekkel is feldolgozták, értelmezték a szakkollégisták Révész Judit és tréner-kollégái iránymutatásai, szakszerű vezetése révén, akár katartikus pillanatokat is okozva a kiscsoportos tréningek résztvevőinek…


Újabb megindító pillanatok akkor következtek, amikor vasárnap délelőtt a sajtó híradása, a rendőrségi helyszínelők jelentése, a sürgősségi egészségügyi ellátásban dolgozók feljegyzése, a bibliai történet szereplőinek naplóbejegyzései, vagy épp az áldozat Facebook postja mögé bújva nyilatkoztak meg a fiatalok, mit üzen számukra az irgalmas samaritánus története. S ha ennyi még nem lett volna elég, egy kerekesszékes nyíregyházi fiatalember és egy törékeny pécsi lány megmutatta mindezt mindenki szeme előtt egy performance-ban…


A nyíregyházi és pécsi roma szakkollégisták közös szárszói hétvégéje bevallottan azt a célt is szolgálta, hogy a fiatalok megismerkedjenek, az egyébként jelentős földrajzi távolságot leküzdve személyes kapcsolatba kerüljenek. A feszes tematika ellenére lehetőség nyílt a két evangélikus intézmény „barátkozására”. Szó se róla, nem kellett sok ösztönzés, hogy az egyetemisták bírtokba vegyék és belakják a Balaton parti létesítményt: ismerkedő, csapatépítő közösségi játékok és örömzenélés vitt elevenséget a tópart verőfényes őszi nyugalmába, a diákok elragadtatottan élvezték a konferenciaközpont nyújtotta ellátást (köszönet érte itt is!) a közös munkát és a találkozások örömét. Az ország különböző egyetemein (Pécsett, Nyíregyházán, Debrecenben, Budapesten), más-más szakokon és évfolyamokon tanuló, de hasonló helyzetből és szociokultúrális háttérből érkező hallgatók sokat tudnak egymásnak segíteni és fontos számukra mindaz, amit az evangélikus egyház lelkészeitől kaphatnak. „A püspök is csak ember” címmel tartott pódiumbeszélgetés Kondor Péterrel bőséges tanulsággal szolgált az emberi életút nehézségeiről, értékválasztásairól, a hit megtartó erejéről.


Szeptembertől lett hivatalosan is két evangélikus roma szakkollégium, ez tehát a kezdet. Ami oly bíztatóan sikerült, hogy a folytatás nem kérdés a két intézményvezető – Békési Andrea és Molnár Erzsébet – számára. Kimondatlanul is arra kell azonban először válaszolniuk, hogy a hol legyen a következő közös program Tiszától innen…

A miskolci Dr.Ámbédkar Iskola diákjai látogattak el hozzánk szeptemberben. Nem ez volt az első találkozásunk a hátrányos helyzetű fiatalok sorsának jobbra fordításáért dolgozó borsodi intézménnyel! Még 2016-ban, Sajókazán néztük meg Derdák Tibor és Orsós János intézményét, amikor hazai  jó gyakorlatokat kerestünk fel a nehéz helyzetű térségekben. Az egykori indiai igazságügyminiszter nevét viselő iskola amolyan „második esély”. Az állami intézményrendszerből kipottyant, de mégis igyekvő-akaró fiatalok keresik az útjukat, a lehetőségeiket… Nagy örömmel vettük, hogy most az Ámbétkar diákjai látogattak el hozzánk.

