Hagyományos karácsonyi karitatív akciónk célpontja idén Olcsva volt!
A kapcsolódás magától értetődő: a Felzárkózó települések programban az evangélikus fenntartású, nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat kapott jogosítványt arra, hogy Olcsván tevékenykedjen a leszakadó rétegek integrálása érdekében. Két kiváló, diplomát szerzett egykori szakkollégistánk – Vargáné Orgován Vivien neveléstudomány Phd-hallgató, illetve Varga Ákos szociálpedagógus – látott munkához a cél elérése érdekében. Az ERSZK-közössége pedig ezúttal ide fókuszálta az immár hagyományosnak mondható karácsonyi szeretetakcióját, amit egyébként évekkel ezelőtt Varga Ákos, akkori HÖK-elnök honosított meg… Hát nem gyönyörű történet?


Advent idején már évek óta gyűjtést szerveznek az ERSZK-tagjai, mert érintettségük okán mélyen átérzik, mennyire fontos, hogy a legelesettebbek, a leghátrányosabb helyzetben élők – főleg a gyermekek –, megtapasztalhassák a karácsony üzenetét, a társadalmi szolidaritás élményét.Idén a személyre szóló cipősdoboz-akcióval az olcsvai óvodásokat célozták, a kicsik megajándékozására december 9-én került sor: Molnár Erzsébet intézményvezető két szakkollégistával, Balogh Melissza diákvezetővel és Hurai Gergővel kerekedett fel, hogy a közösen előkészített csomagokat átadják a kicsiknek.


Ezt követően, december 19-én az ERSZK tagjai részesei voltak az olcsvai közösségi karácsonyi ünnepségnek is: Borbás Judit polgármester köszöntőjét követően Laborczi Géza, az Oltalom Szeretetszolgálat igazgatója, az ERSZK igazgatótanácsának elnöke beszélt a közösség szolgálatának érdekében, a Felzárkózó települések program keretében elkezdett munkáról, majd a közös gyertyagyújtást követően Molnár Erzsébet, az ERSZK intézményvezetője osztotta meg a szakkollégiumban rejlő lehetőségekről szóló gondolatait a helyiekkel. Intézményünk képviseletében előbb Balogh Piroska, Lakatos Filip és Lakatos Magdolna a polgármesteri hivatal előtt elkészített adventi koszorúnál Aranyosi Ervin, Szívek szabója című meséjét tolmácsolta, majd Stekler Dávid saját versét mondta el az alkalmi közönségnek.


Aztán másik egykori szakkollégistánk, a Nagycserkeszen – ugyancsak a Felzárkózó települések programban dolgozó – Lakatos István adott számot az eddig végzett munka eredményéről, amikor a leghátrányosabb helyzetű tehetséges fiatalokból létrehozott Nagycserkesz Szimfónia együttessel adott mini-koncertet. Az olcsvai közösségi karácsony a Snétberger Zenei Tehetségközpont diákjainak műsorával zárult – nem véletlenül, hisz szakkollégistaként Varga Ákos éveken keresztül mentorálta az ott tanuló fiatalokat… A program kötetlen együttléttel, forró teával, csokival, forralt borral, sütivel, szendvicsezéssel ért véget.
Az ERSZK-ban idén is nagy mennyiségű adomány gyűlt össze, a női, férfi és gyermekruhákat is Olcsvára vittük, hogy majd az ott dolgozó szakemberek célba juttassák.

Áldott karácsonyt kívánunk!

 

A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium tudományos konferenciája zárta a KRSZH jubileumi évét 2021. november 25-én. A szegedi Gál Ferenc Egyetemen megrendezett Hittel, Tehetséggel – Roma szakkollégisták tudományos munkái 2011-2021 című konferencián kilenc szakkollégium jelenlegi és alumni hallgatója mutatkozott be a tudomány területén elért kutatási eredményeivel: romológiai, szociológiai, pedagógiai, nyelvészeti előadások szerepeltek a programban. Az ERSZK-ból nyolcan utaztunk a rangos rendezvényre.

