Tízéves a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium

  • For­rás: Kelet-Ma­gyar­or­szág / szon.​hu
  •  Szer­ző: Ka­na­las Ot­ti­lia
  •  Fotó: Dodó Fe­renc

„A másik ember más, mint én…” – hang­zott fel az Evan­gé­li­kus éne­kes­könyv 472. éneke szep­tem­ber 29-én dél­után a nyír­egy­há­zi evan­gé­li­ku­sok Nagy­temp­lo­má­ban. Ün­ne­pel­ni ér­kez­tek az Evan­gé­li­kus Roma Szak­kol­lé­gi­um mun­ka­tár­sai, hall­ga­tói és a meg­hí­vott ven­dé­gek. Egy év­ti­ze­de, hogy a Ke­resz­tény Roma Szak­kol­lé­gi­u­mi Há­ló­zat a fel­ső­ok­ta­tás­ba be­ke­rü­lő hát­rá­nyos hely­ze­tű fi­a­ta­lo­kat tá­mo­gat­ja cél­ja­ik el­éré­sé­ben.

A nyír­egy­há­zi evan­gé­li­ku­sok az elsők kö­zött lép­tek be 2011-ben a há­ló­zat­ba, in­téz­mé­nyük azóta is meg­ha­tá­ro­zó szín­folt­ja az or­szá­gos szer­ve­zet­nek, mi több, je­len­tős ered­mé­nye­ket értek el a hát­rá­nyos hely­zet­ben élő roma fi­a­ta­lok fel­zár­kóz­ta­tá­sá­ban.

A ju­bi­le­u­mi ese­mé­nyen a részt­ve­vők be­te­kin­tést nyer­het­tek a szak­kol­lé­gi­um min­den­nap­ja­i­ba, de min­de­nek­előtt azok­nak a fi­a­ta­lok­nak a sor­sá­ba, akik saját éle­tük­kel, szor­gal­muk­kal pél­dát mu­tat­nak má­sok­nak, si­ke­re­ik pedig nagy­ban hoz­zá­já­rul­nak a ro­má­kat érin­tő tár­sa­dal­mi elő­íté­le­tek csök­ken­té­sé­hez.

Aho­gyan Fa­bi­ny Tamás evan­gé­li­kus elnök-püs­pök fo­gal­ma­zott meg­ha­tó vi­de­ó­üze­ne­té­ben: „Igen­is van le­he­tő­ség ta­nu­lás­sal ki­emel­ked­ni a nehéz élet­kö­rül­mé­nyek közül, le­gye­nek büsz­kék a fi­a­ta­lok rá, hogy egy ilyen in­téz­mény­hez tar­toz­nak… Ebben a szak­kol­lé­gi­um­ban ember és ember kö­zött nincs fal, a hall­ga­tók meg­ta­pasz­tal­hat­ják, mi­lyen egy­más­nak és má­sok­nak se­gí­te­ni” – emel­te ki a püs­pök, és bol­dog szü­le­tés­na­pot kí­vánt az in­téz­mény­nek, va­la­mint hitet és erőt az előt­tük álló évek­hez. El­hang­zott az is: az evan­gé­li­kus egy­ház szá­mít azok­ra a vég­zős egye­te­mis­ták­ra, akik szí­ve­sen dol­goz­nak az egy­ház in­téz­mé­nye­i­ben, je­len­leg is van két dip­lo­más roma mun­ka­tár­suk.

Az ün­nep­sé­gen Lang­er­né Vic­tor Ka­ta­lin, a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um tár­sa­dal­mi fel­zár­kó­zá­sért fe­le­lős he­lyet­tes ál­lam­tit­ká­ra is jelen volt. El­mond­ta: ti­zen­egy ke­resz­tény szak­kol­lé­gi­um mű­kö­dik az or­szág­ban, és mind eléri a ki­tű­zött cél­ja­it, még­pe­dig hogy ösz­tön­díj­jal és egyéb prog­ra­mok­kal minél több olyan roma fi­a­talt tá­mo­gas­sa­nak fel­ső­ok­ta­tá­si ta­nul­má­nya­ik­ban, akik ér­tel­mi­sé­gi­ként ott van­nak a köz­élet­ben, pél­dát mu­tat­nak a saját kö­zös­sé­ge­ik­ben.