 

Az Úr csodásan működik – néha van szerencsénk ráismerni munkálkodásának gyümölcsére. Semmiképp sem lehet véletlennek tekinteni, hogy két egykori szakkollégista, Farkas Norbert és Kanálos Adrienn most önkéntesként tevékenykedik az ámbétkárosoknál. Nyíregyházi élményszerző programjukat is ők szervezték, s fontosnak tartották, hogy a nagyhírű Állatpark megtekintése előtt útba ejtsék a Nyíregyházi Egyetemen az Evangélikus Roma Szakkollégiumot. Régi szakkollégistáink pontosan tudták, mit fognak hallani a tanulással hadakozó fiatalok: ez a legkézenfekvőbb útja a felemelkedésnek. Meglehet, ez bennük is itt tudatosodott igazán pár esztendővel ezelőtt, de hogy hogyan kell erről beszélni, milyen érvekkel lehet meggyőzően átadni az üzenetet, azt biztosan itt sajátították el és gyakorolták is sokat, mikor együtt jártuk a szabolcsi középiskolákat a tehetséges roma fiatalok tanulási motívációjának ébresztgetése érdekében… Most ugyanezt teszik az Ámbétkarban, s azért hozták el mentoráltjaikat, hogy ráerősítsünk az üzenetre.


A hétfő délelőtt értékes időszak az egyetemi ritmusban, de bízhatunk benne, harminc szakkollégista között mindig akad, akinek épp lyukasórája van. Mire befutott a vonat Miskolcról, a termünkben várta a vendégeket Haga Bogi, Hurai Gergő, Vajas Viki és Varga Ákos, valamint a tanárszakosként még szakkollégista, de ma már ERSZK-munkatárs Beri Károly. A különböző évfolyamokon tanuló, de érettségire készülő fiatalok előbb Molnár Erzsébet intézményvezetőtől hallottak a szakkollégium céljairól, működéséről, majd a hallgatók mutatkoztak be. Nem csak azt mondták el, hogy maguk is hátrányos helyzetűek, apró településekről érkeztek az egyetemre, ahol közgazdaságtant, szociálpedagógiát tanulnak vagy épp agrármérnöknek készülnek, de kitértek arra is, ki mikor kapott észbe, mikor és miért döntött a továbbtanulásáról. A beszélgetés során lassan kikerekedett a diploma lényege, jelentősége, a jobb élet és a felemelkedés összefüggései. Igyekeztünk ráébreszteni a látogató fiatalokat, milyen sok lehetőség közül választhatnak, ha kellő erőfeszítéseket tesznek.


Ahogy az már lenni szokott, ezúttal is kevés idő állt rendelkezésre: a mieinket várta az előadó, a vendégeket pedig még sok kaland Nyíregyháza-Sóstón. A magot azonban elszórtuk, további kérdéseikre bizonyára tudják a választ az őket segítő egykori szakkolisok, akikre méltán lehetünk büszkék! Reméljük, még találkozunk, akár egy felvételi alkalmával…

Eredetileg csak Fabiny Tamás elnök-püspök Nyíregyháza-kertvárosi programjával terveztünk: részt veszünk a gyülekezet orgonájának megáldásán, majd azt követően a Testvéreim és a nyáj című, nem rég megjelent három kötetes mű könyvbemutatóján… A program azonban alaposan kigömbölyödött…

 

Az Élim Evangélikus Szeretetotthon régi partnere az ERSZK-nak. Teret enged a szakkolisok önkéntes munkájának, de egy pályázati program keretében a fogyatékossággal élők iránti érzékenyítésbe is bevonják a fiatalokat. Így alakult, hogy szeptember utolsó péntekjén az Élimbe voltunk hivatalosak a szakkollégium fiatalabb felével. Az első és másodéves hallgatók számára tartottuk fontosnak bemutatni ennek a nagy múltú evangélikus diakóniai intézménynek a munkáját. Sipos Ilona intézményvezető és munkatársa, Sándorné Hargita Edit prezentációja után a foglalkoztatóban időztünk azokkal a lakókkal, akik már lelkesen vártak ránk. Közös színezéssel hangolódtunk egymásra az értelmi sérült lakókkal.


A szakkolisoknak ez a csapata a Bolyai téri közösségi házban még önismereti, személyiségfejlesztő foglalkozáson vett részt, míg a többiek a protestáns és a katolikus liturgia leglényegesebb különbségeiről hallgattak előadást az ERSZK termében, az egyetem. A két felünk az esti programon egyesült, az erről szóló részletes képes beszámoló az evangelikus.hu-n olvasható.