Kiss-Rigó László, Szeged-csanádi püspök a rendezvény fővédnöke, valamint Kozma Gábor, a Gál Ferenc Egyetem rektora vendéglátóként köszöntötte az ország minden tájáról egybegyűlt roma szakkollégistákat és az intézmények vezetőit, munkatársait, majd a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökének áhítata következett. Fabiny Tamás a jézusi talentumok példázatán és a Pál apostoli karizmán keresztül világította meg a „hittel, tehetséggel” mottó üzenetét, a fiatalok fülére hangszerelt bibliai példákkal alátámasztva.


Beszélt a konferencia résztvevőihez Ternyák Csaba, az Egri Főegyházmegye érseke annak apropóján, hogy az Eszterházy Károly Egyetemmel együtt katolikussá lett az ott működő roma szakkollégium is, így a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot alkotó (vagyis egyházi fenntartású) intézmények száma kilencre emelkedett, a két egyetemi roma szakkollégiummal együtt így 11 szakkollégium munkálkodik a roma/cigány, illetve hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi felemelkedésének segítésén országszerte. 2011-ben négy intézmény indult el ezen az úton… Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár (Belügyminisztérium) után Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos (Belügyminisztérium), Hegyi László egyházi felsőoktatásért felelős miniszteri biztos (Innovációs és Technológiai Minisztérium), végül Marcus Ehm, a szakkollégiumi hálózatra kezdettől kielemelt figyelmet fordító német Hanns Seidel Alapítvány régiós vezetője osztotta meg gondolatait a tíz éve működő intézményhálózatról hallgatóságával.


Az ezt követő tudományos szekciókban kiváló előadások követték egymást, többnyire Phd-tanulmányokat folytató szakkollégistáktól, alumniktól, vagy éppenséggel a szakkollégiumi munkatársként tevékenykedő fiatal szakemberektől: Gulyás Klára (Lippai Balázs Roma Szakkollégium, Hajdúböszörmény), Virág Ádám (Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium, Budapest), Beri Károly (Evangélikus Roma Szakkollégium, Nyíregyháza), Godó Katalin (Wáli István Református Cigány Szakkollégium, Debrecen), Mezei Tímea ( Keresztény Roma Szakkollégium, Szeged), Balogh Jenifer ( Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium, Debrecen) Simonyi Sándor ( Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Roma Szakkollégiuma, Eger), Hadházi Renáta (Görögkatolikus Cigány Szakkollégium, Miskolc). Többek kutatási témája kapcsolódik a roma/cigány kisebbség magyarországi helyzetéhez, ami különösen is örvendetes, mert nem csak az identitásukról árulkodik, de figyelemre méltó új tudással is gyarapítja a szociológia, antropológia, pedagógia, a nyelvészet közös tudáskincsét. Számunkra öröm volt annak felismerése is, hogy a programban sorakozó 9 előadó közül hárman kapcsolódnak az ERSZK-hoz. A nyíregyházi szakkollégiumban kezdte felsőfokú tanulmányait Virág Ádám (szociális munka szakon indulva most szociológia Phd), Balogh Jenni (tanító szak után most Neveléstudomány Phd) és Beri Károly munkatársunk (testnevelés-földrajz szakos osztatlan tanárképző után Neveléstudomány Phd), nagyon büszkék vagyunk teljesítményükre, és választott kutatási témáikra is!

Miután a KRSZH jubileumi évét hivatalosan bezárta Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, a KRSZH elnöke, hálaadó szentmisén vettünk részt a Dómban, ahol Balog Zoltán református püspök mondott beszédet, a misét Kis-Rigó László celebrálta. A hosszúra nyúlt, de igen tartalmas nap a Katedrális étteremben rendezett állófogadással ért véget, ahol Orosz Atanáz görögkatolikus püspök mondott pohárköszöntőt, a jubileumi tortát Langerné Viktor Katalin szegte meg.

 

 

 

Dél-Magyarország tudósítás

 

A szakkollégiumi programnak magától értetődő része, hogy kirándulásokat is szervezünk. Mert tudjuk, hogy a hozzánk érkező hátrányos helyzetű fiataloknak nem gyakran van lehetőségük utazni. Mert fontos, hogy minél több értékkel, szépséggel, a kulturális kincsekkel megismerkedjenek. Mert szükséges, hogy a teljesítménykényszertől fűtött felsőfokú tanulmányaik közben olykor lazíthassanak.


