A „romagyilkosságok” néven elhíresült, 10 évvel ezelőtti tragédia megismerésének lehetőségét kérték az ERSZK tagjai, miután – éppen a kerek évforduló okán – ismét bekerült a közbeszédbe az a drámai eseménysor, melynek megtörténtekor még gyerekek voltak a mai egyetemista fiatalok. A szakkollégisták kérésére március 11-én szerveztük meg a K14-be azt az együttlétet, melynek a tények megismerése és a megemlékezés egyszerre célja volt.
Jellemzően tíz év körüli gyerekek voltak a szakkollégisták, amikor a példa nélküli gyalázat, a roma emberek elleni merényletsorozat megtörtént Magyarországon. Mégis, sokukban ébredeztek emlékek az együttlét, a beszélgetés során: féltünk! Féltek a szüleik, a szomszédaik, félt az egész roma közösség – az események idején őrtüzeket gyújtottak a falvak romák lakta utcáiban, őrséget szerveztek. A gyermeki lélekben csak ez az érzelmi élmény hagyott nyomot, de az évforduló alkalmából megjelent cikkek a megemlékezésekről, a Debreceni Egyetemen megrendezett konferenciáról, az ahhoz fűződő közéleti-politikai reakciókról felébresztette az őszinte érdeklődést, kíváncsiságot: mi történt?
Erre a kérdésre az egyik szakkollégista készült válasszal. A szociológia szakos Kiss Levente kapta a feladatot, gyűjtse össze a tényeket: mikor, hol, mi történt – 2008 júliusától Galgagyörktől – Piricsén, Nyíradonyon, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön át – 2009. augusztus 3-án Kislétáig. A magyar kriminológia legsúlyosabb bűnténysorozatában kilenc alkalommal követtek el Molotov-koktélokkal és lőfegyverekkel cigányok elleni merényletet, összesen hat ember életét oltották ki négy különböző településen.
Nagy Tiborné, élt 40 évet, Nagycsécs
Nagy József, élt 43 évet, Nagycsécs
Csorba Róbert, élt 27 évet, Tatárszentgyörgy
Csorba Robika, élt 5 évet, Tatárszentgyörgy
Kóka Jenő, élt 54 évet, Tiszalök
Balogh Mária, élt 45 évet, Kisléta
A több mint egy éven át tartó rasszista indíttatású sorozatgyilkosság súlyosságát, természetét nehezen ismerték fel a bűnüldöző szervek. A nyomozás, tényfeltárás során nemtörődömségből vagy a szakmai hozzáértés teljes hiánya miatt olyan kínos hibákat vétettek, melyek súlyosan megnehezítették később az igazságszolgáltatás munkáját. A mélységesen megrázó eseményektől nem tudták távoltartani magukat a politikai pártok sem, érdekeiktől vezetve további kegyetlen sebeket ejtve a felzaklatott roma közösségek tagjaiban. Az állam jóvátehetetlen mulasztást követett el az áldozatvédelem teljes hiányával, pedig 2009-ben már Magyarországon is rendelkezésre állt volna a szakértelem és a humán erőforrás… A széleskörű társadalmi felháborodás, a szolidaritás megannyi gesztusa mindezt nem ellensúlyozhatta.
Az elkövetőket 2009 augusztusában fogták el Debrecenben. A bíróság az első-, másod- és harmadrendű vádlottra tényleges életfogytiglani börtönbüntetést, a negyedrendű vádlottra 13 év fegyházbüntetést szabott ki a több halálos áldozatot követelő rasszista indíttatásból, előre megtervezett módon elkövetett bűncselekmények miatt. Az évekig húzódó, jogerős ítéletet csak 2016-ban eredményező per sem hozott azonban teljes megnyugvást, hisz számos részletre nem derült fény, okkal feltételezhető, hogy a négy elítéltnek felbújtója, megbízója, anyagi támogatója lehetett.
Kiss Levente prezentációja mellett segítette a megismerést az a video, melyet 2013-ban, a kislétai gyilkossság évfordulójára Vágvölgyi B.András írt és rendezett, a Fullajtár Andrea, Gryllus Dorka, Kulka János és Nagy Zsolt főszereplésével készült Bőrük volt a bűnük című film egyszerre mutatja be a tényeket és az áldozatok tragédiáját.
Meghallgattunk néhány olyan korabeli tudósítást, illetve helyszíni riportot, melyek 2008-ban, illetve 2009-ben készültek két érintett szabolcsi településen – Tiszalökön és Piricsén -, s a Magyar Rádió hallgatóit tájékoztatták a túlélők helyzetéről, a családtagokra nehezedő további súlyos terhekről.
Végül gyertyát gyújtottunk az áldozatokért és Laborczi Géza evangélikus lelkész, az ERSZK igazgatótanácsának elnöke megemlékezésében azért imádkozott, hogy a gyűlölködés válaszfalai leomoljanak, s létrejöjjön a békesség melletti elköteleződés. A közös ima után a szakkollégisták énekszolgálatával zárult a program.
Erre az alkalomra vendégek is érkeztek hozzánk. A szakkollégiummal előadóként, tanárként kapcsolatot tartó munkatársainkon kívül az Evangélikus Hittudományi Egyetem két külföldi ösztöndíjas hallgatója, Noora Mattila a finnországi Joensuuból és Simon Hansbauer a németországi Neuendettelsauból érkezett épp Nyíregyházára. Pángyánszky Ágnes, az EHE Gyakorlati intézetének vezetője egy rendhagyó diakóniai szeminárium keretében a Nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet és intézményei életébe vezette be a nyugat-európai teológusokat.