Annak ide­jén öt­ven­hét hall­ga­tó­val in­dul­tak el, je­len­leg há­rom­száz­öt­ven egye­te­mis­ta tar­to­zik a ke­resz­tény in­téz­mé­nyek­hez. A he­lyet­tes ál­lam­tit­kár na­gyon szem­lé­le­te­sen írta le, hogy mi­lyen is a ti­zen­egy kol­lé­gi­u­mot szám­lá­ló há­ló­za­ton belül a nyír­egy­há­zi szak­kol­lé­gi­um: olyan, mint ami­kor egy anyá­nak ti­zen­egy gyer­me­ke van sok-sok közös vo­nás­sal, ám mind­egyi­kük más és más.

„Az »evan­gé­li­kus gyer­mek« igazi egyé­ni­ség. Ma­kacs és ki­tar­tó. Ő evan­gé­li­kus. Olyan, aki össze­füg­gé­sek­ben gon­dol­ko­dik, elő­re­lá­tó, s amit eddig csi­nált, azt fel­fű­zi arra, amit ez­után fog. Van vé­le­mé­nye, van ja­vas­la­ta, és azt meg is oszt­ja má­sok­kal. Nem­csak egyé­ni­ség, hanem képes »egyé­ni­sé­get« át­ad­ni má­sok­nak. Ez az in­téz­mény meg­ér­ti a ci­gány­ság prob­lé­má­it, a szak­kol­lé­gis­tá­ik »ter­he­it ci­pe­li«, de nem oldja meg a fel­ada­ta­i­kat he­lyet­tük. Az evan­gé­li­ku­sok kez­de­mé­nye­ző­kész­sé­ge ga­ran­cia arra, hogy szak­kol­lé­gi­u­muk tíz év múlva is si­ke­re­sen fog mű­köd­ni” – hang­zot­tak a di­csé­rő sza­vak, s az el­is­me­rő kéz­fo­gást La­borczi Géza lel­kész kapta a he­lyet­tes ál­lam­tit­kár­tól.

A nyír­egy­há­zi szak­kol­lé­gi­um ala­pí­tó­ja kö­szö­ne­tet mon­dott mun­ka­tár­sa­i­nak, köz­tük Mol­nár Er­zsé­bet lel­kész in­téz­mény­ve­ze­tő­nek s mind­azok­nak, akik nél­kül ez a szer­ve­zet nem mű­köd­ne, hi­szen nem volt min­dig könnyű, főleg nem az in­du­lás­nál. Majd a roma fi­a­ta­lok szü­le­i­nek a bi­zal­mát kö­szön­te meg: azt, hogy rájuk bíz­ták és rájuk bíz­zák a gye­re­ke­i­ket, hogy aztán együtt örül­je­nek bol­do­gu­lá­suk­nak, hogy ön­ál­ló eg­zisz­ten­ci­át te­rem­te­nek ma­guk­nak.

A nyír­egy­há­zi szak­kol­lé­gi­um együtt lé­leg­zik a Nyír­egy­há­zi Egye­tem­mel, ahol a kez­de­tek­től ott­hon­ra ta­lált. Az egye­tem rek­to­ra, Vas­s­né dr. Fi­gu­la Erika el­mond­ta: jel­lem­ző­en a pe­da­gó­gus­kép­zés­ben, az ag­rár­kép­zés­ben és gaz­da­sá­gi szak­mák­ban ta­nul­nak a szak­kol­lé­gis­ták.

A kon­fe­ren­ci­án Veszp­ré­mi Er­zsé­bet is­mer­tet­te azt a Hüse Lajos szo­cio­ló­gus­sal és a hall­ga­tók­kal kö­zö­sen ké­szí­tett ta­nul­mány­kö­te­tet, amely hűen tük­rö­zi a romák hely­ze­tét az or­szág ke­le­ti ré­gi­ó­já­ban. Ezzel is ki­fe­jez­ték, hogy egye­te­mis­tá­ik­nak a dip­lo­ma meg­szer­zé­sén túl is van­nak cél­ja­ik, sokuk tu­do­má­nyos te­rü­le­ten foly­tat­ja pá­lyá­ját.

Az elő­adá­sok kö­zött a tutor- és a men­tor­prog­ram­ról, a hall­ga­tók ön­kén­tes mun­ká­já­ról is hall­hat­tunk, ugyan­is a há­ló­zat arra is hi­va­tott, hogy erő­sít­se a hall­ga­tók tár­sa­dal­mi fe­le­lős­ség­vál­la­lá­sát, ösz­tö­nöz­ze kö­zös­ség­épí­tő mun­ká­ju­kat.

/forrás: evangelikus.hu/

“Az Evangélikus Roma Szakkollégium mikrotörténete” című konferenciát köszöntötte Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metroplita, a KRSZH elnöke is. 

A progamban a tutori munkáról dr. Jenei Teréz főiskolai tanár, a mentorálásról Deme Dóra szociálpolitikus tartott előadást. “Hozomány az ERSZK-ból” címmel Beri Károly doktorandusz hallgató tartott prezentációt, majd a elköteleződésről, társadalmi felelősségvállalásról Oláh Róbert alumni, a Magyarországi Evangélikus Egyház felzárkózási referense beszélt. A szakkollégisták önkéntes munkájának egyik legfontosabb helyszínén, az ibrányi Iránytű Tanodában végzett tevékenységről Hajdu Zsolt, a tanoda szakmai vezetője beszélt, és a nyomaték kedvéért ajándékként hozta az Iránytű Filmstúdió első kisfilmjét közös múltunkról! A tanodás gyerekek közreműködésével készült videó óriási sikert aratott, illetve az érintettek meghatottan fogadták az elmúlt évek közös munkáját dokumentáló képsorokat… A középiskolai mentorálásról ezt követően Szabóné Plank Valéria, a Mátészakai SZC Kállay Rudolf Szakképző Iskola tanára beszélt, majd intézményünk vezetője, Molnár Erzsébet foglalta össze a fejlesztendő területeket és sikereinket. 

A 10. évfordulóra az ERSZK Igazgatótanácsa emléklapok adományozásáról döntött: az alapításban, a fenntartásban, a működtetésben érdemeket szerzett szakembereknek, illetve az ERSZK szellemiségének képviseletében figyelemre méltó teljesítményt nyújtott alumniknak Laborczi Géza nyújtotta át az okleveleket. Az ERSZK korábbi tagjainak, a diplomát szerzett hallgatóknak a képviseletében Virág Ádám és Oláh Róbert mondott köszönetet az intézménytől kapott támogatásért, a nyomaték kedvéért egy megható oklevelet is átnyújtva az intézményvezetőnek, Molnár Erzsébetnek.

Az ERSZK tagjainak gyönyörű énekszolgálatát követően szeretetvendégség zárta együttlétünket.

Hálát adunk az ERSZK első évtizedéért!

 

Fabiny Tamás videoüzenete 

 

Szép együttléttel nyitottuk az áprilist: Nagypénteken (április 2-án) Passió-olvasásra gyűltünk a képernyők elé. A szakkollégisták önszerveződésével emlékeztünk meg 8-án a Nemzetközi Roma Napról. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat 10 éves évfordulója tiszteletére hálaadó ökumenikus istentiszteletet tartottak Debrecenben, ennek is részesei lehettünk. A szokásos szakmai műhelymunka a segítségnyújtás sajátos nehézségeit járta körül április utolsó szombatján.

2020 tavaszán, épp a Passió olvasópróbája idején csukták rá a világra a karantént, idén meg sem fordulhatott a fejünkben, hogy előadnánk Jézus szenvedésének történetét. Húsvétra készülve a közös olvasás mellett döntöttünk. Nagypénteken úgy gyülekeztünk a meet-en, hogy mindenki előtt ott volt a bibliai történet szövege, s mindenki tudta, melyik résznél kell bekapcsolnia a mikrofont. Különleges együttlét volt, mert a leírt szövegen kívül nem sok egyéb hangzott el – mindannyian a lényegre, a megfeszített és feltámadt Jézusra figyeltünk. Az elköszönés után ki-ki egyénileg tekintette meg a János Passiót a Youtoobon.

Húsvét után különleges bibliaórán vehettünk részt. Nem példátlan, hogy olykor összekapcsolódunk a kertvárosi gyülekezet alkalmaival – ezen a szerdán is így történt, ugyanis különlegesen izgalmas témája és előadója volt az együttlétnek: A zsidó pészah, a keresztyén húsvét és a különböző mitológiák meghaló és feltámadó istenségeiről tartott lebilincselően érdekes előadást Dr. Gábor György, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

Aztán egy felszabadult együttlét következett a húsvét utáni héten. Április 8-án a Nemzetközi Roma Nap miatt gyűltünk a virtuális térbe. A hallgatók kezdeményezésére, a HÖK koordinálásával először online vetélkedőt tartottak a fiatalok a témához kapcsolódva. A roma népismereti, műveltségi feladatok megoldása közben fesztelen csevegés és a vetélkedés izgalma dobta fel a hangulatot. A tét különleges volt: a nyertes annyi önkéntes órát kapott jutalomból, amennyire éppen szüksége volt a követelmény teljesítéséhez, s lássuk be, karanténos időkben ez komoly ajándék rögtön a hónap elején. A díjat Lakatos Filip Csaba zsebelte be, hozzá csipkelődésbe bújtatott gratulációk sora járt. Az online-vetélkedő után együtt néztük meg a Cigánytörvény/Romani Kris című filmet.

Folytatódott a KRSZH megalakulásának jubileumi eseménysora is áprilisban. Hálaadó ökumenikus istentiszteletet tartottak Debrecenben, az Attila téri Görögkatolikus Főszékesegyházban. Az istentiszteletet Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezette, igét pedig Balog Zoltán református püspök, a Zsinat elnöke hirdetett. Az intézményünket fenntartó evangélikus egyházat Fabiny Tamás elnök-püspök, Kondor Péter püspök, valamint Laborczi Géza, az igazgatótanács elnöke és Molnár Erzsébet intézményvezető képviselte. Az istentiszteletet élő közvetítésen követhettük nyomon.

A virtuális térbe kényszerült megemlékezéshez közös videofilm is készült, illetve hónapról-hónapra a KRSZH-ban együttműködő intézmények vezetői emlékeznek vissza a megtett útra, a sort áprilisban Molnár Erzsébet, az ERSZK vezetője nyitotta.

A hónap utolsó hétvégéjére szerveztük a szakmai műhelymunkát. Dr.Hüse Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felzárkózó települések modellprogramjának fenntartói koordinátora a segítő tevékenységek pszichológiai, társadalomlélektani mozgatóit tárta fel előadásában. Szó volt a segítő és az aktivista attitűd találkozásáról, valamint a család és az egyetem közötti átmenet nehézségeiről, reflektálva sok szakkollégista megélt élményeire, tapasztalataira. A témaválasztás előzményeként említhetjük még azt a polémiát, ami a közösségi médiában kapott szárnyra, hogy a roma reprezentáció szempontjából mi számít korrekt segítésnek. Ezzel nem, de a segítéshez szükséges személyiségjegyek megerősítésével, a megsegítettek lehetséges reakcióival feltáróan foglalkoztunk a szakmai műhelymunka során, amihez hozzájárult Meggyesi János lelkész, mentálhigiénés szakember, a szakkollégisták egy csoportjának mentora is. A program további részében a ppt-készítés, illetve a prezentáció fortélyaiba vezette be a fiatalokat Beri Károly. Ehhez a programponthoz egyébként házi feladat is kapcsolódott, előre megadott vicces, de legalábbis komolyan nem vehető témákról kértünk ppt-ket részben a gyakorlás, részben a felmérés kedvéért.


