Tiszta szívvel

A második szemeszterbe fordulva megtartottuk az első szakmai műhelymunkát. A roma kultúra értékei felé fordulva pénteken a példaadó életutak sorozatban vendégünk volt Arató Miklósné főnővér. Este cigány táncházat rendeztünk, melyre érdeklődő vendégek is érkeztek. Szombaton Debrecenbe utaztunk, a V. Protestáns Cigánymissziós Találkozóra.

Rendszeresen hívunk olyan előadót az Evangélikus Roma Szakkollégium tematikus hétvégéinek programjába, aki személyes életútjával, megküzdött sikerével tud példát és hitet adni a fiataloknak.

A nagykállói Arató Miklósné Rózsa, a Sántha Kálmán Szakkórház Gerontopszichiátriai Osztályának főnővére nehéz sorsban nevelkedett, amikor annak lett volna az ideje, szó sem lehetett tanulásról – a kisebb testvéreit nevelte, vezette a háztartást. Már háromgyermekes édesanya volt, amikor ráismert rég elnyomott álmaira. Előbb segédápoló lett, nagy nehézségek árán álláshoz jutott, majd lépésről-lépésre haladt tovább. Az érettségit követte az alapdiploma a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán, majd egyszerre két Msc-diplomát is szerzett. De nem a végzettségeinek köszönheti csupán főnővéri állását: azért külön keményen meg kellett harcolnia. Szorgalommal, szakértelemmel, megbízhatósággal kellett megvédenie a pozícióját. Harcairól, küzdelmeiről is őszintén, egyenesen beszélt a szakkollégistáknak, arra intve őket, hogy egyetemistaként és a munka világában a hozzáértés, a szakmaiság legyen az első, de otthon, a családjuk körében ne próbáljanak azon a nyelven megszólalni, amit tanulmányaik során sajátítanak el. Arató Miklósné nem tekinti befejezettnek tanulmányait – hajlik rá, hogy lánya, egyik első és kiváló szakkollégistánk, Arató Andrea példáján felbuzdulva Phd-fokozatot szerezzen. Arató Miklósné arra mutatott példát szakkollégistáinknak, hogyan lehetséges a roma identitás teljes megóvása mellett családanyaként, nagymamaként, kiváló háziasszonyként a többségi társadalom elismerését és tiszteletét kivívva karriert építeni olyan hierarchizált és tekintélyelvű szervezetben, mint az egészségügy.

Este a Khamoro Cigány Tánc Egyesület elnöke, Farkas Zsolt és a Romano Glaszo együttes alapítója, Lakatos György volt a vendégünk. Az ERSZK zenészeivel – Balázs Achillesszel, Beri Károllyal és Lakatos Filip Csabával – együtt muzsikálva fantasztikus estét varázsoltak! Lényegesen több volt ez, mint cigány tánc! Vendégeink nem csak táncot akartak tanítani, de a roma kultúrából minden mást is, ami kapcsolódik: viselkedést, viszonyulást, magatartást, tartást – és persze ritmust, mozdulatokat, a táncrendet, lépéseket is… Jó volt megtapasztalni, hogy a szakkollégisták közül többen is birtokában vannak annak a hagyománynak, amelyet vendégeink is képviselnek, ellentétben a divattá tett populáris megjelenítéssel. (Balogh Melissza és Lakatos Filip Csaba, illetve Cozma Patrícia táncát vendégeink elégedetten nyugtázták.)

A szakmai hétvége második napján, szombaton Debrecenbe utaztunk, a Református Nagytemplomban egész napos rendezvényen vettünk részt. „Teremts bennem tiszta szívet” – az ötödik protestáns cigánymissziós konferencia címéül választották ki Dávidnak ezt a könyörgését. Több mint ezer résztvevő között meghallgattuk Kurdi Zoltán metodista cigánymissziói lelkész, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, Dr. Puskás István debreceni alpolgármester, Durkó Albert, a pünkösdi egyház cigánymissziójának vezetője, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman-helyettes, Gábor Rupi, a korondi baptista cigány gyülekezet lelkésze gondolatait, délután pedig a cigány/roma testvérek bizonyságtételét.


Szakkollégistánk, Pilling Szabina Flóra így számol be a debreceni cigánymissziói találkozó nyomán ébredt érzéseiről és gondolatairól:

Mély érzéseket keltett bennem az, hogy részt vehettem az V. Protestáns Cigánymissziós Gyűlésén, magyar emberként és az Evangélikus Roma Szakkollégium tagjaként.

A mise, amin részt vettem, megmutatta számomra, hogy mennyire is nehéz a romáknak beilleszkedni a társadalomba, hiszen a legtöbb ember kirekeszti, lenézi és elítéli őket. Ezen szeretnék változtatni, mert úgy gondolom, hogy minden ember megérdemli az egyenlőséget, hiszen senki nem tehet arról, milyen körülmények közé születik. A tiszteletes asszony által elmondott dolgok, hogy Isten segít mindenkinek megtalálnia az útját – szívemhez szólt, valamint láttam magam körül az Istenhez fohászkodó sok megtört arcot, akiknek segítségre van szükségük a helyzetük javításának érdekében. Úgy éreztem, Isten most mutatta meg az én utamat, hogy minden tőlem telhetőt meg kell tennem, ezzel biztosítva a segítségemet embertársaimnak.

Azt tapasztaltam, hogy a kisebbséghez tartozó személyek nem elég tájékozottak a lehetőségeikkel kapcsolatban, hiszen gyakra megkülönböztetés áldozataivá válnak.

Ezért is jelentkeztem a szakkollégiumba, mivel én is hasonló helyzetben vagyok, de szeretnék kiállni a rászorulók érdekeiért, hiszen mindenkinek egyenlő esélyeket kell biztosítanunk.                              

Meg fogok tenni mindent annak érdekében, hogy elérjem ezt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .