Langerné Victor Katalin, az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára volt az Evangélikus Roma Szakkollégium vendége az áprilisi szakmai műhelymunka alkalmából. Régi kedves ismerősünkkel barátságos, de rendkívül informatív délutánt töltöttünk együtt a K14-ben: helyettes államtitkár asszony azokról az egymásra épülő programokról tartott előadást, melyek a cigányság társadalmi integrációját hivatottak elősegíteni.

 

Lépcső a megoldás felé – a Biztos kezdet gyerekházaktól az ingyenes óvodáztatáson át, a tanoda-programot érintve a Kollégium Plusz koncepciójának ismertetésével kaptunk képet Langerné Victor Katalintól azokról a projektekről, melyek a roma kisebbség integrációját hivatottak szolgálni. Mint mondta, országos szinten minden szegénységi mutató javuló tendenciát mutat, kivéve a középiskolai helyzetet. A 9. és 10. osztály után mintegy tízezer gyerek tűnik el a közoktatásból, az elkeserítő statisztika egyértelmű jelzés arra, hogy újfajta szakképzésre van szükség.

A számos eredmény, pozitív tendencia mellett látni kell, hogy az országnak vannak olyan tájai, ahol megállt az élet: Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlin bőven akadnak olyan falvak, melyekben koncentráltan jelentkezik minden probléma. A társadalmi felzárkózásért felelős kormánytag szerint nem lehet magukra hagyni ezeket a településeket, oda kell menni és munkához kell látni. A Jelenlét-program 30 településen indul – tapasztalt közösségszervezők közreműködésével -, immár a Belügyminisztérium hathatós irányításával. (Azóta megtörtént a hivatalos bejelentés, hogy a TFFA az Emmitől a Belügyminisztérium fennhatósága alá kerül.)

Langerné Victor Katalin végül válaszolt a szakkollégisták kérdéseire: legnagyobb érdeklődés a nyelvvizsgához kötött egyetemi felvételi problémáját övezte, a szakkollégisták szerint ez legküzdhetetlen akadályt jelent a hátrányos helyzetű fiataloknak. Aggodalmaikat a helyettes államtitkár is osztotta, de számos megoldási lehetőséget, ötletet vázolt fel az érettségi és az egyetem közé ékelt 0. évfolyamos képzéstől, az időt adó felnőtt szakképzésen át, egyúttal megnyugtatva a hallgatókat, hogy az illetékesek is látják a problémát. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e az államilag finanszírozott félévek számát növelni a hátrányos helyzetű fiatalok megsegítése érdekében, kategorikus választ adott Langerné Victor Katalin: „Nem! Annak már vége, amikor innen mentek nyugdíjba!”

A húsvétot megelőző áprilisi szakmai műhely második napján Laborczi Géza lelkész, az ERSZK igazgatótanácsának elnöke beszélgetett a fiatalokkal. Sok más mellett az időhöz való viszonyunkról, a normákról, az egyensúly-keresés nehézségeiről, félelmeinkről, szorongásainkról folyt a polémia.

A képzőművészet, a zene, az irodalom, a film, a nyelv témaköreit ölelte fel az a rendezvénysorozat, melyet a Móricz Zsigmond Városi és Megyei Könyvtár  – az Evangélikus Roma Szakkollégiummal és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve  – szervezett.

Elolvasom

„Nem szabad megijedni az új közösségektől” – Beszélgetés Laborczi Géza lelkésszel, az ökumenikus nyári szabadegyetem vezetőjével

Elolvasom

Budapest – Nyíregyháza – A magyarországi cigányság felzárkózása érdekében kiemelt feladat a jövőt építő értelmiség képzése. Ezen cél érdekében a római katolikus egyház részéről a jezsuita rend, a görög katolikus, a református és az evangélikus egyházak mint fenntartók 2011-ben létrehozták a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot (KRSZH). A szervezet idén júniusi tanácsülésén Laborczi Géza evangélikus lelkészt választották meg elnökké.

Elolvasom