A második szemeszterbe fordulva megtartottuk az első szakmai műhelymunkát. A roma kultúra értékei felé fordulva pénteken a példaadó életutak sorozatban vendégünk volt Arató Miklósné főnővér. Este cigány táncházat rendeztünk, melyre érdeklődő vendégek is érkeztek. Szombaton Debrecenbe utaztunk, a V. Protestáns Cigánymissziós Találkozóra.

Rendszeresen hívunk olyan előadót az Evangélikus Roma Szakkollégium tematikus hétvégéinek programjába, aki személyes életútjával, megküzdött sikerével tud példát és hitet adni a fiataloknak.

A nagykállói Arató Miklósné Rózsa, a Sántha Kálmán Szakkórház Gerontopszichiátriai Osztályának főnővére nehéz sorsban nevelkedett, amikor annak lett volna az ideje, szó sem lehetett tanulásról – a kisebb testvéreit nevelte, vezette a háztartást. Már háromgyermekes édesanya volt, amikor ráismert rég elnyomott álmaira. Előbb segédápoló lett, nagy nehézségek árán álláshoz jutott, majd lépésről-lépésre haladt tovább. Az érettségit követte az alapdiploma a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán, majd egyszerre két Msc-diplomát is szerzett. De nem a végzettségeinek köszönheti csupán főnővéri állását: azért külön keményen meg kellett harcolnia. Szorgalommal, szakértelemmel, megbízhatósággal kellett megvédenie a pozícióját. Harcairól, küzdelmeiről is őszintén, egyenesen beszélt a szakkollégistáknak, arra intve őket, hogy egyetemistaként és a munka világában a hozzáértés, a szakmaiság legyen az első, de otthon, a családjuk körében ne próbáljanak azon a nyelven megszólalni, amit tanulmányaik során sajátítanak el. Arató Miklósné nem tekinti befejezettnek tanulmányait – hajlik rá, hogy lánya, egyik első és kiváló szakkollégistánk, Arató Andrea példáján felbuzdulva Phd-fokozatot szerezzen. Arató Miklósné arra mutatott példát szakkollégistáinknak, hogyan lehetséges a roma identitás teljes megóvása mellett családanyaként, nagymamaként, kiváló háziasszonyként a többségi társadalom elismerését és tiszteletét kivívva karriert építeni olyan hierarchizált és tekintélyelvű szervezetben, mint az egészségügy.

Este a Khamoro Cigány Tánc Egyesület elnöke, Farkas Zsolt és a Romano Glaszo együttes alapítója, Lakatos György volt a vendégünk. Az ERSZK zenészeivel – Balázs Achillesszel, Beri Károllyal és Lakatos Filip Csabával – együtt muzsikálva fantasztikus estét varázsoltak! Lényegesen több volt ez, mint cigány tánc! Vendégeink nem csak táncot akartak tanítani, de a roma kultúrából minden mást is, ami kapcsolódik: viselkedést, viszonyulást, magatartást, tartást – és persze ritmust, mozdulatokat, a táncrendet, lépéseket is… Jó volt megtapasztalni, hogy a szakkollégisták közül többen is birtokában vannak annak a hagyománynak, amelyet vendégeink is képviselnek, ellentétben a divattá tett populáris megjelenítéssel. (Balogh Melissza és Lakatos Filip Csaba, illetve Cozma Patrícia táncát vendégeink elégedetten nyugtázták.)

A szakmai hétvége második napján, szombaton Debrecenbe utaztunk, a Református Nagytemplomban egész napos rendezvényen vettünk részt. “Teremts bennem tiszta szívet” – az ötödik protestáns cigánymissziós konferencia címéül választották ki Dávidnak ezt a könyörgését. Több mint ezer résztvevő között meghallgattuk Kurdi Zoltán metodista cigánymissziói lelkész, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, Dr. Puskás István debreceni alpolgármester, Durkó Albert, a pünkösdi egyház cigánymissziójának vezetője, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman-helyettes, Gábor Rupi, a korondi baptista cigány gyülekezet lelkésze gondolatait, délután pedig a cigány/roma testvérek bizonyságtételét.


Szakkollégistánk, Pilling Szabina Flóra így számol be a debreceni cigánymissziói találkozó nyomán ébredt érzéseiről és gondolatairól:

Mély érzéseket keltett bennem az, hogy részt vehettem az V. Protestáns Cigánymissziós Gyűlésén, magyar emberként és az Evangélikus Roma Szakkollégium tagjaként.

A mise, amin részt vettem, megmutatta számomra, hogy mennyire is nehéz a romáknak beilleszkedni a társadalomba, hiszen a legtöbb ember kirekeszti, lenézi és elítéli őket. Ezen szeretnék változtatni, mert úgy gondolom, hogy minden ember megérdemli az egyenlőséget, hiszen senki nem tehet arról, milyen körülmények közé születik. A tiszteletes asszony által elmondott dolgok, hogy Isten segít mindenkinek megtalálnia az útját – szívemhez szólt, valamint láttam magam körül az Istenhez fohászkodó sok megtört arcot, akiknek segítségre van szükségük a helyzetük javításának érdekében. Úgy éreztem, Isten most mutatta meg az én utamat, hogy minden tőlem telhetőt meg kell tennem, ezzel biztosítva a segítségemet embertársaimnak.

Azt tapasztaltam, hogy a kisebbséghez tartozó személyek nem elég tájékozottak a lehetőségeikkel kapcsolatban, hiszen gyakra megkülönböztetés áldozataivá válnak.

Ezért is jelentkeztem a szakkollégiumba, mivel én is hasonló helyzetben vagyok, de szeretnék kiállni a rászorulók érdekeiért, hiszen mindenkinek egyenlő esélyeket kell biztosítanunk.                              

Meg fogok tenni mindent annak érdekében, hogy elérjem ezt.

Húsvétra készülve idén is színre vittük Jézus szenvedéstörténetét, a Passiót. Nagyjából egy hónapos próbafolyamatot követően a Nagyhéten, március 28-án három helyszínen mutattuk be az előadást. A biharkeresztesi közösségi házban általános iskolás gyerekek, a toldi művelődési házban pedig felnőttek ültek a nézőtéren. Hogy elvihettük hozzájuk „az üzenetet”, azt az Igazgyöngy Alapítványnak köszönhetjük. A napot Debrecenben, az evangélikus gyülekezetben zártuk, ez is misszió volt, csak másképp…

Elolvasom

Hatodik alkalommal rendezték meg szombaton Debrecenben, a Tóth Árpád Gimnázium tornacsarnokában a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat teremlabdarúgó tornáját. A Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium rutinra tett szert a szervezésben: két egymást követő évben nyerték el a KRSZH Focikupát, s vele a torna rendezésének jogát. A Kocsis Fülöp, érsek-metropolita fővédnökségével megrendezett versenyre meghívást kaptak az egyetemi roma szakkollégiumok is, így kilenc csapat sorakozhatott fel az ünnepélyes megnyitóra és a sorsolásra.

Elolvasom

„Ez a mi dolgunk”  címmel rendezte meg a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) tanévnyitó konferenciáját idén a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium szeptember 9-11. között. Mint ismeretes, a KRSZH öt éve működik, és már 250-nél is több hallgatója van a történelmi egyházak által idén már héttagúra fejlesztett szervezetnek. Az induláskor a jezsuita rend Budapesten, a görögkatolikus egyház Miskolcon, a reformátusok Debrecenben, míg a Magyarországi Evangélikus Egyház Nyíregyházán alapított intézményt az egyetemek közelségében a roma értelmiség felnevelésére. Egy évvel később a római katolikus egyház Szegeden hozta létre hasonló profilú műhelyét, majd Debrecenben is létrejött egy görögkatolikus fenntartású szakkollégium, a most induló tanévnek pedig az a sajátossága, hogy a református egyház a fővárosi egyetemeken tanulókra is kiterjeszti hatókörét, Budapesten is megkezdte működését egy református szellemiségű roma szakkollégium. Hagyomány a KRSZH-ban, hogy a tanévet közös konferenciával és tanévnyitóval indítják, ennek helyszíne évről-évre változik, Nyíregyháza után idén Debrecen volt a házigazda.

Elolvasom