Olyan missziók megismerésével foglalkoztunk a márciusi szakmai műhelymunka során, melyek mindegyike a hazai cigányság felemelését, sorsának jobbra fordítását tűzte célul. A szombati program könnyebben körül írható, ugyanis három magyarországi egyház romák között végzett tevékenységéről szólt, a misszió szó ebben az összefüggésben nagyon is a helyén van. De a pénteken megismert pedagógiai törekvéshez is komoly elhivatottság, odaszánás szükséges…

Minden magyar állampolgárnak joga van az anyanyelvén tanulni – rögzíti az alaptörvény, de ezt nem tudják érvényre juttatni azok a kisgyerekek, akik a romaninak valamelyik dialektusába születnek bele, azt tanulják meg elsőként otthont. A családi körben használt nyelvet gyermekintézménybe kerülve tilalom lengi körbe: maguk a szülők is azzal a jó tanáccsal adják be gyereküket óvodába, iskolába, hogy csakis magyarul szólaljanak meg! Az ott dolgozóknak is – kimondva vagy kimondatlanul – ez az elvárása, bölcs dolog akkor engedelmeskedni, akkor is, ha az lényegesen nehezebben megy, ha nem az a természetes a cigány kisgyermek számára… Vajon nem ez-e az (egyik) oka iskolai sikertelenségüknek?

Nem a lovári, vagy egyéb cigány dialektus iskolai oktatásáról van szó, a transzlingválás, mint módszer egészen mást jelent. Heltai János Imre egyetemi adjunktus, a Károli Gáspár református Egyetem szociolingvisztika tanára és kutatója, valamint Kerekesné Lévai Erika, a tiszavasvári Magiszter alapítványi iskola igazgatója közös munkájukról számoltak be a roma szakkollégistáknak. Ebben az iskolában órán és szünetben is szabad használni a cigány nyelvet, annak ellenére, hogy tanáraik nem beszélik.

Az anyanyelv használatától azt várják a pedagógusok, hogy könnyebbé válik a tananyag megértése, hogy a korábban csendesen üldögélő gyerekek is bátran megszólalnak, bekapcsolódnak a tanulás folyamatába. A beszélés nem az egyes nyelvekhez kötődik a kisgyermek szocializációja során – magyarázta Heltai János -, az információszerzés, az önkifejezés lényegesebb mozzanatok. Kerekesné Lévai Erika azzal sietett kiegészíteni, alapvetés lenne, hogy a gyereknek sikerélményt adjon az iskolai munka, s tapasztalatuk szerint a transzlingválás eléri ezt a célt. Az iskolából kitiltott anyanyelv üzenete az, hogy alacsonyabb státuszú nyelv, mint a többségé: önmagában a nyelvhasznált sérült identitást eredményez – Tiszavasváriban pedig máris érzik a módszer identitáserősítő szerepét. 

Vendégeink nem titkolták a dilemmákat, kétségeket, azokat az aspektusokat, melyekre egyelőre nincs válasz, de a beszélgetésbe torkolló együttlét végeredménye az lett, hogy máris több előnye látszik a transzlingválásnak, mint amennyi hátránya.

A pénteki együttlét ezt követően jelentősen átalakult. A hallgatói önkormányzat kezdeményezésére közösen ünnepeltük a nőnapot, majd vidám farsang következett a K14-ben.

Szombatra három magyarországi egyház képviselőjét hívtuk meg, hogy egyházuk cigányok/romák körében végzett missziójáról beszéljen.
A baptista közösség tevékenységét Puporka Gusztáv ismertette, aki elöljáróban nehéz, hányatott gyermekkoráról mesélt: akkori társai mára börtönviselt, drogfüggő emberek lettek. Az ő sorsát megtérése változtatta meg, a Jászberényben szociálpedagógiát végzett fiatalember most a tuzséri baptista közösségben végzi elkötelezett szolgálatát. A hit emberformáló erejéről Sztojka Károly és felesége tett bizonyságot, mint elmondták, legkisebb gyermeküknek, a még általános iskolás Virágnak már ezt a mintát tudják átadni. Puporka Gusztáv a baptista cigánymisszió legfontosabb céljáról szólva elmondta, az első és legfontosabb, Isten útjára vezetni a cigány embereket. Fontosnak tartják, hogy ennek érdekében vezetőket képezzenek, tovább képezzenek, megerősítsék a gyülekezeteket, de leghangsúlyosabbnak a gyerekek, fiatalok között végzett munkát tekintik. Nem csak Isten igéjére tanítják a misszióba vont gyerekeket, de arra is, hogyan kell kezet mosni… Mint megtudtuk, a Magyarországi Baptista Egyházban is a cselekvő szeretet jelenti a szolgálat alapját, rengeteg szociális feladatot vállalnak magukra. 

Ez az alapvetés vezeti azt az evangélikus misszót is, melyet Kiss Attila, szociális munkás a nyírteleki Filadelfia Gyülekezetről és szociális központról megosztott a szakkollégistákkal. Györfi Mihály evangélikus lelkész kezdeményezésére 2006-ban kezdődött Görögszálláson, illetve a környező mintegy tizenöt bokortanyában a gyülekezet missziós munkája, amely mára a szociális ellátás minden területére kiterjed. Sok szakkollégista személyesen is megtapasztalta az itteni jó gyakorlatot, hisz több alkalommal látogattunk már Nyírtelekre, valamint a görögszállási Biztos Kezdet Gyerekházba is. „Egyek vagyunk, mégis egytől-egyig mások. Szemre különbözünk, de legbelül egyformák vagyunk.” – tudatta a szolgálat mottóját Kiss Attila, aki egyértelmű szavakkal minősítette a misszióval kapcsolatban fenntartásokat megfogalmazó híveknek a magatartását: ha mégis ki meri jelenteni, hogy elfogadja Jézust, akkor sohasem értette meg a Bibliát! 