Egyébként ez a hónap már a megalapozott reménykedés időszaka a Covid-járvány okozta bezárkózás lelki sokkjában. Az idősek, krónikus betegek, illetve más preferált csoportok után kinyílt a lehetősége, hogy minden regisztrált állampolgár védőoltást kapjon. Szakkollégistáink, a mentőtisztnek tanuló 2. éves Bódi Gyula és az 1. évfolyamos Here Mihály, akik önkéntes Covid-tesztelőként bőséges tapasztalatot gyűjtöttek a betegség veszélyeiről, súlyos kockázatairól az OMSZ kötelékében, szívesen működtek közre az oltásra buzdító kampányban is a Roma Produkciós Iroda szervezésében. Kampányvideójuk itt tekinthető meg, büszkék vagyunk kiállásukra!

1

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Roma Szakkollégiumok egyesület kiadásában jelent meg az az interjúkötet, melynek alapját a SZEMlélek értékmagazin sorozata adta, Gégény István szerkesztésében.

Sajtóvisszhang:

Evangelikus.hu

szon.hu

 

Sok ragyogó ötletet, rendezvénytervet tett zárójelbe a Covid-járvány, melyek a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat megalakulásának 10. évfordulóját lettek volna hivatottak ünnepélyessé és emlékezetessé tenni. Belátva a járványhelyzet komolyságát és az eredeti elképzelések tarthatatlanságát, az online térben tűnnek fel a jubileumi év jelentőségét nyomatékosító alkalmak, tartalmak. 2021. március 26-án, péntek délután online kerekasztal-beszélgetést szerveztek a tíz évvel ezelőtti intézményalapítókkal, a roma szakkollégiumokat létrehozó szándéknyilatkozatot aláíró személyiségekkel, négy egyház elöljáróival.

2021-be fordulva a roma szakkollégiumok diáksága igyekezett érvényes válaszokat találni a felvetésre, mit nyújt számukra ez a sehol máshol, csak Magyarországon létező intézményi forma, melyet 2011-ben hívott életre az állam és négy történelmi egyház. Az egyes intézmények videóiból elkészült a közös film, az ERSZK hála-videója megtekinthető itt:

A konkrét évfordulóhoz közeledve újabb figyelemfelhívó híradás indult vándorútra a közösségi médiában: 2011. március 17-én írta alá az alapító szándéknyilatkozatot a kormány részéről Balog Zoltán, akkori Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkár, valamint a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya részéről  P. Forrai Tamás tartományfőnök, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke, és Kocsis Fülöp, a Magyar Görögkatolikus Egyház püspöke. Videóüzenetben köszöntötte a jubileumot kevéssel ezután Balog Zoltán, immár a reformátusok püspökeként, és a többi aláírók közül az MEE képviseletében Fabiny Tamás elnök-püspök, P. Forrai Tamás SJ, valamint Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, a KRSZH jelenlegi elnöke.

 

Járvány nélkül bizonyosan szebb ívét rajzolhatnánk a 10. évfordulónak emléket állító rendezvényeknek, de mert most ebben élünk, így jutottunk el ahhoz az online kerekasztal-beszélgetéshez, melynek az egyházi alapítókon kívül Langerné Victor Katalin, a BM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkára volt a résztvevője. Közönsége pedig az intézmények vezetői, munkatársai, mai és egykori szakkollégisták, akik immár 11 intézményt képviseltek.

