A képzőművészet, a zene, az irodalom, a film, a nyelv témaköreit ölelte fel az a rendezvénysorozat, melyet a Móricz Zsigmond Városi és Megyei Könyvtár – az Evangélikus Roma Szakkollégiummal és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve – szervezett.
A szakkollégisták, főiskolások által is rendszeresen látogatott előadásokkal az érdeklődő könyvtárlátogató, főleg a többségi társadalmat reprezentáló nyilvánosság számára szerették volna a szervezők világossá tenni, hogy „roma kultúra” alatt nem csak a hátrányos helyzetből fakadó nehézségek eufemizáló kifejezését értjük. Értékek és teljesítmények köthetők a hazai roma értelmiség legkiválóbb alakjaihoz is, s ez reménnyel, egészséges önbizalommal töltheti el azokat a fiatalokat, akik identitásuk megtartásával készülnek értelmiségi pályára.
A nyolc rendezvényből álló sorozatot a „Virág a tövisek között” című kiállítás nyitotta, a Free-Presszionisták néven működő alkotói kör tárlatának a Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Bolyai téri Gyülekezeti Háza adott otthont még szeptemberben. A képek között október 4-én az egyik művésszel, az előadóként és kommunikációs szakemberként is ismert Káli-Horváth Kálmánnal az istenkeresés problematikájáról beszélgetett a gyülekezet és a szakkollégisták előtt Laborczi Géza lelkész. http://www.evangelikus.hu/aratasi-halaadas-nyiregyhaza-2015
A magyarországi cigány irodalom legjelentősebb képviselőinek – Choli Daróczi József, Lakatos Menyhért, Jónás Tamás, Kovács József Hontalan – munkásságáról D. Magyari Imre publicista tartott előadást, a szemelvényeket két szakkollégista, Orgován Lilla (tanító szakos) és Farkas Norbert (szociális munka szakos) szakkollégista tolmácsolta. Október közepén jártunk, amikor filmvetítéssel egybekötött alkalom következett: Kőszegi Edit filmrendező és Szuhay Péter néprajzkutató A magyarországi romák/cigányok ábrázolása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében készült antropológiai jellegű és dokumentumfilmeken címmel tartott előadást.
A magyarországi cigányzene története azért volt különleges, mert Vízeli Máté hegedűművész több hangszeren muzsikálva illusztrálta a témát, különböző játékstílussal tette érzékelhetővé a korszakok, tájegységek sajátosságait, a füllel hallható különbségeket. November második felében két alkalom is kötődött dr.Jenei Teréz főiskolai tanárhoz, az Evangélikus Roma Szakkollégium romológiatanárához. Előbb kedvenc kutatási témájából, a cigány/roma népköltészetből és népmesekincsből kaptak ízelítőt az érdeklődők, majd a sorozat zárásaként, november 30-án a romani nyelvről, a nyelv történetéről, a dialektusokról, a magyarországi cigányok nyelvhasználatáról, majd a romani könyvek, szótárak megjelenéséről is szólt dr.Jenei Teréz nagyszerű előadása. Mint megtudtuk, a romani nyelv fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze a műfordítás: Balázs Dávid, 1. éves tanító szakos szakkollégistánk – akinek anyanyelve a lovári – , előbb a Himnuszt, majd Petőfi egyik költeményét olvasta fel és elhangzott az Úrtól tanult imádság, a Miatyánk is lovári nyelven:
Amarodad (Mt 6,9-13)
Amaro Dad, kon san ando rajo,
te suntosardyol tyo anav;
te aveltar tyiro them;
te kerdyolpe tyiro kamipe,
sar ando rajo, kade vi pe phuv.
Amaro sako dyesesko manro
de amenge adyes;
haj jertisar amare bezexa,
sar vi ame jertisaras
kodalenge, kon amenge bezexaren;
haj na inger amen ande zumavjimata;
ba slobodisar amen kathar o Nasul.
(Vesho-Farkas Zoltán fordítása alapján)
