Roma szakkollégium indult Nyíregyházán

A nyíregyházi evangélikus roma szakkollégiumba a város két intézményéből pályáztak eddig, a jelentkezők között több szülésznő-hallgató van a Debreceni Egyetem nyíregyházi egészségügyi karáról, de vannak a Nyíregyházi Főiskola pedagógus képző szakirányairól épp úgy, mint a gazdasági vagy a műszaki karról.

Nem vette fel a telefont sokadszorra sem, pedig megszerveztük rendesen: a tanárnő megbeszélte vele, lenne itt egy újságíró, aki délután megkérdezné, miért is jelentkezik egy cigánylány abba a roma szakkollégiumba, amely a keresztény értelmiségi képzés érdekében, a már-már a társadalmi békét veszélyeztető magyar-cigány konfliktusok oldásáért kezdi meg működését az új tanévben. Név nélkül – súgta kitartóan az újságíró, míg a tanárnő érvelt, ezerszer megtapasztalva már a kényes témáknál, hogy ez segíteni szokott. A hívást mégsem fogadta a lány.
Máris létrejöhetne – mélyülhetne? – a többség-kisebbség konfliktusa, az unos-untalan ismételt előítéletek mentén… Ugye, hogy megbízhatatlan, hisz megígérte?!… Pedig csak abba kell belegondolni, milyen nagyon nehéz az előítéletektől terhelt Magyarországon színre lépni: cigány vagyok, diplomát akarok, céljaim vannak! Mennyi a kétkedő és az ellendrukker! De belegondolhatunk abba is, milyen nehéz tízen-huszonévesen ma Magyarországon egy vadidegennel arról beszélni, igen, élő hitem van, egyházam, közösségem… Hisz, ki tudhatja manapság, mik a kérdező valódi szándékai, nem forgat-e ki minden egyes szót… itt tartok az írásban, amikor csörög a telefon. A lány az, az édesanyja telefonjáról, az övével történt valami… Na, ennyit az előítéletek érvényességéről, benne arról is, hogy bizonyára nehéz a romaságot megvallani és nehéz hitet tenni. Csilingelő vidámsággal tudatja, az első és egyetlen roma lány, aki kéttannyelvű hatosztályos gimnáziumban érettségizett, két felsőfokú nyelvvizsgája is van – 7 pont választotta el az orvosegyetemtől. Most harmadéves szülésznő-hallgató a Debreceni Egyetem nyíregyházi karán, de nem zárja ki annak esélyét, hogy egyszer orvos lesz belőle, végtére az édesanyja épp most, 45 évesen lett diplomás ápoló, alighanem az ország egyetlen roma származású főnővére!

– Indiai cserediáknak néztek először az egészségügyi karon és csodálkoztak, mikor megszólaltam magyarul – meséli arra a kérdésre, milyen romaként a hazai felsőoktatásban. – A szociális munkás szakon látok pár roma fiút és a szülésznő-hallgatók között is van rajtam kívül még egy lány. Azt olvastam, az érettségizett romáknak mindössze 1 százaléka megy tovább a felsőoktatásba. Nyilván anyagi okai is vannak, no meg neveltetés kérdése is.

Bármily különös, a roma szakkollégiumban az a legvonzóbb számára, hogy a cigányságról tanulhat. No mert valódi, integrálódott család az övék: a bátyja ápolóként dolgozik szülővárosa kórházában, az öccse most tanulja egészségügyi szakiskolában az ápoló szakmát, csak Apa „lóg ki a sorból”, ő egy fatelepen dolgozik. Vonzó az ösztöndíj lehetősége is, de ami a hitéleti kérdéseket illeti, erről nincs különösebben mondandója, természetes, ahogy reggel felkel a Nap… Forgatja a Bibliát, egy keresztény kisegyház tagja.

2011.márciusban írták alá a történelmi egyházak képviselői, valamint a kormány képviseletében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. A római katolikus egyház részéről a jezsuita rend Budapesten, a görög katolikusok Miskolcon, a reformátusok Debrecenben, míg a Magyarországi Evangélikus Egyház a szabolcsi megyeszékhelyen, a Nyíregyházi Főiskolával együttműködve hozza létre a most induló tanévben a roma szakkollégiumot. Az intézmény megszervezésével, indításával megbízott evangélikus lelkész, Laborczi Géza, hosszú évek óta a főiskola óraadója, jelentős tapasztalatot gyűjtött már a felsőoktatásban, mindenek előtt azt érzékelteti, a szervezet alapító okirata pontosan megfogalmazza a célokat, alapelveket, kijelöli az utakat, s ez nem csupán az érintett fiatalok köztudottan hátrányos helyzetének kiegyenlítését célozza:

– Ma Magyarországon nyilvánvalóan nagyon feszült a roma-magyar viszony és az együttélés. Erre sokféle reakció lehetséges, de az a megfelelő, amely egy olyan magyar és roma értelmiség kialakításán, megteremtésén fáradozik, amely a történelminek is mondható megbékélés kimunkálását kezdi el. Ez persze nem megy egyik napról a másikra, de a szakkollégium erre nyújt esélyt. Például a kulturális modul azt segíti elő, hogy a magyarok a roma, míg a romák vagy cigányok pedig a magyar kultúrát minél jobban megértsék, megismerjék és az előítéletek oldódjanak. Nagyon egyszerűen fogalmazva: a cigányok ne gondolják, hogy minden magyar rasszista, a magyarok pedig ne lássanak minden romában potenciális bűzözőt! Emberek, a Jóisten teremtményei állnak egymás mellett – ezen a platformon elindulhat a megbékélés.