A Covid negyedik hulláma bármit képes felülírni, ezért nem ért bennünket váratlanul, hogy mégsem tudnak ellátogatni hozzánk roma szakkollégista barátaink Pécsről… Ez lett volna ugyanis az eredeti elképzelés a novemberi tematikus hétvégére. Speciális közös programot tervezetünk, de az ment be a fiókba, hogy elővegyük a B-tervet!

Az előző, karanténban töltött távoktatásos tanév miatt fokozott vágyunk volt kirándulni: közkívánatra lett cseppkőbarlang, de mert a Baradlát néhányan már látták Aggtelek felől egy-egy iskolai kirándulásnak köszönhetően, a Vörös-tói középtúra verziót választottuk. Egy elalvásos sztorival ismét gazdagodott a házi legendárium, így harsány jókedvvel indultunk a sűrű ködpaplanba burkolózott Nyíregyházáról a zempléni táj meghódítására. Mielőtt azonban a Föld gyomrába hatoltunk volna, az aggteleki karsztvidéken a köd fölé emelkedtünk: gyönyörű napsütésben fürdött az arcunk, miközben az őszi színekbe öltözött hegyekben gyönyörködtünk.

100 perc, 2,3 km – közepes nehézségűnek minősítik, de a közel 600 lépcsőfokról más jelzőkkel is beszélhetünk… Ezeket most nem idéznénk, legyen elég annyi, hogy a szűk, csőszerű folyosóban végeláthatatlannak tűnt az ereszkedés, mentálisan azt is megviselte, akinek a térde egyébként jól bírta a lépcsőn lefelé –kihívást. Ezt persze hamar elfelejtettük, miután leértünk, mert fantasztikus élményben volt részünk: nagyon élveztük a színpompás cseppkőoszlopok, zászló-, függő- illetve állócseppkövek közötti sétát. Tetszettek a fantázianevek, melyekkel a különböző alakú képződményeket illették, amelyek annyira találóak, hogy magunktól is ráismertünk például a két krokodilra, az ágaskodó medvére… Magyarország legmagasabb állócseppkövéhez, a 19 m magas Csillagvizsgálóhoz is mind felkapaszkodtunk, az Óriások termében pedig megtapasztaltuk, mit jelent az abszolut sötétség! Az Óriások között csodás zene simogatta a lelkünket, hogy a 230 millió évvel ezelőtt létrejött természeti csoda minden érzékszervünkön keresztül bevésődjön.

A föld alatti séta után újra élveztük a cirógató napsütést. Az igazán fittek lazán követték Igazgatónőt a Tengerszem-tóhoz is… pedig megint lefelé és felfelé vezetett az út, ami a sok alföldinek legalábbis fura élmény, de a festői szépségű táj, a fürge patak, a barnában játszó hullámzó táj szépsége, a jóízű levegő feledtette a fizikai kihívást.

Szuper nap volt, de továbbra is izgatottan és szeretettel várjuk Pécsről a „kistesókat” – mielőbbi gyógyulást kívánva az érintetteknek! Na, mert az is remek program lesz, végre együtt!

A fotókat Hurai Gergő készítette

Szemináriumot rendeztünk a Hodászi Roma Tájházzal, illetve a Közművelődési és Vidékfejlesztési Egyesülettel, de még inkább Rézműves Melinda néprajzkutatóval karöltve 2021. november 17-én és 19-én. A Nyíregyháza-kertvárosi evangélikus gyülekezet Bolyai téri központjába nemcsak a szakkollégisták, tutorok, mentorok és gyülekezeti tagok voltak hivatalosak, de a Nyíregyházi Egyetem tanító és szociálpedagógia szakán tanuló érdeklődők is.


Szakkollégiumi sajátosság, hogy különböző szakokon és évfolyamokon tanuló fiatalok alkotják a közösséget, így nagy körültekintést igényel a három modulba rendezett szakkolis ismeretek átadása a tematikus hétvégéken. Az nem lehet, hogy valakinek amíg csak szakkollégista, minden évben meg kelljen hallgatnia ugyanazt – de az sem, hogy emiatt valaki fiatalabb egészen kimaradjon fontos tudásból! Mivel a tanév elején jelentősen átalakult, frissült az ERSZK összetétele (a tagságnak több mint egyharmada kicserélődött), most jött el az ideje, hogy ismét nagyobb hangsúlyt fektessünk a romológiai ismeretekre! Ezért fogadtuk lelkesedéssel azt a programot, amely a hodászi Közművelődási és Vidékfejlesztési Egyesület projektje, de a szemináriumnak Nyíregyházán kerestek helyet. A szakkollégium koncepciójába, nevelési tervünkbe jól simulnak az itt elsajátítható ismeretek, a Nyíregyháza-kertvárosi evangélikus gyülekezet pedig jószívvel befogadta Bolyai téri gyülekezeti központjába a közös programot.