Történt pedig, hogy a 2011-es tanévkezdésre létrejött első négy roma szakkollégiumot újabbak követték. A budapesti jezsuita fenntartású, a debreceni református, a miskolci görögkatolikus és a nyíregyházi evangélikus szakkollégium után 2012-ben Szegeden a Magyar Katolikus Egyház alapított roma szakkollégiumot, majd 2015-ben újabb görögkatolikus fenntartású intézmény jött létre Debrecenben, 2016-ban még egy református alapítású intézmény Budapesten. 2019-ben a Pécsi Tudományegyetem hatókörében jöhetett létre a második evangélikus intézmény, miközben 2011-ben és 2012-ben egyetemi fenntartású roma szakkollégiumok szerveződtek: az egri Eszterházy Károly Egyetem után a Kaposvári Egyetemen és a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményben működő Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán döntöttek újabb roma szakkollégiumok alapításáról. Elegyengetve a fenntartók szerinti különbségeket és a célok egyetemességére figyelve létrehozták a Roma Szakkollégiumok Egyesületét, a Nyíregyházán tett 2015-ös kezdeményezésből 2018-ra lett bejegyzett szervezet Laborczi Géza, akkori KRSZH-elnök, evangélikus lelkész áldozatos munkája révén. Tiszteletre méltó fejlődés ez röpke tíz esztendő alatt, s még inkább indokolt a kezdeteket felidézni.

Az online kerekasztal-beszélgetés moderátora, Varró Szilvia elsőként Kocsis Fülöp érsek-metropolitát szólította meg a kérdéssel: Mit mondana annak a 19 éves hodászi roma lánynak, aki az érettségit követően a továbbtanuláson gondolkodik?

-Először is gratulálnék a sikeres érettségihez, különösen, ha nem is volt különösebb segítsége az eddig elért sikerhez – válaszolta Fülöp atya, nem titkolva a további tanulás várható nehézségeit. – Küzdeni kell, de mi bizonyosan mellette állunk ebben.

Hogy ez mekkora jelentőséggel bír a hazai legnagyobb kisebbség köréből kitörni készülő, a nehéz, hátrányos sorsból a tanulás révén jobb életet remélő fiatalok számára, arra Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár reflektált: meglehet, a tantárgyi, szakmai előmenetel feltételei még csak adottak az érintett fiatalok számára a felsőoktatásban is, de jelentős közösségi kapcsolati hiánnyal érkeznek, már pedig a sikeres életút épp ezen múlik. A felnőtté válás periódusában a legnagyobb kincs a közösség, a másik pedig a hit!

Balog Zoltán falusi gyermekkorának azokat a meghatározó élményeit elevenítette fel, melyek ennek az intézménytípusnak a szükségességét kiérlelték benne, ahogyan az eredeti ötletadó, a Torontóból bejelentkező Forrai Tamás is múltbeli – bár már a szerzetesi közösségben szerzett – tapasztalataival indokolta az új intézmények, a szakkollégiumok életre hívásának szándékát. A nyomor, a szociális indokok mellett Fabiny Tamás a végletes-végzetes megosztottság leküzdésének szempontját tette ezek mellé, nem a berlini az egyetlen fal, melyet le kell bontanunk…

Anyagi támogatás, személyes mentorálás, nyelvtanulás, lakhatás – sorolta Varró Szilvia a szakkollégium által biztosított támogatási formákat, és a beszélgetés résztvevői nem nagyon tudtak fontossági sorrendet felállítani, inkább megtoldották még a szeretetközösség fogalmával. Ezt hangsúlyozta egyébként Balogh Tibor politológia szakon végzett egykori szakkollégista is, aki úgy tekint a szakkollégiumra, mint motiváló önképzőkörre a közösségkeresés szakaszában.

Voltak-e, mik voltak a gyermekbetegségek a szakkollégiumokban – haladt tovább a beszélgetés, s erről a romák – nem romák helyes aránya körüli polémia jutott először a püspökök eszébe. Kezdettől egyetértés volt abban, hogy nem romáknak is helyük van a szakkollégiumban, hisz az együttélés szempontja fontos, de nem kérdés, hogy a romák jobban rászorulnak a szakkollégium eszközrendszerére, arányuk 70 % körül stabilizálódott az évek során. A KRSZH-nak szellemi műhelynek kell lennie, ahol előtérbe kerül az egyéni támogatás, amit a tömegképzés nem tud megadni, s akkor vajon helyes-e a növekedésre helyezni a hangsúlyt, erről is sokat töprengtek együtt – idézte vissza Forrai Tamás. És miért az egyházak a fenntartók? – ötlött fel a régi kérdés Balog Zoltánban. – A társadalommal meg kellett értetni, hogy a kereszténység nem fosztóképző és nem más ellen van. Fabiny Tamás pedig az egyházon belül végzendő munkára emlékezett, meg kellett harcolni, hogy mindenki tekintse saját ügyének a cigányok körében végzett missziót. A megtett utat jól jellemzi, hogy az MEE országos irodájának két munkatársa van a nyíregyházi intézményből, a helyi evangélikus diakóniai intézményekben alkalmazott diplomásokról nem is beszélve.

-Lemorzsolódás? – lendítette tovább a visszaemlékezést a moderátor. Volt, mindenütt volt -értettek egyet a beszélgetők, egyre kevesebb, ahogy az intézmények saját kultúrája megerősödött. – Gyászként éltük meg, vetette közbe Kocsis Fülöp. A papnevelésben is van és ismerjük a „kapunyitási pánik” jelenségét – fűzte tovább Fabiny Tamás. És mennyi lett volna a roma fiatalok lemorzsolódása szakkollégium nélkül! – mutatott rá a probléma viszonylagosságára Langerné Victor Katalin, aki szerint jelenleg 1,4 %-ra tehető a felsőoktatásban tanuló cigány hallgatók aránya. Minden szakkollégium elindult a középiskolák irányába, jelentős erőfeszítéseket tesznek az utánpótlás biztosítása, a tanulási motiváció felkeltése érdekében. Az intézmények 30-35 körüli létszámmal tudnak jól működni, nehéz lenne megbecsülni azokat a jövőbeni folyamatokat, amelyek eldöntik, hogy ez tartható-e, csökkenni vagy nőni fog a jelentkezők száma.

– Megfontolandó, hogy akinek érettségije van, olyan nagy tragédia már nem érheti a munkaerőpiacon, az általános iskolai végzettség viszont nem elég. A középiskolák, a szakképzés szintjén lenne további feladat az egyházak számára is – szőtte tovább a gondolatot Balog Zoltán, amit Forrai Tamás azzal egészített ki, hogy minden oktatási szinten a maga komplexitásában kell közelíteni a megoldáshoz, nem egyszerűen csak kollégiumi lakhatásra kell gondolni.

A beszélgetők eljátszottak a gondolattal, hogy 10 év múlva háromszor nagyobb hálózat működjön, legyen a szakkollégiumoknak országos lefedettsége – nem volt ellenzője a felvetésnek. A beszélgetés végéhez közeledve szó esett az alumni-hálózatról: tudatosan igyekeznek hálózatba szervezni a különböző szakokon, intézményekben diplomát szerzett fiatalokat. Az ő személyes példájuk lehet a legjobb motiváció a fiatalabbak számára, illetve ez az informális kapcsolati háló nyújthatja a leghatékonyabb segítséget a pályakezdéshez, álláskereséshez. A roma diplomások elhelyezkedése nem egyszerű ugyanis. Az alumnik érzelmi kötődésére mondott példát Fabiny püspök, megemlítve azt az inkognitóját őrző fiatalt, aki a tudományos pályán kapott díjával járó összeg egy részét az őt egykor felkaroló nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégiumnak adományozta.

A kerekasztal beszélgetés végén a szakkollégisták kérdéseire válaszoltak az alapítók.

A 10. évforduló jegyében egyébként a közelmúltban látott napvilágot Sorsfordítók címmel az az interjúkötet, mely a Szemlélek blogon megjelent videók, beszélgetések szerkesztett változatát tartalmazza. A Roma Szakkollégiumok Egyesület kiadásában megjelent könyvet itt mutatták be a szakkollégiumi közösségnek. 22 diplomás fiatal vall életéről, az előítéletek ellenére, a felemelkedés érdekében tett erőfeszítéseiről. A 22 sorsfordító történet megindító társadalmi látlelet.

https://www.evangelikus.hu/10-eves-krszh