Hogy az Istennek való elköteleződés, a hitbeli szilárdság mennyire fontos a cigány/roma misszió nehézségei közepette, arról leghitelesebben, hatásosabban mégis az a Balogh Róbert beszélt, aki 2011-ben, a KRSZH indulásakor még szakkollégista volt Debrecenben, ma pedig már felszentelt református lelkész Jánoshalmán. Az elhivatottságáról itt legyen elég annyi, hogy a mélységes nyomorban élők szolgálatát éppen a genfi magyar gyülekezet lelkipásztori állásából hazatérve maga kérte püspökétől… Mesélt a jánoshalmai missziójáról, ahol nem csak – az ő munkája révén mára önálló egyházközségbe szerveződött – cigányok lelkipásztora, de a többségi társadalomhoz tartozóké is. Még fontosabbak voltak azonban azok a gondolatai, melyeket kortársként, a szakkollégiumi intézményrendszerből nemrég kiröppent értelmiségi roma fiatalként tudott megfogalmazni:
        – Nehézségek sokasága vár rátok, amikre nem készítenek fel: nem    szokványos, hogy cigány emberek magas pozícióban legyenek, mert képességük, végzettségük lehetővé teszi. Képzeld csak el annak a doktorandusz cigánynak a helyzetét Budapesten, akivel senki nem áll szóba a templomban… Legyen erős hátad, amivel elbírod a mögötted állókat! Nem is tudom, mi lesz, ha ti rövid időn belül nem álltok bele! Iszonyú nagy szükség van rátok, mert hívőként, elkötelezett cigányként, szakemberként tudtok tenni!

Az októberi szakmai hétvége középpontjában a cigány-magyar kettős identitás megerősítése állt. Céljaikért tenni, küzdeni képes, nagyszerű emberekkel ismerkedtek meg a szakkollégisták. Pénteken a nyírteleki Filadelfia Gyülekezet cigány pasztorációs tevékenységébe, a görögszállási szegregátumban élő roma közösség életébe nyertünk betekintést. Szombaton két kiváló emberrel találkoztunk. Káló Norbert Szendrőládon a Bhim Rao Egyesület kötelékében dolgozik a sajátjaiért, míg a tuzséri születésű Jónás Tímea, Aranypánt díjas osztályvezető főnővér Budapesten, a Nyírő Gyula Kórházban cáfol rá mindennapi munkájával a cigányokkal kapcsolatos előítéletekre.

Elolvasom

Régóta tervezett programot sikerült megvalósítanunk, amikor 2017. május 31-én a NYE Tanítóképző Intézetével közös szervezésben végre ellátogattunk Hodászra. Magyarország – és minden bizonnyal Európa – első roma tájházát tűztük ki úti célul, a Rézműves Melinda által megvalósított projekten kívül azonban a hodászi görögkatolikus cigány gyülekezet templomát és intézményeit is meglátogattunk.

Elolvasom

A reformáció 500. évfordulója is ösztönözte amerikai barátainkat arra, hogy Iowaból az öreg kontinensre utazzanak, de egészen bizonyos, hogy annak a szépen ívelő kapcsolatnak is köze volt hozzá, mely az Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egyház (ELCA) Északkelet-iowai Egyházkerülete és a Magyarországi Evangélikus Egyház között, benne pedig az ELCA Globális Szolgálatának, illetve a Wartburg College-nak és intézményünknek az együttműködése révén évről-évre továbbépül. Az előzmények: Steve Nelson, az ELCA chicagói székhelyű Globális Szolgálatának igazgatója már többször is felkereste az ERSZK-t, és 2012-től minden évben küld a szervezet önkénteseket a nyíregyházi evangélikus intézményekbe, köztük a szakkollégiumba. 2013-ban fogadtuk Steven L. Ullestad-ot, az Északkelet-iowai Egyházkerület püspökét, valamint a Wartburg College tizenöt diákját és az egyházkerület hatfős küldöttségét, 2014-ben pedig egy filmes stáb érkezett hozzánk, hogy a ELCA „Fiatal Felnőttek a Globális Misszióban” (YAGM) önkénteseinek itteni tevékenységéről adjanak képet az otthoniaknak. 2015-ben jött el az ideje, hogy mi röpítsük az „első fecskét” az Egyesült Államokba, a szociális munka szakos Jéri János kapott lehetőséget rövid amerikai látogatásra, majd tavaly az Evangélikus Roma Szakkollégium intézményvezetője, Molnár Erzsébet építette tovább a bizalmat, szőtte szorosabbra az emberi kapcsolatokat Waverlyben. Most pedig csak pár napja érkezett haza onnan két szakkollégista, Megyesi Judith és Túró Vanda, amikor együtt köszönthettük Nyíregyházán a Wartburg College 16 diákját, professzoraikat és Mark Anderson püspöki titkárt.

Elolvasom

A roma gyülekezetek nyári hitépítő táborát ezúttal Encsen rendezte meg a Magyarországi Evangélikus Egyház cigánymissziója. A Közös asztal elnevezésű táborba Sárszentlőrincről, Szentetornyáról, Nyírtelek-Görgszállásról és az Encset is magában foglaló fancsali lelkészi körzetben található Csenyétéről érkeztek résztvevők. És immáron harmadszor, ott voltak a roma szakkollégisták is.

Elolvasom