A KRSZH alapító okirata fontos alapvetéseket rögzít, mindjárt az elején, hogy a felekezeti hovatartozás másodlagos az ökumenikus szemlélethez képest, s hogy a szakkollégium másokért élő, keresztény értelmiségieket akar képezni, akik figyelmesen és kritikusan gondolkodnak, tisztelve embertársaik véleményét és méltóságát. Képesek együttműködve és pontosan dolgozni, mások szolgálatára mozgósítva erőiket. Fontos, hogy ne szakadjanak el családjuktól és attól a cigány közösségtől, amelyből jöttek, a kettős identitás megerősítése nélkülözhetetlen a roma értelmiségi szerep kiteljesítéséhez… Ezt a már említett kulturális modulon kívül két másik is segíti. A közismereti modul belépő az értelmiségi elit világába, míg a spirituális modul a növendékek hitének elmélyülését, egyházi és teológiai jártasságát hivatott segíteni. Ezzel együtt is kérdés, mennyiben rajzolják evangélikusra a nyíregyházi szakkollégium karakterét

– A négy történelmi egyház megegyezése erre is választ ad: mindannyian a roma-magyar megbékélést, az ökumenikus szemléletet tartjuk elsődlegesnek, és mindegyik intézménybe felveszünk más felekezetből érkezőket, ilyen értelemben az evangélikusság a fenntartásra vonatkozik. De az azért nyilvánvaló, hogy az evangélikus lelkiség egy ilyen ügyben meg kell, hogy jelenjen, s ennek kimunkálására személy szerint nekem is vannak elképzeléseim. Azért azt látni kell, hogy fordítva ülünk a lovon: a szakkollégiumokat jellemzően alulról szervezik, maguk a diákok, amikor úgy gondolják, hogy az intézményben megszerezhető tudáshoz képest, valamely speciális vagy részterülettel alaposabban kívánnak foglalkozni. A szakkollégiumban általában az oktatónak van a legkisebb szava, mert hogy az egy demokratikus képződmény! Hogy a lelkiséggel összefüggésben milyen igények fogalmazódnak majd meg, azt most nem tudhatom. Úgy gondolom, a nagy kihívás az, hogy mai, XXI. századi lelkiséget alakítsunk ki a főiskolások körében! Ez azért nagy kihívás, mert a hit átadásának évszázados tradíciói megszakadtak az elmúlt évtizedekben: amit a nagymamák hittek, azzal az unokák ma nem tudnak mit kezdeni és nem is akarnak, de az Isten-kérdés azért ott van! Evangélikusként mi szabadok vagyunk abban, hogy a kérdést újrafogalmazzuk, együtt, a diákjainkkal.

A nyíregyházi evangélikus roma szakkollégiumba a város két intézményéből pályáztak eddig, a jelentkezők között több szülésznő-hallgató van a Debreceni Egyetem nyíregyházi egészségügyi karáról, de vannak a Nyíregyházi Főiskola pedagógus képző szakirányairól épp úgy, mint a gazdasági vagy a műszaki karról. Mire kíváncsiak, amikor a lehetőségről tájékozódnak, érdekli-e őket, hogy például meg kell-e vallaniuk a hitüket, kérdezzük Molnár Erzsébet megbízott vezetőtől, a spirituális modul felelősétől:

– Van, akinél nagyon fontos a hit és már az előzetes beszélgetéseinkből kiderült, hogy valamilyen egyházközösséghez tartozik, más esetekben a közéleti elkötelezettség játszik szerepet, de azt tudni kell, túlnyomó többségük nehéz anyagi körülmények között dolgozik a diplomáért és az itt kapható, akár 40 ezer forintos ösztöndíj, illetve a biztos kollégiumi elhelyezés a legnyomósabb tényező. Egyébként nem csak gólyák, leendő elsősök, hanem felsőbb évfolyamra járók is jelentkezhetnek, ami azért nagy kihívás, mert mondjuk egy harmadévessel csupán egy tanéven át dolgozhatunk együtt, s képesnek kell lennünk számára is olyan muníciót adni, ami a céljainkhoz közelebb visz. Egyébként mi is éltünk a „pótfélvételi” meghirdetésének lehetőségével, továbbra is várjuk az önéletrajzokat, motivációs leveleket, s augusztus 26-án tartjuk az első szóbeli meghallgatást. A Nyíregyházi Főiskola honlapján lehet tájékozódni, vagy a facebookon beírni: evangélikus roma sazkkollégium.

Márciustól igen-igen rövid idő állt rendelkezésre a szervezéshez, kimondottan jó helyzetet teremtett a Nyíregyházi Főiskola nyitottsága és az ügy iránti elkötelezettsége, hogy helyet biztosít a kampuszon, levéve a szervezők válláról azt a terhet, hogy külön diákotthont kelljen létesíteni a szabolcsi megyeszékhelyen. Ez nem jelent „cigánysort” a kollégiumban, de azt sem, hogy a majdani szakkollégisták rejtőzködnének. De hogy minden tekintetben számolni kell az előítéletekkel, az azért az evangélikus roma szakkollégium létrehozásán dolgozók számára elég világos. Laborczi Géza így fogalmaz:

– Hosszú és nehéz folyamat lesz, mert aki háborúskodók között fehér zászlót lengetve megy, az azt kockáztatja, hogy mindkét oldalról lőnek rá. De ez ezzel jár. Demográfiailag, társadalmilag a roma-magyar kérdés oly mértékben terheli meg a jövőnket, hogy ezzel kötelességünk foglalkozni.
Veszprémi Erzsébet

(A szakkollégiumunk indulásakor az Evangélikus Élet című hetilapban megjelent cikket közöljük.)