A Rézműves Melinda által megtervezett és megszervezett szeminárium azt a gondolatot járta körül, hogy az idegenforgalomban bevett módszer szerint – például a Bor-út, az Andrássy-út, a Szilva-út, a kerékpáros örökségtúrák mintájára– vajon lehetne-e tematikus roma-örökség útvonalat rajzolni a térképekre, adottak-e a feltételei egy ilyen profilú idegenforgalmi desztinációnak?
Hogy van megmutatható érték, az azonnal szembeötlő volt a terembe lépve: három alkalmi kiállítás is felvillantotta a már felgyűjtött, dokumentált kincseket. A szeminárium idejére kissé spontán jelleggel, de láthatóvá tettük a „hodászi madzagóvoda” történetét bemutató fotókat, az „Egyre közelebb” című különleges portréfotó-kiállítást, és roll-upok meséltek a korábbi hodászi projekt, a Nagyapám kincse, valamint a Mirinkle eredményeiről: a hodászi mellett Nyírmihálydi, Géberjén, Nyírvasvári, Nyírgyulaj, Kántorjánosi, Besenyőd összegyűjtött helyi értékeiről.

Az előadások azonban nagyobb összefüggéseket hidaltak át, mert Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke előadásában először is azt világította meg, mi az értéktárak jelentősége és szerepe a közösségek életében. Ezt követően a tematikus utak kialakításának módszertanáról hallhattuk Deák Attilát, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési csoportvezetőjét, illetve a Középkori Templomok Útja Egyesület titkárát, aki az általa szerkesztett Kerékpáros örökségtúrák a Felső-Tisza-vidéken című attraktív kiadvánnyal is megajándékozta a szeminárium hallgatóságát. Az első rendezvényen végül Erdei Virág romológus, a Romano Trajo Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnöke Egyre közelebb címmel a hagyományok különbözőségeiről, jelentőségéről beszélt. Ezzel összefüggésben kérdéseket, véleményeket is megfogalmaztak a résztvevők.

A Roma kulturális értékek, örökségek című szemináriumunk második rendezvényén, pénteken ismét három előadás hangzott el a Bolyai téren. Megküzdve a pandémiás helyzet okozta fizikai távolsággal és az ebből következő technikai nehézségekkel (köszönet a problémamegoldásban jeleskedő szakkolisoknak!) Rézműves Melinda először György Esztert, az ELTE BTK Történeti Intézetének adjunktusát szólította az online térben. Roma örökség Magyarországon, hiányok és lehetőségek címmel tartott előadásában mindenek előtt a kulturális örökség fogalmát, mibenlétét tette érthetővé, hangsúlyozva, hogy a „történelem-nélküliség” toposza hogyan függ össze az írásbeliség hiányosságaival, a többségi társadalmat és a kisebbséget meghatározó társadalmi folyamatokkal. Oláh Csaba szociálantropológus a roma kultúra emlékeit őrző európai múzeumokat ismertette, láttatva, hogy más országok – ahol esetleg kisebb a romák lélekszáma – mennyivel előttünk járnak a roma identitást építő kulturális kincsek őrzésében, dokumentálásában, bemutatásában. Hansúlyozta, hogy nem csak a politikai szándék és az anyagiak hiánya jelenti az előrelépés nehézségét a roma önreprezentáció kiteljesedésében, de választ kellene találni olyan fontos kérdésekre is, hogy kinek: önmagának vagy másoknak akarja-e bemutatni magát a hazai cigányság; a folyamatot vagy a pillanatot akarja-e megjeleníteni. Végül Molnár István Gábor operatőr, a Rácz Gyöngyi Közösségi Ház helytörténet-kutatója arról a Tom Lantos Intézet által támogatott nagyszabású munkáról számolt be, melynek keretében a hazai köztéri szobrok, emléktáblák között a roma vonatkozású emlékhelyeket igyekeznek feltárni. Mint megtudtuk, a roma reprezentáció Magyarország közterein is kezdetleges: a 40 ezernél is több köztéri alkotás közül kb. kétszáznak van roma vonatkozása, noha ezer településen működik cigány kisebbségi önkormányzat. Molnár István Gábor szuggesztív előadása súlyos kérdésekkel motiválta a hallgatóság soraiban ülő roma szakkollégistákat az identitás tárgykörében.
A két alkalomból álló szemináriumon kiváló szakemberek előadásait hallhatták a roma szakkollégisták: köztük olyan elkötelezett értelmiségieket is, akiktől hatásos inspirációt kaptak a roma népismeret tárgyhoz, szakjuktól, előzetes ismereteiktől függetlenül. Jó alap.

