NTP-kurzusok az ERSZK-ban

A havonként sorra kerülő vitaestek mellett – a Nemzeti Tehetségprogram támogatásával – különböző tematikájú kurzusok is szerepelnek az Evangélikus Roma Szakkollégium programjai között ebben a tanévben. Októberben megtartottuk a monoteista világvallások, valamint a társadalomismeret kurzust, a következő félévben kerül sor hasonló módon, a környezettudományi és az egészségtudományi programokra.

 

Egyházismeret – Világvallások keresztény szemmel

Az általános műveltség része, a világ jelenségei közti eligazodás elemi feltétele, hogy a fiatalok ismereteket szerezzenek a vallástudományról is. A program célkitűzése az volt, hogy megszerezzék az alapvető ismereteket a vallásos fogalmakról, a monoteista világvallások tanításairól, térben és időben képesek legyenek elhelyezni a történelmi eseményeket.

Asztalos Richárd evangélikus lelkész A. de Mello jezsuita atya egyik tanmeséjével érzékeltette az egyetemes jó lényegét – amikor a testvérek egymás javát keresik -, felhívva hallgatósága figyelmét, hogy a történetben nem esik szó arról, milyen vallású, milyen felekezetű templom építéséről van szó… Ezt követően a három egyistenhitű vallás, a zsidó, az iszlám és a kereszténység „könyve”, vagyis a Tóra, a Biblia és a Korán tanulmányozása közben rajzolódtak ki a közös alapok, az adott tanok formálásának kulcsalakjai (Ábrahám-Ibrahim).

A zsidó és az iszlám vallás részletezőbb megismerése közben kibomlottak a részletek a vallások jellegzetességeiről, a jelképekről, szimbólumokról, érthetővé váltak azok a jelenségek, melyeknek a nem tudása adott esetben alapja lehet az előítéleteknek. Az iszlámról szólva egyebek mellett kiderült, mi a különbség a szunniták és a síiták között, s hogy a dzsihádban, a „szent háború” lényegéből fakadóan nincs, nem lenne helye a fegyvereknek.

A kurzus végére láthatóvá vált, milyen jelentős közös halmaza van a három monoteista vallásnak: az egy Istenen kívül a két fontos alak, Ábrahám és Mózes, Jeruzsálem megszenteltsége, illetve hogy Délnyugat-Ázsia a bölcső. Lényeges különbség, hogy míg a zsidók és a muszlimok életét és mindennapjait teljesen átszövi a vallás, és az étkezéstől az egészségügyi kérdésekig minden vallási ügy, a keresztények ma már erre másként tekintenek.

Társadalomismeret

A kurzus két célt tűzött ki: a korábban megszerzett ismeretek felfrissítését, kiegészítését, a jelenben zajló változásokra vonatkozó ismeretekkel való bővítését és rendszerbe illesztését, illetve hogy a hallgatók képesek legyenek ismereteik alapján véleményt formálni.

Dr. Barabás László főiskolai tanár, neves germanista, Ausztria tiszteletbeli konzulja és történelemtanár vezette végig a szakkollégistákat azon az úton, mely a társadalmak kialakulásától indult. A jelen társadalmainak működési rendszerét áttekintve előadása érintette a közigazgatást, a törvényalkotást, a helyi, önkormányzati szabályozás rendjét, a kormányzati munkát és az igazságszolgáltatást. A szakkollégisták összevethették Magyarország és az Európai Unió országainak intézményrendszerét, a társadalmi struktúrákat, a demográfiai jellemzőket, végül a gazdaság működéséről is szó került. A rengeteg információ feldolgozásához, megértéséhez nem a könnyebbik utat választotta Tanár Úr! Az az lett volna, hogy elmondja, néhány vetített képpel illusztrálva bemutatja… Ehelyett sok-sok kérdésen át vezette rá hallgatóságát az összefüggések felismerésére, a helyes következtetések levonására. Ez egy olyan kurzus volt, ahol muszáj volt gondolkodni!

A program egyébként úgy alakult, hogy közben a Széni téri kistemplom gyülekezetének vasárnapi programjába is bekapcsolódtunk, a szakkollégisták énekszolgálattal működtek közre az istentiszteleten.

Programjaink a Nemzeti Tehetségprogram támogatásával valósultak meg.

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .