Az októberi szakmai hétvége középpontjában a cigány-magyar kettős identitás megerősítése állt. Céljaikért tenni, küzdeni képes, nagyszerű emberekkel ismerkedtek meg a szakkollégisták. Pénteken a nyírteleki Filadelfia Gyülekezet cigány pasztorációs tevékenységébe, a görögszállási szegregátumban élő roma közösség életébe nyertünk betekintést. Szombaton két kiváló emberrel találkoztunk. Káló Norbert Szendrőládon a Bhim Rao Egyesület kötelékében dolgozik a sajátjaiért, míg a tuzséri születésű Jónás Tímea, Aranypánt díjas osztályvezető főnővér Budapesten, a Nyírő Gyula Kórházban cáfol rá mindennapi munkájával a cigányokkal kapcsolatos előítéletekre.

Októberi szakmai hétvégénket a Filadelfia gyülekezet roma missziójának tanulmányozásával kezdtük. Nagy szeretettel fogadtak bennünket a gyülekezet missziós munkatársai. Helyet foglaltunk a gyülekezeti teremben, ahol előadást kaptunk munkálkodásukról. Malik Péter evangélikus lelkész után Kiss Attila és Kovácsné Györfi Viktória számolt be munkájukról, küldetésükről.
Nagyon megérintett az a tény, hogy Győrfi Mihály, az evangélikus lelkész – aki egy Nógrád megyei kis faluból származik -, Isten hangját meghallva, az előző életét otthagyva, feleségével együtt ide Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe költözött, hogy új életet kezdjenek, és Isten akaratát véghezvigyék. Nagyon jól döntöttek, hiszen az ő rátermettségüknek és bátorságuknak köszönhetően gyülekezet alakult Nyírteleken és Görögszálláson egyaránt. Új esélyt adva roma és nem roma embereknek arra, hogy merjenek kitartóan küzdeni az életben, elhinni, hogy van megoldás a problémáikra, és ami a legfontosabb, hogy hitet és bizalmat kaptak Istenben a gyülekezeti közösség által.
Aztán átmentünk Görögszállásra a másik gyülekezetbe, amit szintén ez a roma misszió működtet. Itt megismerkedtünk a szociális földprogrammal, ami által roma emberek munkához jutottak, ugyanis itt épült a gyülekezeti épület mögött egy fóliasátor, amiben zöldségeket termelnek, és ezeket a megtermelt javakat el is tudják adni. Ugyanitt a közösségi épületükben felzárkóztató képzések, kosárfonó és fafaragó tanfolyamok működnek. Miután megismerkedtünk az itt zajló programokkal, bementünk az istentiszteleti alkalomra. Elénekeltünk közösen egy szép dicséretet az újdonsült hitbéli testvéreimmel és a szakkollégistákkal, ami nagyon felemelő érzés volt számomra. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy Istennek eme kis falura is van gondja és látni azt, hogy megéri hirdetni Isten igéjét és harcolni azért, hogy segítsünk roma és nem roma embereknek a felzárkózásban. Hogy mit kapnak itt az emberek Győrfi Mihály lelkész úr és hitbéli testvérei, munkatársai által? Véleményem szerint a munkahelyen és a felzárkóztatáson túl hitet, reményt és szeretet Krisztus tanításain keresztül. Bizalmat az egy élő Istenben, nyugalmat és biztonságot, hiszen bármikor bárki beléphet a gyülekezeti közösségbe, amely igazán befogadó és készen áll arra, hogy segítsen. Erről tettek bizonyságot Oláh Csaba, Mocsár Károly Vendelné és Rózsa Sándor szavai.
Volt lehetőségem szakkolis társammal, Balogh Rolanddal szolgálni közöttük egy-két énekkel, ami szintén nagyon feltöltött bennünket. Az istentisztelet után beszélgetésbe is merültem gyülekezetbe járó testvérekkel, akik jelezték, hogy szívesen várnak vissza máskor is bennünket. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy amit én is missziómnak tekintek, hogy Krisztusból próbáljak meg adni az embereknek akár egy éneken, akár egy bizonyságtételen, akár egy igén keresztül, az itt Nyírteleken és Görögszálláson is működik. Nagyon felemelő és motiváló volt számomra ez a szakmai hétvége.

Lakatos István

Léleksimogató és hitet építő találkozásokkal ajándékozott meg bennünket a szombat is.
A szendrőládi Káló Norbertet hallgatva úgy találtuk, mintha a pedagógiai programunk elevenedett volna meg előttünk. Mondandóját azzal a felvetéssel kezdte: mi az értelmiség a feladata?… A Bhim Rao egyesület munkája, a Káló fivérek erőfeszítése akkor is meggyőző példája a lehetőségeknek, ha Norbert a nehézségeket sem hallgatta el. Munkájukat a golyószóróval meglőtt búzászsákhoz hasonlította, folyik a szem minden lyukból, de menteni kell a magot. A 2200 lelkes Szendrőládot romák vezetik, roma a polgármesterük is, mára képessé váltak arra, hogy el tudják vezetni a települést. De az egyesület elől sem fogytak el a feladatok. Céljaik között első helyen az oktatás áll, szorosan mögötte a szülők foglalkoztatása, és fontos küldetésük a roma kultúra ápolása. Káló Norbert szerint ez az útja a társadalmi felzárkózásnak, és az identitás megtartásának.

Ebéd után Jónás Tímea, Aranypánt díjas osztályvezető főnővér volt a vendégünk, aki saját életútján keresztül hitelesítette, tanulással, kemény munkával célt lehet érni a minduntalan megtapasztalt diszkrimináció ellenére. Tudva, hogy hallgatóságában sok egészségügyi pályára készülő fiatal van, prezentációja után oldott beszélgetésben mindenki terveire kíváncsi volt.