Eseményekben és fordulatokban gazdag tematikus hétvégét állítottunk össze októberre, a nemzeti ünneppel egy időre esett szakmai műhelymunka több ponton is kapcsolódott a forradalom emlékéhez, de a programnak voltak egyéb vonatkozásai is…

A havonta egy hétvégére rendszeresített tematikus műhelymunkának inkább csak bevezetője volt – és önkéntes – az öntvenhatos hősök előtt tisztelgő koszorúzás. Péntek délelőtt az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziummal, a XXI. századi roma nők egyesülettel, a kisebbségi önkormányzat és számos más társadalmi szervezet képviselőivel közösen az ERSZK tagjai is megkoszorúzták annak a Dandos Gyulának az emléktábláját, aki nyíregyházi diákvezetőként vált az 56-os forradalom mártírjává. Történelmi kutatások támasztják alá, hogy a forradalom eseményeiben a cigányok, romák nagy számban vettek részt megyénkből is, többségük azonban névtelen hős. A Kossuth Gimnázium egykori negyedikesének nevét, történetét megőrizték a feljegyzések, az alma mater pedig példaadó módon gondoskodik arról, hogy az utókor számára is fennmaradjon. A hajdani Petőfi Kollégium helyén épült evangélikus óvoda falán elhelyezett emléktábla előtt rendezett megemlékezésen átélhető közelségbe került az árván maradt, ezért állami gondozásba került fiú megrendítő sorsa… Az ERSZK tagjai elhelyezték a tisztelet koszorúját néhány házzal odébb, a Magyar Rádió egykori Nyíregyházi Stúdiójának falán, a református lelkészként bebörtönzött és üldözött Bán István emléktábláján is.


Az októberi tematikus hétvége péntekjét azok a szakkollégisták töltötték meg tartalommal, akik a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tanulnak. A majdani védőnők, ápolók és mentőtisztek adtak ízelítőt hivatásukból, illetve tartottak felvilágosító előadásokat, képzést a más szakokon tanuló társaiknak.

A program nyitányaként csecsemősírás verte fel a K14-et! Az Egészségügyi Kar két tanára, Barabás Ágota és Kruták Nikoletta Anita ugyanis elhozta azt a két programozható bébit, Anasztáziát és Armandot, akik bár műanyagból és mikrochipekből készültek, épp úgy viselkednek, mint a valódi csecsemők: sírással jelezték, ha tele lett a pelus, vagy a cumisüvegre vágytak, vagy csak egy kis dédelgetést szerettek volna az ölelő karoktól. A szakkollégisták kézről-kézre adták a két „picit”, és nyilvánvalóan élvezték a kihívást. A felvilágosító előadás közben bemutatta, milyen az alkoholista anya újszülöttje, egy másik demonstációs szerkezet pedig azt mutatta meg, milyen helyrehozhatatlan károsodást szenved egy csecsemő, ha a türelmét vesztett szülő megrázza…

