Nagy izgalommal készültünk az elmúlt hetekben, tudva, hogy április 7-én két budapesti helyszínen mutatjuk be a Passiót, Jézus szenvedésének történetét. A húsvéti misztériumjátékot délelőtt a Fasori Gimnáziumban, este 6-tól pedig a józsefvárosi gyülekezet központjában adtuk elő. A Passió bemutatása egyúttal az áprilisi szakmai műhelymunkáját is jelentette a spirituális modul részeként a szakkollégium számára.

Mint ismeretes, tavaly is így készültek a feltámadás megünneplésére a szakkollégisták, mégsem csak a szöveg felfrissítéséről kellett gondoskodni: ahogy az már az oktatás világában lenni szokott, tanulmányaik végeztével a diákok mennek, újak jönnek. A Passió szereposztása is „súlyos veszteségeket szenvedett” például a narrátor, Orgován Lilla diplomájával, de kiváló utánpótlás érkezett nem csak erre a feladatra, hanem Mária, Júdás, Pilátus, Kajafás karakterére is. Kedv és odaadás is hamar kerekedett, már csak az idővel kellett megvívni! A roma szakkollégiumban olyan fiatalok fejlesztése folyik, akik vagy a Nyíregyházi Egyetemen vagy a Debreceni Egyetemen tanulnak, különböző szakokon és évfolyamokon, nem könnyű a sokirányú elfoglaltságaik közepette alkalmas időpontot találni a próbákra.

                                                                                                                                 

                                                                                 (próba a Kistemplomban)

 

Vannak köztünk reformátusok, római és görög katolikusok, a neoprotestáns kisegyházak hívei is, így a Passió – ahogyan maga az evangélikus szakkollégium is működik – az ökumené jegyében jön létre. Az előadásnak nem a felekezetiség ad karaktert, inkább a roma sajátosságokat említhetjük. Ez az idei év újítása. A legenda szerint a cigány/roma nép hányattatásainak az a magyarázata, hogy a Golgotán egy cigány ember ellopott egy szeget: ezért van, hogy Jézus lábát egy szeggel rögzítették a kereszten. A cigány himnusz is erről szól, és ezt eléneklik a fiatalok a prológusban. Attól is roma ez a szenvedéstörténet, mert amikor elhangzik a kérés, „Uram, taníts minket imádkozni!” – a Jézust megformáló, tanító szakos Balázs Dávid lovári nyelven mondja el a Miatyánkot. Nos, ezzel a többletjelentéssel ruháztuk fel a golgotai történetet és ezzel szembesítettünk két budapesti evangélikus közösséget.

A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium diákjai – négy és nyolc évfolyamos képzés is van az iskolában – nyitott szívvel, érdeklődve fogadták az előadást, a szakkollégistáknak pedig különleges élmény volt Neumann János, Wigner Jenő, Harsányi János alma materének gyönyörű dísztermében színpadra lépni. Az előadást és az ebédet követően az intézmény iskolalelkésze, dr.Csepregi András kalauzolt bennünket a gimnáziummal egybeépített templomban: az 1905-ben elkészült Fasori Evangélikus Templom a főváros legdíszesebb protestáns temploma, oltárképét a nyíregyházi kötődésű Benczúr Gyula festette a kis Jézus előtt hódoló napkeleti bölcsekről.
A józsefvárosi szolgálatig bőven volt szabadidő, régi tervünket válthattuk valóra az Evangélikus Országos Múzeum megtekintésével. Az őszi, wittenbergi tanulmányút után a novemberben megnyílt Deák téri új kiállítás, benne Luther végrendeletével izgalmas szellemi kalandot ígért, de a digitális alkalmazásokkal interaktívvá tett kiállítás minden várakozást felülmúlt.
A Józsefvárosi Evangélikus Gyülekezet központja a Karácsony Sándor utcában ismét új élményt jelentett. Családias, otthonos közegbe csöppentünk, amit a régi ismerősökkel való találkozás tovább erősített: a gyülekezet lelkésze, Liszka Viktor és Laborczi Dóra az általunk is rendezett Nemzetközi Ökumenikus Szabadegyetemnek is résztvevői voltak Nyíregyházán. Az újabb jól sikerült előadás szolgálatát a Józsefvárosban szokásos péntek esti közös vacsorához kötöttük, de egy spontán, felszabadult örömzenéléssel is megtoldottuk.
Hétfőn, április 10-én 18 órától a nyíregyházi Emmaus Szeretetintézmény és a gyülekezet templomában, a Korányi úton vártak ránk. Ismét másfajta közönség és helyszín, de ugyancsak szeretetteljes figyelem fordult felénk, ami segített legyőzni azokat az újabb izgalmakat, melyek a „beugrókkal” érkeztek. Nem csak Bozorády András lelkész köszönte szolgálatunkat, de elragadtatott gyülekezeti tagok is dicsérték igyekezetünket és az élményt, amit adtunk.

Amikor az idei második szemeszter kezdetén maguk a szakkollégisták kérték, hogy mutassuk be idén is a Passiót, még nem tudtuk, mit készít számunkra az Úr… De Ő csodásan működik.
Ez a szolgálat újabb alkalmat teremtett arra, hogy a Passió üzenetével érkezve mutatkozzanak be a Nyíregyházán tanuló roma/cigány főiskolások és egyetemisták azokban a közösségekben, amelyek ugyancsak az evangélikusok nagy családjához tartoznak. Találkoznunk kell és beszélgetnünk kell.