A fiatalok kérdésekkel ostromolták az előadókat, miközben sorban vették magukra a terhespocakot, pár perc erejéig megtapasztalva a gyermekvárás fizikai nehézségét. A vidám, interaktív bevezető után a védőnő szakon tanuló Bódi Patrícia és Erdei Fanni tartott előadást a szexuális úton terjedő betegségekről, Balogh Piroska ápoló szakos egyetemista pedig a mérgezésekről, a mérgezéseket követő elsősegély lehetséges módjairól. Aztán újabb interaktív szakasz következett, amit Bódi Gyula harmadéves és Here Mihály másodéves mentőtiszt hallgató prezentált. Először is azt tudtuk meg, hogyan kell a mentőkkel kommunikálni, milyen információkra van szükségük a szakembereknek, hogy jól tudjanak segíteni, megismerkedtünk az Országos Mentőszolgálat életmentő-app-jával, majd az újraélesztés tudnivalói következtek. A Covid-veszélyre tekintettel a szájon át lélegeztetés bemutatása kimaradt, de ennek kivitelezését is elmagyarázták a leendő mentőtisztek, ahogy a stabil oldalfekvést is, a mellkas kompressziót pedig később bárki kipróbálhatta az AMBU-babán. Köszönjük a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának, hogy eszközökkel segítették programunk megvalósítását!

Szombaton az Evangélikus Luther Márton Kollégiumban folytatódott a programunk. Már az előző tanévben kísérletet tettünk az evangélikus egyházban elkezdett integráció jegyében az ott tanuló középiskolások mentorálására, tantárgyi korrepetálására. Az új tanévvel új szereplőkkel szervezzük meg a rendszeres kapcsolatot, ennek megalapozására tartottunk közös programot a gimisekkel. Előbb a Luther koli kápolnájában ismerkedtek a leendő mentorok és mentoráltak, illetve két történelemtanárnak készülő szakkollégista előadását hallgattuk meg az 1956-os forradalomról: a történelmi esemény előzményeiről, okairól, fordulatairól és nemzetközi összefüggéseiről beszélt Mihalik Martina és Tóth Csaba. Az ezt követő beszélgetésben újabb adalékokkal, személyes élményekkel, illetve családi történetekkel egészítették ki az elhangzottakat a jelen lévő idősebbek. A közös ebédet és rövid sziesztát követően hatalmas rangadóra került sor az evangélikus általános iskola sportudvarán: négy vegyes csapatba szervezve – fiúk, lányok, középiskolások és szakkolisok együtt – ügyességi játékokokban mérkőzött egymással Agócs József és Balogh Csaba leendő sportszervezők irányításával, a diákvezető Balogh Melissza közreműködésével. Az eredményhirdetés, és a díjként kiosztott nasi után a gimnazisták és szakkollégisták között hatalmas kidobós derbi zárta az együttlétet.

Vasárnap közös színházlátogatással folytatódott a program. Az Evangélikus Luther Márton Kollégium és az Evangélikus Roma Szakkollégium közössége együtt utazott a budapesti Vígszínházba, a méltán híres musical, A Pál utcai fiúk előadásának megtekintésére. Molnár Ferenc klasszikusa kötelező olvasmány, a cselekményt mindenki ismeri, és akinek jó magyartanára volt, azt is megjegyezhette, hogy ez a gyerektörténet, azaz ifjúsági regény, mely az 1880-as évek végén játszódik és 1906-ban jelent meg először, bizony végsősoron a hazaszeretetről, a közösség érdekében való önfeláldozás nagyszerűségéről szól. Kulcs-szavai, az einstand, a gittegylet, a grund, fogalommá váltak, önálló életre keltek. A történetből több filmes feldolgozás, számos színházi adaptáció készült, 2016-ban pedig Marton László rendezésében a Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián nevéhez kapcsolódó musicallel kapott új kifejezési formát. A Vígszínház produkciója időnként megújuló szereposztással már a 300. előadáshoz közelít (mi Ertl Zsomborral /Boka/ Dino Jenjáminnal /Nemecsek/ Brasch Bencével /Áts Feri/ láttuk). A közönség érdeklődése, lelkesedése töretlen az előadás iránt, nagyon elszántnak kell lennie, aki jegyhez akar jutni! Páratlan élményben volt tehát részük azoknak, akik részesei voltak a színházlátogatásnak: a finálét állva tapsolta végig a legnagyobb budapesti kőszínház zsúfolásig telt nézőtere, a ráadásként kapott fő dalt – Mi vagyunk a grund – pedig együtt énekelte a közönség a társulattal. Köszönjük, hogy ott lehettünk!